Az MSZP arra kéri Szilvásyt, hogy ne menjen el az albizottság ülésére

2010.09.08. 10:36
Az MSZP arra kéri Szilvásy György volt titokminisztert, hogy ne menjen el az előző nyolc évben az állam részéről a politikai szabadságjogokkal kapcsolatos elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság ülésére. Az Alkotmány szerint mindenkinek kötelező vallomást tenni a parlamenti bizottságok meghallgatásain.

Nyakó István, az emberi jogi bizottság szocialista tagja szerint az albizottságában „kutyakomédia zajlik”, a testület pedig politikailag illegitim, mivel a munkájában olyan emberek vesznek részt, akik elfogultan nézik a 2006-ban történteket. Példaként említette a jobbikos Gaudi-Nagy Tamást, aki „a Kossuth téri randalírozók vezetőjének politikai és jogi védője”, valamint Wittner Máriát, aki Budaházy Györgyöt szabadágharcosnak nevezte.

Nyakó nyilatkozatát árnyalja, hogy az Országgyűlés bizottságai előtti vallomástétel állampolgári köteleség, erről az Alkotmány 21. § (3) szakasza rendelkezik, így az MSZP kérése alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság néhány éve azt is megállapította, hogy a bizottsági meghallgatásokon való részvétel részletes szabályainak hiánya mulasztásos alkotmánysértést jelent.

Értelmezhetetlen a bizottság tagjainak politikai elfogultságára vonatkozó szocialista kifogás is: a vizsgálóbizottságokba épp azért jelölhet tagot minden parlamenti párt, hogy biztosítsák az ott folyó munka, így a meghallgatások kiegyensúlyozottságát.

Az MSZP azt kéri, hogy oldják fel a titkos minősítését annak a két bizottsági ülésről készült anyagnak, amely 2006-ban foglalkozott a történtekkel. Az egyik egy nemzetbiztonsági bizottsági ülés volt, ahol a Magyar Televízió székházánál történt eseményekkel foglalkoztak, a másik három bizottság együttes ülése, amelyen az októberben történteket összegezték.

Nyaló István szerint ez hozzájárulna a teljes igazság kiderítéséhez. „Az üléseken elhangzott titkos információk azt támasztják alá, hogy ha valaki politikai szálat keres ebben az ügyben, akkor az nem az MSZP és a rendbontók, hanem a Fidesz és a rendbontók között van” – jelentette ki.

Szerinte erről papírja van a Fidesznek, mert Vadai Ágnes pert nyert velük szemben. Mint mondta, a szocialista politikust azért perelték be 2006-ban, mert azt állította, hogy a Fidesznek és fideszes politikusoknak közük volt a Kossuth téri randalírozókhoz.

Nyakó István hangsúlyozta: az MSZP addig nem delegál tagokat a testületbe, valamint jelenlegi vagy volt szocialista politikusok, kormánytagok addig nem tesznek eleget az albizottság meghívásának, amíg a kért anyagok titkosságát fel nem oldják és az elfogult tagok nem távoznak a testületből.

Szilvásy György volt titokminiszter az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott, az MSZP-frakció álláspontjától teszi függővé, hogy részt vesz-e az albizottság szerdai ülésén. Ha a bizottság szocialista tagjai elmennek az albizottsági ülésre, akkor ő is ott lesz – mondta.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának „a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő képviselteti magát: Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá szavazati jog nélkül Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt (Szabó Tímeát) a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.

A testület ülésére korábban meghívták Gyurcsány Ferencet is. Július végén Nyakó István, az MSZP korábbi szóvivője közölte, hogy a volt miniszterelnök nem megy el az ülésre, mert az albizottság politikailag illegitim és nem az igazság kiderítésére, hanem egy "hazug politikai lejárató kampány" részeként, annak alátámasztására jött létre.

Bene László korábbi országos rendőrfőkapitány sem ment el az albizottság ülésére, de utólag jelezte, hogy külföldi tartózkodása miatt nem volt tudomása a meghívásról és más időpontban kész megjelenni.