Vilhelmina
10 °C
21 °C

Jó a cigány gyereknek a bentlakásos iskola?

2010.09.16. 10:39
A Jobbik szerint bentlakásos iskolákban kellene oktatni a cigány gyerekeket, hogy kiszakítsák őket a bűnözéssel, segélyekkel terhelt káros családi környezetből. 2005-ben Gyurcsány Ferenc is bentlakásos intézményekkel látta védhetőnek a legnagyobb magyarországi kisebbség gyerekeit. A hazai példák alapján a bentlakásos iskola nem feltétlenül az ördögtől való, de kizárólag egyéni döntések alapján, romákat és nem romákat együtt oktatva és a család aktív bevonásával hoz pozitív eredményt.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke múlt pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar–cigány polgárháború megelőzésének „drasztikus, de talán egyedüliként működőképes” lehetősége, ha a roma gyerekek általános iskolás koruktól kollégiumi formában élnek egy oktatási intézményben, ahonnan csak a pedagógusok által meghatározott időközönként, egy-két hetente vagy havonta térhetnek haza.

„A rossz és számára a felnőtté válás szempontjából káros családi környezetből ki kell szakítani őt” – mondta a sajtótájékoztatón a mindenkori cigány gyerekről a Jobbik elnöke. Véleménye szerint ez azért kell, hogy a roma gyerekek megtanulhassák a társadalmi normákat. Példaként a mosakodást, fésülködést és takarítást említette.

Régebben Gyurcsánynak is bejött

A Jobbik a romák mellett gyakran bírálja Gyurcsány Ferencet is, és bár Vona Gábortól politikailag távol áll a volt miniszterelnök, egy 2005-ös beszédében mégis nagyon hasonló tervet eszelt ki.  „Magyarországon van olyan több mint félmillió aktív korú ember, akiket nem lehet visszavezetni a munkaerőpiacra. (...) Mi van itt? Itt egyetlenegy dolog van: megszakítani a generációs láncot, és azt mondani, definiálni azokat az egyre inkább világos szegénytelepeket, bezáródó falvakat, ezeket kinyitni, közlekedést vinni, bentlakásos intézményt csinálni már óvodától, késő délutánig tartó napköziket tenni, ruhát adni a gyereknek, hogy a bölcsődében újra van ruha, és megpróbálni itt kisgyerekkortól újra visszavezetni a rendszeres felelősségvállalás, tanulás és munka világába. Mindezt úgy, hogy ne sértse az ember a családnak a jogait a saját gyerekéhez” – fogalmazott 2005 decemberében a Demos Magyarország és a Policy Network közös konferenciáján. (A teljes Gyurcsány-beszéd itt olvasható.) Erre akkor gyorsan reagált is a Fidesz, és az elképzeléseket „a roma családokat súlyosan sértőnek és érzéketlennek” nevezte.

A család nélkül döntene

Vona Gábor ötlete szerint a bentlakásos iskolákba kerülésről nem a család, hanem gyermekvédelmi hatóság döntene. Az általunk megkérdezett oktatási szakemberek szerint az ötletnek éppen ez a legproblematikusabb eleme. Egyetlen olyan létező, bentlakásos pedagógiai példa sincs, amelyben ne a család döntene az elhelyezésről.

Ugyanakkor a hátrányos helyzetű gyerekeknél (függetlenül attól, hogy cigányok-e, vagy sem) a napközbeni hagyományos oktatást kiegészítő délutáni napközis vagy tanodaképzésre több pozitív példa is akad Magyarországon, sőt részben bentlakásos cigányintézmény is van.

Amikor Vona Gábor az Infó rádiónak arról beszélt, hogy nem állami vagy önkormányzati működtetésben képzeli el a rendszert, hanem egyházi fenntartásban, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes erdélyi bentlakásos intézményeit emelte ki követendő modellként. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója nagyon rossz helyzetben élő, gyakran árva, az utcán kóborló gyerekeket karol fel, és helyezi el őket alapítványa intézményeinek valamelyikében.

Böjte Csaba az Indexnek azt mondta, meglepődött, hogy Vona Gábor őt hozta fel mintaként. „Nem egyeztetett velem semmit arról, hogy velem fog példálózni. Nem hiszem, hogy Isten más anyagból teremtette volna a cigány gyerekeket, mint a magyart. Mi ötvenhat intézményt tartunk fenn körülbelül kétezer gyereknek. Egy részük napközi otthonba jár, és estére hazamegy, másik részük bent is lakik. Minden esetben családtag kérvényezi a felvételt, ki is megyünk egyeztetni a felvétel előtt, és csak olyan gyerekeket fogadunk be, akik igazán nagy bajban vannak. Nálunk nincs cigányozás, szeretetben, békében él együtt mindenki. Ezt kellene valahogy kitalálni Magyarországon is” – mondta Böjte.

A bentlakás nem feltétlenül az ördögtől való

Magyarország egyetlen, részben bentlakásos cigány nemzetiségi oktatási intézménye a pécsi Gandhi Gimnázium, ahonnan tavaly az érettségizők ötven százaléka felsőfokon tanult tovább. A havonta huszonötmillió forint állami támogatásból fenntartott gimnázium igazgatója, Gidáné Orsós Erzsébet elmondta, hogy az intézményben 230 gyerek tanul, közülük 196 kollégista csak hétvégére megy haza. A bentlakásnak az igazgató szerint több előnye is van, de semmiképp sem működik minden esetben és a szülők beleegyezése nélkül.

„A kollégiumi elhelyezést azoknak is javasoljuk, akik pécsiek, ugyanis a délutáni pluszképzés nagyon jó hatással van az eredményeikre. A bentlakás az utazás miatt is fontos. Nem azért laknak itt, mert otthon nem megfelelőek a szociális mintáik, hanem mert nem tudják megoldani a bejárást. Ez egy országos intézmény, távoli kis falvakból jönnek hozzánk a diákok – mondta Gidáné. Az igazgató szerint a Gandhi jól működő, sikeres rendszere általános iskolában nem volna működőképes. – Kevésbé szabad egy általános iskolás gyereket megbolygatni. Még a hozzánk érkező tizennégy éves gyerekeket is megviseli, hogy távol vannak a családtól.”

Gidáné Orsós Erzsébet 2002-ben és 2009-ben német, horvát és cigány nemzetiségi középiskolákban végzett felméréseire hivatkozva azt mondta, hogy a szülők, különösen a cigány szülők nem szerették a bentlakás intézményét. „Úgy érzik, a nevelés az ő feladatuk. Éppen ezért aktívan együttműködünk a szülőkkel, minden bekerülő gyerek családjával felvesszük a kapcsolatot, és szülői szobák is vannak a gimnáziumunkban.”

Integrálni szegregációval?

Radó Péter oktatáskutató szerint minden oktatási vizsgálat azt mutatja, hogy a heterogén tanulócsoportban jobbak a tanulási eredmények, mint a homogén összetételű tanulócsoportokban. Ezért szerinte a bentlakásos roma oktatási intézmények létrehozása garantáltan fokozná a roma tanulók hátrányait?

„A szelekció nemcsak a tanulókat, a minőségi oktatás összes feltételét is egyenlőtlenül osztja el. Például a jó pedagógusok ma is jó oktatási intézményekbe törekszenek. Összefoglalva: az integráció elkülönítéssel teljes képtelenség, telivér rasszista javaslat, ami csak a roma tanulók oktatási gettókba zárására, esélytelenségük konzerválására alkalmas.”

Radó szerint a legalkalmasabb módszer nem az, hogy integráció címén fizikailag összeterelnek egy osztályterembe teljesen különböző hátterű gyerekeket, hanem ha erre az oktatásszervezési aktusra differenciált pedagógiai oktatás is épül. „Inklúziónak vagy befogadó oktatásnak nevezi ezt a szakma, amelyben a különbségekre koncentrálva, de az osztályt együtt és kis csoportokban képezve, motiválva folyik a fejlesztés.”

Ez a módszer azonban még csak most kezdett terjedni a magyar gyakorlatban, a pedagógiai alapképzésben például alig szerepel az integrált oktatásra épülő differenciált pedagógia módszere, továbbképzéseken lehet csak elsajátítani. Ezért az oktatáspolitikai szakblogot is író szakember szerint komplex oktatáspolitikai reform nélkül elképzelhetetlen a javulás.