Nyakon üti tanítványait a nagyecsedi Fidesz-jelölt
További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
Nem tartja idegennek a könnyű testi fenyítéseket a pedagógiai munkától a Fidesz-KDNP nagyecsedi jelöltje. Szűcs Gusztáv a múlt hétvégén tartott fórumán beszélt szakmai ügyekről.
A Kövér László részvételével tartott kampányeseményen, de már a házelnök távozása után Szűcs azt mondta: „Én szintén pedagógus vagyok, mint ahogy mondtam. Nálunk még a Barossban egy-egy koki elcsattan, a gyereket is nyakon ütjük. Mi ezt fölvállaljuk. Szakmai tanárok ugyan azt is mondták, mit vergődök én, semmilyen végzettségem sincsen.” A jelölt a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola tanára.
Szűcs az Index kérdésére, hogy valóban alkalmazza-e – és ha igen milyen gyakran – az általa emlegetett fenyítési módokat, azt állította, mondatait kiragadták egy nagyobb pedagógiai vitából. Nyilatkozni telefonon nem volt hajlandó, csak annyit mondott, hogy tanári teljesítményéről diákjait kellene megkérdezni.
Szűcs Gusztáv nem először próbálkozik a nagyecsedi polgármesteri poszt elnyerésével. 1998-ban függetlenként már egyszer sikerrel járt, de 2001-ben időközi választást kellett kiírni, ahol az akkor kisgazda színekben induló Kovács Lajos győzött, aki hivatalát 2002-ben és 2006-ban is – függetlenként – megtartotta.
A biztos szerint a legsúlyosabb jogsértés
Az Oktatási Jogok Biztosának honlapján szereplő, a közoktatás és a személyi szabadságjogok összefüggéseit vizsgáló állásfoglalás szerint „az oktatási jogok biztosának következetesen képviselt álláspontja szerint a legsúlyosabb jogsértés, amely nevelési-oktatási intézményben előfordulhat, a fizikai bántalmazás. Az emberi méltósághoz való jog mindenkit - így az oktatás valamennyi szereplőjét - megillető alkotmányos alapjog, amely alapján többek között tilos a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetésben való részesítése.