Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-8 °C
3 °C

A monogámiát és a gyermekek választójogát is beleírnák az alkotmányba

2010.10.07. 16:13
Az evangélikusok deklarálnák az új alkotmányban a monogám házasságot, a Mazsihisz a Tízparancsolatra utalna, a katolikusok a vasárnapot is belevennék az alaptörvénybe, derül ki az alkotmányelőkészítő bizottsághoz érkezett javaslatokból. Meglepő javaslattal állt elő a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, amely a gyermekeknek is választójogot adna. A Szent Koronára több szervezet is utalna az alkotmányban.

Házasság, család

Az evangélikusok javasolják az alkotmányban a monogám házasság és a család védelmének deklarálását. Sem a poligám házasságot, sem az egyneműek házasságát nem fogadják el. Szerintük az érvényben lévő szabályozás megfelelő védelmet ad ahhoz, hogy a különneműek házasságának védelme nem hozhatja magával az azonos neműek diszkriminációját.

A Magyar Katolikus Egyház szerint szintén megkerülhetetlen a házasság intézményének elismerése és megerősítése, tekintettel az egyéb párkapcsolati formák terjedésére. Az alkotmánynak rögzíteni kell azt is, hogy a családok - különösen a sok gyermeket nevelők - védelemre és gondoskodásra jogosultak.

A KDNP által felkért Nagycsaládosok Országos Egyesülete is azt indítványozza, hogy a házasság és család intézményének védelmén túl deklarálják: a házasság férfi és nő tartós életközössége, - fő szabályként - célja gyermekek világra hozatala, családon belüli felnevelése. Szeretnék látni az új alkotmányban, hogy az államnak jelentős részben mentesítenie kell a több gyermeket nevelő családokat a rájuk nehezedő anyagi terhektől. Megfontolandónak tartják továbbá a lakhatási jognak, mint alkotmányos jognak az elismerését.

Választójog a gyerekeknek?

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) van egy megdöbbentő javaslata: általános, életkortól független választójog rögzítését indítványozza az új alkotmányban. Szerintük a kiskorú állampolgárok szavazati jogukat törvényes képviselőjük útján gyakorolhatnák.

Vasárnap

A KDNP által az alkotmány előkészítéséhez felkért Magyar Katolikus Egyház szerint megjelenhetne az alaptörvényben a vasárnapnak, mint munkaszüneti napnak a védelme. Álláspontjuk szerint a vasárnap a család védelmével, és a vallás szabad gyakorlásának jogával függ össze.

Szent Korona

Több szervezet különböző formában utal arra, hogy a Szent Koronát az alkotmányba kellene foglalni. A Magyarországi Evangélikus Egyház az alkotmány egymondatos preambulumát úgy kezdené: "A magyar nép hálával az ezeréves Magyarországért, amelyet a magyar királyok ősi koronája jelképez (...)".  

A Jobbik által felkért Magyarok Világszövetsége az alkotmányozási lehetőséget a történelmi magyar alkotmány jogfolytonosságának a helyreállításában látja, amelynek középpontjában a Szent Korona áll.

A Professzorok Batthyány Köre szerint az új alaptörvény preambulumának Magyarország alkotmányosságának történelmi folytonosságára, nemzeti függetlenségének és az egyéni közszabadságok tiszteletben tartásának hosszú múltjára kellene utalnia, akár a Szent Korona, "mint nemzeti egységünk jelképe meghivatkozásával is".

A Fidesz által felkért Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület meggyőződése szerint a születendő új alkotmány a Szent Korona-eszmeiségre épülő "Magyarország Szabadság Alkotmányának" jogfolytonosságba való visszahelyezését kell, hogy tartalmazza. Ennek alapján az új alaptörvény kimondaná többek között az állam szabadságát és a Szent Korona-tagok szabadságát. A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona országának területén élnek. Hozzáteszik, hogy aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona országában vendégként él.

Furcsa módon az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alkotmányozási javaslatában is szerepel, hogy "Magyarország új alkotmányában utalni szükséges a Szent Koronára, a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában, valamint a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjére."

Államfő

A Professzorok Batthyany Köre az államhatalmi szervekről szólva azt írja, hogy indokolt lenne a köztársasági elnök politikai és alkotmányos vétójának az Alkotmánybíróság által adott szűkítő értelmezését feloldani és azt korlátlanná tenni. Elképzelésük szerint az államfő nem lenne kötelezhető olyan jogszabály aláírására, amelyet alkotmányellenesnek tart, pusztán az Országgyűlés ismételt többségi állásfoglalása alapján.

Egyházak

A katolikus egyház fontosnak tartja, hogy az alaptörvény garantálja az egyház - a vallási közösségek - önálló, az államtól független, szabad működését. Tanításuk számos eleme az alkotmányban is megjeleníthető - írták - így mindenekelőtt az emberi méltóság feltétlen tisztelete, a szolidaritás és szubszidiaritás elve. Megjeleníthetők továbbá szerinte az oktatáshoz való jog egyes elemei, így a szülők jogai, a vallásoktatás szabadsága, az iskolák alapításához és fenntartásához való jog biztosítékai.

Az evangélikus egyház elnök-püspöke, Ittzés János az alkotmány-előkészítő bizottsághoz írt levelében kifejti: az új alkotmánytól azt várják, erősítse meg a lelkiismereti és vallásgyakorlási szabadságot, beleértve az egyéni vallásszabadságot, az egyházak autonóm, valamint az államhatalomtól különválasztott működését. Örömmel vennék - folytatják -, ha az alaptörvény szabályaiban tükröződnének a Magyarország történelmében ezer éve kulcsfontosságú szerepet betöltő kereszténység alapvető értékei, így például az élet és az élet méltóságának védelme, a közösségek kialakításának és védelmének lehetősége vagy az egymás iránti megértés és együttműködés modelljének rögzítése az államigazgatás legfelsőbb szintjén. Ha az alkotmány szabályozásában ezek az alapok megjelennek és érvényesülnek, meglátásuk szerint nincs szükség arra, hogy külön deklaratív formában történjen hivatkozás Istenre, a keresztyénségre.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége javaslatában kezdeményezi, hogy szigorodjanak az egyházzá válás, az egyházként való nyilvántartás feltételei. Álláspontjuk szerint az új alkotmánynak deklarálnia kellene az egyházi fenntartású és az állami, illetve önkormányzati intézmények közötti azonos finanszírozási feltételek garanciáját.

Tízparancsolat

A Magyarországi Zsidó Hitközségek szerint az új alkotmány preambulumának utalnia kell a Tízparancsolatra, arra, hogy a magyar kultúra, ami az európai kultúra szervese része, zsidó-keresztény gyökereken alapszik, és a magyar állam létét, a magyarság fennmaradását az biztosította, hogy immár több mint ezer éve, Szent István vezetésével az itt élőket befogadták a keresztény Európába. Fontosnak tartják azt is, hogy az új alkotmány, amikor deklarálja a lelkiismereti és vallásszabadságot, rögzítse azt is, hogy Magyarországon működnek történelmi egyházak és más vallási csoportok. Álláspontjuk szerint az egyházi intézményeket közintézménnyé kell minősíteni, s azonos elbírálásban kell részesüljeniük az önkormányzati és állami intézményekkel. Javasolják azt is, hogy az új alkotmány ismerje el és védje ne csak az egyes emberek, hanem "az emberek csoportjainak méltósághoz" való jogát is.

Határon túliak, székelyek

A Jobbik javaslatára felkért Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága azt javasolja, hogy az alkotmány preambulumában tegyenek utalást a Szent István-i Magyarországra, a vármegyékre és a székely székekre. Egyúttal arra kérik az alkotmány készítőit, hogy az alaptörvény szövegét úgy módosítsák, hogy abban az szerepeljen: a Magyar Köztársaság felelősséget vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

Szakszervezetek, érdekképviseletek

Az MSZP által felkért Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint az új alkotmánynak meg kell őriznie a jelenlegi alaptörvényből az állampolgárokat és egyben a munkavállalókat, illetve az őket képviselő érdekvédelmi szervezeteket érintő jogokat. Az MSZOSZ javasolta azt is, hogy az új alkotmány részletesen tartalmazza az állam kötelezettségeit a munkavállalók irányában, a munkavállalók jogait, a szakszervezeti szabadság garantálását és a társadalombiztosításhoz való jog elemeit. Az MSZOSZ kezdeményezte az ellenálláshoz való jog, a hajléktalanok joga az otthonteremtés támogatásához, a személyes adatok védelmének a joga, kiemelten az elektronikus adatgyűjtés és felhasználás tekintetében. Azt javasolták, hogy az állampolgárt illesse meg a közérdekű adatoknál az információhoz való jog, tiltsák be a fegyveres, félkatonai vagy katonai jellegű szerveztek alapítását és rögzítsék a nemesi vagy más megkülönböztető cím adományozásának, viselésének tilalmát.

Idősek

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége (NYOSZ) azt szeretné, hogy az új alkotmány tükrözze: az idős korosztály a társadalom megbecsült része, amelyet az alaptörvény pozitív diszkriminációval segít, érdekvédelmét pedig az Idősügyi Tanács, illetve az országos nyugdíjas szervezetek látják el. Javaslatuk szerint a dokumentumban annak is szerepelnie kellene, hogy "az idősek a társadalmi kohézió erősítésében rendkívüli kötőanyagot jelentenek".

Fenntartható fejlődés

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) fontosnak tartja, hogy az új alkotmány rögzítse: a Magyar Köztársaság a fenntartható társadalom célkitűzéseit kívánja megvalósítani. Kezdeményezték, hogy az új alaptörvény sorolja fel a fenntarthatóság megvalósulásához szükséges jóléti értékeket is, többek közt az egészség megőrzését, a könnyezet jó minőségét, az autonómiát, az önbecsülést, a családi kapcsolatok fontosságát, az élet tiszteletét, a hitet, valamint az egyenlő hozzáférés esélyét a természeti erőforrásokhoz. Az MTVSZ ajánlásában szerepel: az alkotmánynak ki kellene mondania, hogy a természeti erőforrások az emberiség közös öröksége, ezért birtoklásuk csak közösségi lehet, használatuk pedig a közösség felügyelete alatt áll, annak kizárólagos hasznát szolgálja. Az új alkotmány szövegébe javasolták továbbá azt a kitételt, hogy "minden ember felelősséget visel az emberi faj fennmaradásáért, a jövő nemzedékek jólétért". A szövetség beletenné az alkotmányba azt is, hogy a jóléti értékek a közjót szolgálják, ezeket sem egyéni, sem a csoport érdekek nem sérthetik.



  • Vennék
  • Hírek