Bernadett
-2 °C
12 °C

Felér Demszky egy Sipőczcel?

2010.09.09. 12:47
Demszky Gábor értékelésekor gyakran elhangzik, hogy csak meg kell nézni, mi épült húszéves főpolgármestersége idején, összevetni az elődökkel, és máris látszik az eredmény. Ilyen összevetés azonban még nem készült. Most mi kísérletet tettünk rá.

Demszky Gábornak tizenhét főpolgármester, tíz polgármester és hét tanácselnök elődje volt Budapest élén. Ha a világháborús időket leszámítjuk, a legtovább regnáló városvezetők mindig a történelmi fordulatok után, a konszolidációs időszakban működtek, és hoztak fellendülést.

Demszky rendszerváltás utáni lehetősége és kormányzási idejének hosszúsága azonban csak az első polgármesterével, Kamermayer Károlyéval vethetők össze. Csakhogy míg Kamermayer korában mindenki egyfelé húzott, a polgármester a város szolgájaként tette a dolgát, és Budapest világváros lett, Demszky idejében a széthúzás uralkodott, a főpolgármester tehetetlenkedett, a világváros csak kiüresedett szlogenné vált.

Budapest első főpolgármesterét Pest és Buda egyesítésekor, 1873-ban választotta meg a négyszáz tagú közgyűlés. A főpolgármester választás „az ős idők óta szokásban volt golyó vetésekkel” folyt, azaz a képviselő két fekete és egy fehér golyót kapott, és azokat egyenként a három jelölt ládájába dobta: a fehéret a jelöltjére, a két feketét a másik kettőbe.

Ráth Károly, Kamermayer Károly
Ráth Károly, Kamermayer Károly

Az első főpolgármester Ráth Károly lett, rögtön utána választották meg a polgármestert, Kamermayer Károlyt. Az ő kettősük huszonhárom évig vezette a várost, egyedül rájuk mondható el, hogy a Demszky-éránál is hosszabb ideig kormányoztak. A kiegyezés és a városegyesítés után rendkívüli lehetőséget kaptak, amivel tudtak is élni, Budapest fellendült, világvárossá vált.

Mi a különbség?

1873 és 1949 között a főpolgármester és a polgármester kettőse irányította a várost. A főpolgármester pozíciója inkább összekötő volt a király és a városi közgyűlés között, emellett ellenőrzési és kinevezési jogokat is gyakorolt. Az igazi végrehajtói feladat, az igazgatás a polgármesternek jutott, ezért mi inkább a polgármesterek időszakaiban néztük meg, hogyan fejlődött Budapest. A két tisztséget egyébként gyakran ugyanazok az emberek töltötték be.

A két Károly, Kamermayer Károly és Ráth Károly volt az 1873-ban egyesített Buda és Pest első, máig leghosszabban hivatalban levő polgármestere és főpolgármestere. Kamermayer Károly 48-as országgyűlési ifjú, szabadságharcos. Az 1860-as évek elején megnyílik előtte a lehetőség, előbb Buda főjegyzője, majd Pest várostanácsnoka lesz, 73-ban megválasztják polgármesternek.

Kamermayer polgármesterségének első évében, 1874-ben építették meg a fogaskerekű ősét a Svábhegyen, valamint az akkor még impozáns fogadóépület nélküli Nyugati pályaudvar sínei felett átívelő Ferdinánd hidat és nem messze tőle a város első, máig létező aluljáróját, ami a Bajza utcát köti össze a Bulcsú utcával a vágányok alatt. A következő évben kezdték építeni az Operaházat, megnyílt a Zeneakadémia az Andrássy úton, ami jelenlegi helyére, a Liszt Ferenc térre csak később költözött.

Az Andrássy út 1875 körül
Az Andrássy út 1875 körül

Átadták az új városháza épületét is a Váci utcában, ahol a mostani fővárosi közgyűlés is ülésezik. Emellett megnyitották a Blaha Lujza és Fedák Sári nevével fémjelzett Népszínházat is, a mostani Blaha Lujza téren. 1876-ban avatták a Margit hidat és a már 1870-ben, a Pesti Korcsolyázó Egylet javaslatára kialakított városligeti műjégpálya kiszolgáló épületét.

Ugyanebben az évben nyitották meg a Sugár út (ma Andrássy út) első szakaszát. Az utat egyébként nyolc évvel később, 1884-ben fejezték be. 1877-ben épült meg a Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte fogadóépülete, ekkor adták át a ma már furán hangzó Első Magyar Hülyenevelő és Ápoló Intézetet Budán.

Kamermayer második polgármesteri ciklusa 1879-ben kezdődött, újbóli megválasztása után. Ennek a ciklusnak legfontosabb eseményei a Kiskörút nyomvonalának kiépülésével kezdődtek 1880-ban. Egy év múlva megépült az első budapesti telefonközpont, három év múlva befejezték a közraktárak építését, ötvenezer tonna gabonát tudtak bennük tárolni.

Támad a Vasparipa Egyesület Előre

1883-ban kezdődött a fővárosi kerékpározás története azzal, hogy az új közlekedési eszköz elterjesztésének szándékával megalakult a Budapesti Vasparipa Egyesület Előre élén Türr Istvánnal. Ekkor avatták az új műegyetemet is a pesti Duna-parton. Az egyetem később átköltözött Lágymányosra, épületében most a közgazdasági egyetem van.

A második ciklus utolsó évében adták át a Keleti pályaudvar fogadóépületét, és ebben az évben javították a főváros közlekedését azzal, hogy hatvan új omnibuszt, azaz utasszállító lovaskocsit vásároltak. Kamermayer harmadik ciklusának elején kezdték el építeni az Országházat, amit aztán 1902-ben avattak fel ünnepélyesen.

A Székesfővárosi Közlekedési Rt. omnibuszkalauzai 1896-banFotó: Legújabbkori Történeti Múzeum
A Székesfővárosi Közlekedési Rt. omnibuszkalauzai 1896-ban
Fotó: Legújabbkori Történeti Múzeum

A város köztisztasága érdekében megjelentek az első lóvontatású seprőgépek. A köztisztaság jegyében készült el 1887-ben az általános csatornázási terv. Ebben az évben indult el az első villamos a Nyugati és a Király utca között elindult . A rövid pályaszakasz hosszú menetidővel párosult, a járművek mindössze 10 km/óra sebességgel tudtak haladni.

1891-ben Kamermayert újra megválasztották. Utolsó polgármesteri ciklusában kezdődött meg Budapesten az áramszolgáltatás, hozták létre a Köztisztasági Hivatalt. 1894-ben megnyitották a Szent László-kórházat, 1895-ben az Állatkertet, 1896-ban a Vígszínházat. A Millennium évében átadták Ferenc József (Szabadság) hidat.

Kamermayer Károly, a „főváros szolgája” 1896-ban mondott le tisztségéről egészségügyi állapota miatt.

Lehet elismerten is nyugalomba vonulni

Egy évvel később bekövetkezett halála előtt érdemei elismeréséül díszpolgárra avatták. Csaknem egyszerre távozott az élők közül Róth Károly főpolgármesterrel, akivel a korabeli sajtó szerint „ritka egyetértéssel, benső szükséggé fejlődött kölcsönös bizalommal megvetették Budapest fejlődésének hatalmas fundamentumát” .

Kamermayer Károlyt az ambíciózus Márkus József követte a polgármesteri székben, ami meg sem melegedhetett alatta, mert egy év múlva főpolgármesternek jelölték, és meg is választották.

A következő polgármester Halmos János volt, ő kilenc évig töltötte be ezt a posztot. Az ő idejében adták át az Országházat, és egy évvel később 1903-ban felavatták az Erzsébet hidat. 1905-ben készült el a Halászbástya, és ebben az évben szentelték fel a világ akkori legnagyobb templomát, a Szent István Bazilikát.

Halmos Jánost Bárczy István követte a polgármesteri tisztségben. Bárczy – akinek a portréja egyébként Demszky irodájában is ki van függesztve – munkásságát olyan elismerés övezte, hogy 1913 és 1918 között együtt töltötte be a polgármesteri és a főpolgármesteri posztot. Tizenkét évig tartó polgármestersége alatt új lendületet vett a város fejlődése.

1906-ban például már hengerelt aszfaltot használtak az utak burkolására, de 1907-től inkább a kis kockaköves útburkolat terjedt el. 1906-ban nyitották meg a Szépművészeti Múzeumot. 1907-ben költözik a Zeneakadémia a Liszt Ferenc térre. 1908-ban született döntés a kispesti Wekerle-telep megépítésére, az építkezést 1927-ben fejezték be.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!