A legfőbb ügyész nem lesz interpellálható

A kormány újabb alkotmánymódosítást terjesztett a parlament elé, melynek sürgős tárgyalásáról az október 4-ei ülésen döntenek, az általános vitára az október 11-12-ei ülésnapon kerülhet sor. Az alkotmánymódosítás javarészt azt orvosolja, hogy az alkotmánybíróság 2010. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt, azzal az indoklással, hogy a benne foglaltak egy része alkotmányos szabálynak minősül.

A javaslat jelentős változást vezet be az ügyészség alkotmányjogi helyzetében: megszűnik a legfőbb ügyész parlament általi interpellálhatóságának a lehetősége. A beterjesztő Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklása szerint "az interpelláció a politikai ellenőrzés parlamenti eszköze", és mint ilyen, politikai véleményformálásra alkalmas, "nehezen illeszthető az ügyészség alkotmányos jogállásához", a legfőbb ügyész ugyanis "nem tartozik politikai felelősséggel az ügyészség egyedi döntéseiért". Azaz az interpellációra adott válasz elutasításáért nem vonható felelősségre.

A kormány javaslatában megváltoztatná a legfőbb ügyész megválasztásának és az ügyészségről szóló törvény módosításának szabályait. A jövőben ehhez a parlamenti képviselők (az ügyészségi törvény esetében a jelen lévő parlamenti képviselők) kétharmadának szavazatára lesz szükség.

Navracsics indoklása szerint az alkotmány a kormánytól független intézményként határozza meg az ügyészséget, ugyanakkor azzal, hogy a legfőbb ügyész megválasztásához és az ügyészségi törvény módosításához eddig elég volt az egyszerű többség, a gyakorlatban azt jelentette, hogy elég volt a mindenkori kormánytöbbség szavazata.

A módosító javaslat további részei technikai jellegűek, például tisztázzák a köztársasági elnök felelősségi körét a törvények elfogadását és kihirdetését illetően. A változások értelmében a köztársasági elnök csak a törvények aláírásáért felel, a kihirdetésükről már a kormány intézkedik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!