Buzgárok is okozhatták a katasztrófát
További Belföld cikkek
- Ököllel ütötte a Jólvanezígy műsorvezetőjét egy újpesti képviselő
- Elutasította a bíróság egy nő távolságtartási kérelmét, akit aztán halálra késelt a volt férje
- Pesty László: Nem zárható ki, hogy Varga Juditot is zsarolják
- Török Gábor: Magyar Pétert akár két hónap múlva el is felejthetik, ha nem lesz pártja
- Van lehetőség belenyúlni a nyomozati anyagokba – állítja egy volt ügyész
Vasárnap kora délután az ajkai vörösiszap-tározó katasztrófájának lehetséges okáról beszélt Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár Kolontáron.
Milyen buzgár?
A buzgár olyan vízszivárgás - esetünkben zagyszivárgás -, ami árvíz idején a folyók - esetünkben a zagytározó - töltésének külső falán alakul ki a gát két oldalán levő szintkülönbség okozta folyadéknyomás hatására. A buzgár közvetve töltésszakadást is előidézhet, mivel a szivárgás magával viheti a talaj, illetve a gát anyagát. A buzgárt mindenképpen el kell szigetelni, hagyományos védekezés ellene a homokzsákokból épített ellennyomó medence. „Szakértőim szerint vélhetően buzgárok keletkeztek a töltés oldalában, de a Mal Zrt. illetékesei nem foglalkoztak velük hatékonyan, nem építettek ellennyomó medencéket, így a szivárgások idővel repedést okoztak, így omolhatott le végül a töltés fala.”
Illés szerint nem igazak a cég korábbi állításai, amik szerint a hatóságok is rendszeresen vizsgálták a tározó állapotát. Illés hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi hatóságoknak ez nem feladata, nincs törvényben előírva, hogy a talaj szerkezetét, a töltés állapotát ellenőrizzék az ilyen létesítményeknél.
A szabályozás hiánya nem mentesíti a felelősség alól a Mal Zrt-t, mert a cégnek folyamatosan, saját hatáskörben ellenőrizni kellett volna a tározó falának állapotát.
Eltérő talajokra hivatkozik a Mal Zrt.
A Mal Zrt. legfrissebb közleménye szerint az eltérő összetételű és szerkezetű föld miatt dőlhetett le hétfőn a gát sarka. A cég vizsgálatot indított annak a napokban megjelent sajtóinformációnak kapcsán, amely szerint egy a 80-as években végzett környezeti kutatás már megállapította, hogy a X. tározó hétfőn bedőlt északi gátfala alatt eltérő összetételű és szerkezetű a föld.
Dr. Winkler Gusztáv fizikus (a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa) a timföldgyár X. tározója alapozásának idején környezeti vizsgálatokat végzett Ajka és Mosonmagyaróvár térségében. Winkler megállapította, hogy a terület talaját javarészt a Torna-patak kiöntéses, mocsaras, lefolyástalan, réti jellegű ártere alkotja, amibe azonban éppen a X. tározó északi falánál beékelődik egy agyagos tömb.
Ez a talaj, ha csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más-más módon, és különböző mértékben mozdulhatnak el. Ezek a több centiméteres elmozdulások próbára tehették a tározó falát. A kutatást végző szakember szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a hétfői gátszakadás a kétféle talaj találkozásánál következett be, és nemcsak a légi felvételeken található saroknál, hanem egy másik szakaszon is. Az agyagos tömbön egy olyan jelenség jöhetett létre, ami a súrlódási tényezőt nagyon lecsökkentette, és ettől jöhetett létre a katasztrófa.
„A Mal Zrt. eddigi vizsgálata szerint a vállalat dolgozói nem ismerték a tanulmány tartalmát. A menedzsment kijelentette: a tervezés, valamint az ezt követő kivitelezés negatív körülményeiről tudomásuk nem volt. Az Ajkai Timföldgyár üzletrészét megvásárló Mal Zrt. képviselői hozzáteszik: a privatizációs dokumentáció, a tenderkiírás erre vonatkozó információt nem tartalmazott, így semmilyen figyelmeztetést, tájékoztatást nem kaptak a fennálló kockázati tényezőről. A vállalat cáfolja azt a sajtóhírt, hogy megkereste volna a kutatást végző Winkler Gusztáv adjunktust a tanulmánnyal kapcsolatban a megjelent sajtóhírek előtt. Azóta a cégvezetés egyeztetett Winkler Gusztávval a dokumentumról. A Mal Zrt. vizsgálatában arra is keresi a választ, hogy ki élt vissza a vállalat nevével, amikor a kivitelezési tervet kereste az adjunktusnál” – áll a cég vasárnap délutáni közleményében.
Fizessenek a cégvezetők
Illés Zoltán szerint a friss szakértői megállapítások és a Mal Zrt. által fentebb is közölt okok nem zárják ki egymást, sőt, nagyon valószínű, hogy az eltérő talajszerkezet miatt kezdett el csúszni a gát, és ennek a csúszásnak első indikátora volt, hogy buzgárok keletkeztek, amik elhanyagolása vezetett közvetve az omláshoz.
Illés az Indexnek úgy nyilatkozott, hazudik a Mal, amikor azt állítja, hogy nem tudtak az eltérő talajszerkezetről. A Mal Zrt. több milliárdos nyereségű cég, feladatuk lett volna a tározó építésekor ennek vizsgálata. Másrészt most kértek engedélyt a létesítmény bővítésére, ennek keretében kötelességük volt a megfelelő talajvizsgálat.
Egyelőre azt nem lehet tudni, hogy több iszap volt-e a tárolóban az engedélyezettnél, de ha igen, akkor az illegális hulladéklerakásnak, bűncselekménynek minősül, mondta Illés. A kormány határozottan amellett van, hogy a cégnek és a cégvezetőknek teljes vagyonukkal vállalniuk kell a történtekért a felelősséget: a számítások szerint a vízügyi bírság 10,2 milliárd forintot tehet ki, a környezetvédelmi bírság 8-12 milliárdra rúghat, ezekre rájön még a helyreállítási költség és a kártérítés.
Arra a kérdésre, hogy felmerült-e kormányszinten a cég visszaállamosításának lehetősége, Illés nem akart határozott választ adni.
Parancsra fizetik ki a gátat?
Vasárnap 11-kor Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár megmutatta a sajtónak az épülő új gátrendszert Kolontár határában. A most épülő gát négy méter magas, az alapjánál átlag 25-30 méter széles, a felső koronája tíz méter széles lesz. Az új gát 400 tonna dolomitot tartalmaz, és védelmet nyújt Kolontár északi, északkeleti csücskének, ami eddig védtelen volt.
A Kolontárt védő új gát „világrekordnak számító idő alatt”, három nap alatt készül el. Illés Zoltán megjegyezte, hogy a Mal Zrt. a megsérült tározó mellett épít ugyan egy hármas körgátat, de az nem tudja megfogni a kiömlő iszaplavinát, ugyanis nincs alapja, nem úgy, mint a katasztrófavédők által épített védműnek. Annak elkészítéséhez ugyanis 50 centi méter mélyen gyalulták le a talajt, amelyre geotextíliát fektettek, és végül erre a rétegre halmozzák fel a követ. Az így elkészített védművet végül földdel borítják majd be.
Kérdésünkre, hogy a Mal Zrt. felajánlotta-e, hogy fedezik az új gát építési költségeit, Illés Zoltán így válaszolt: „Nem. Megparancsoltuk nekik.”