Demokráciaintézetet szervez a Fidesz

2010.10.05. 22:01
Tom Lantos Intézet lesz, de még nem tudni, hogy mikor, és azt sem, hogy kikkel fogják létrehozni. A koncepciót a Külügyminisztérium készíti elő, több lényeges kérdés eldöntése azonban még Orbán Viktor miniszterelnökre vár.

"Magyarország budapesti központtal megalapítja a Tom Lantos Intézetet, vagyis olyan nemzetközi központot létesít, melynek célja az emberi és különösen a kisebbségi jogok előmozdítása és a tolerancia értékrendjének elterjesztése" – erről beszélt egyebek közt Schmitt Pál köztársasági elnök az ENSZ közgyűlésén szeptember 24-én. A bejelentésre nem sokan kapták fel a fejüket, a Jobbikot leszámítva. Gyöngyösi Márton parlamenti képviselő két nappal később sajtótájékoztatón tiltakozott amiatt, hogy "nyíltan hungarofób" személyről nevezne el közintézményt a kormány, "közpénzeket nem sajnálva".

Őshonos magyar kisebbség

Megpróbáltunk utánajárni, miről van szó konkrétan, de iparkodásunkat nem koronázta azonnali siker. A köztársasági elnök hivatalától a kormányzati kommunikációhoz irányítottak bennünket, munkatársak kisebb tömkelegével beszélhettünk-mailezhettünk, ám lényegi információhoz sokáig nem bírtunk jutni. Végül a jobbikos Gyöngyösi segített. Azzal, hogy újabb eszközt talált felháborodása kifejezésére: parlamenti interpellációban fordult a külügyminiszterhez e hét hétfőjén.

Gyöngyösi Márton
Gyöngyösi Márton

A politikus minden gondolatát nem tartjuk fontosnak idézni, elég annyi, hogy Tom Lantost, a magyar származású amerikai kongresszusi képviselőt a kivégzett román diktátor, Nicolae Ceausescu barátjának és csaló szélhámosnak nevezte, aki "egyetlen szóval sem állt ki az Erdélyben élő őshonos magyar kisebbség jogaiért", miközben kiharcolta, hogy az Egyesült Államok kongresszusa megadja Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét". Gyöngyösi kérdezett is, így: "Pont két évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc állt elő a Tom Lantos Intézet ötletével. Nem gondolja, hogy politikai értelemben rendkívül pikáns az, ha egy forradalmi kormány az ancient regime, vagyis a Gyurcsány-kormány ötletét porolja le?"

Hárommilliárd forint

Budapest, 2008. szeptember 25. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, beszédet mond Tom Lantos, a februárban elhunyt magyar származású demokrata párti amerikai politikus tiszteletére rendezett emlékkonferencián
Budapest, 2008. szeptember 25. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, beszédet mond Tom Lantos, a februárban elhunyt magyar származású demokrata párti amerikai politikus tiszteletére rendezett emlékkonferencián

Tom Lantos 2008-as halála után valóban voltak kezdeményezései Gyurcsány Ferenc kormányának, amelyekről az Index is beszámolt a maga idejében. Göncz Kinga külügyminiszter előterjesztésében például még abban az évben törvénytervezetet nyújtottak be "Tom Lantos munkásságának továbbviteléről", amely a T/6828-as számot kapta a Magyar Országgyűlésben. Ebben szó esik egy alapítványról, amely az emberi jogok védelmét és a demokrácia fejlesztését szolgálná, és amelynek "működtetésére a központi költségvetés támogatást nyújt".

Az emléktörvény tervezetében nincs szó konkrét összegekről, azokról később írtunk. 2009 februárjában kiderült, a központi költségvetés hárommilliárd forintjával stafíroznák ki az akkor még csak létrehozni tervezett alapítványt. A kormányszóvivői iroda ezt írta: "A központi költségvetés meg kívánja teremteni a Lantos Nemzetközi Szabadság és Demokrácia Intézet létrejöttének és hosszú távú működésének feltételét. A Tom Lantos Alapítványt a család tagjai hozzák létre, a családtagok az alapítvány kuratóriumában is helyet kapnak."

Csakhogy mindebből az előző parlamenti ciklusban nem lett semmi. A Külügyminisztérium tervezetéből nem lett törvény, és az intézet sem alakult meg. Hogy pontosan miért, nem egyértelmű. Egyes információk szerint az intézet létrehozóinak köréről nem sikerült megegyezni – állítólag ismert, Gyurcsány Ferenchez közel álló baloldali elemzők-kutatók pályáztak a lehetőségre –, mások ellenben azt mondják, a miniszterelnökcserével egyszerűen kiapadtak a források. Akárhogyan is történt, a tervezetet nem vonták vissza, benne volt a ciklusközi átadásban, így azt már az új kormány és parlament felejtheti el.

Orbán majd dönt

Emléktörvény ugyanis nem lesz – legalábbis ezt mondta az Indexnek Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, aki egyébként meglehetősen éles hangon válaszolt a jobbikos Gyöngyösi interpellációjára. Azt viszont megerősítette, hogy az intézet létrehozását tervezik, a koncepciót a KÜM-ben készítik elő. Arra vonatkozó kérdéseinkre, hogy kikkel, mikor és mennyiből alakulhat meg az intézmény, Németh elhárította a választ, mondván, több fontos részletről Orbán Viktor miniszterelnöknek kell döntenie a közeljövőben.

Németh Zsolt
Németh Zsolt

Németh az interpellációra adott válaszban nagy lendülettel méltatta Lantost, aki szerinte számtalanszor kiállt az erdélyi, a fel- és a délvidéki magyarok mellett, és mindig "kiemelt figyelmet fordított a magyar ügyekre". "Tudom, Tom Lantos politikai pályafutása során volt olyan időszak és téma, amikor a magyarországi belpolitikai helyzetet másképp ítélte meg, mint én vagy a Fidesz" – magyarázta az államtitkár, de hozzátette, a politikus és a demokratikus magyar jobboldal értékítélete Magyarországról és a magyarságról inkább egyezett, mint különbözött.

Végül leszögezte, rögzítette, sőt aláhúzta: "A Lantos Intézet pedig nem Gyurcsány Ferenc kezdeményezése, hanem a Lantos családé, amit örömmel karolunk fel, és amit már két éve támogattunk pártközi konszenzussal. Úgy gondoljuk, a Lantos Intézet elsődleges célja az lesz, hogy egy hiányt pótoljon: a közép-európai kérdéskör megértetését és a magyar ügyek képviseletét Washingtonban."

Tom Lantos
Tom Lantos

Úgy tűnik, az említett konszenzus legalább hárompárti formában továbbra is megvan: az interpellációra adott választ nemcsak a Fidesz fogadta el az utolsó emberig, hanem – nem meglepő módon – az MSZP és az LMP is. A vita ideje nyilván akkor jön el, amikor ismertek lesznek a koncepció részletei is.

Tom Lantos 1928–2008

A politikus 1928. február 1-jén született Budapesten, eredeti neve Lantos Péter Tamás. Zsidó származású, túlélte a holokausztot. 1947-től az Egyesült Államokban élt, több egyetemen tanult, 1953-ban PhD fokozatot szerzett. Volt egyetemi közgazdaságtan-professzor, üzleti tanácsadó magántársaságoknál, külpolitikai elemző egy televízió-társaságnál, majd a szenátus gazdaság-, illetve külpolitikai tanácsadója. 1981-ben lett az amerikai képviselőház tagja. Politikai nézetei liberálisak voltak, elsősorban az emberi jogok védelmével foglalkozott, felszólalt a halálbüntetés ellen. 2008. február 11-én hunyt el rákban. George Bush amerikai elnök halála után az emberi jogok bajnokának nevezte.