Jogerősen felmentették a brókerügy nyomozóját

2010.10.13. 10:23 Módosítva: 2010.10.13. 10:41
Jogerősen is felmentetek Molnár Csaba egykori rendőrtisztet a hivatali visszaélés és a közokirat-hamisítás vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla. A Kulcsár-ügyben nyomozó rendőr 2003-ban megtagadta a nyomozást az iratok alapján. A bíróság szerint Molnár és munkatársa a munkaköri leírásuk, az elöljárói utasítások és a jogszabályok szerint járt el.

A brókerbotrány nyomozása során ismertté vált volt rendőrtiszt, Molnár Csaba és akkori helyettese, Bacsi János hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás miatt indult büntetőperében a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a vádlottakat felmentő első fokú ítéletet. Az elsőfokú bíróság 2009-ben a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól bizonyítottság, míg a Molnár Csabát kétrendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól bűncselekmény hiányában mentette fel.

A tábla szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást az ügyben és nem osztotta az ügyészség álláspontját, miszerint az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan, az a vádat részben nem merítette ki, és az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett megfelelően eleget. A bíró azt mondta: a Fővárosi Bíróság részletes, széles körű bizonyítást folytatott le, feltárta a releváns bizonyítékokat és helyesen következtetett. Az ítélet jogerős.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2003 júniusában vizsgálatot folytatott a Pannonplast Rt. részvényeinek összehangolt felvásárlása és a társaságban történt befolyásszerzés miatt. A vizsgálat során számos szabálytalanságra utaló adat merült fel, amelyekre figyelemmel a PSZÁF vezetése elhatározta, hogy átfogó ellenőrzést hajtat végre. (Ebben az időszakban bántalmazták a PSZÁF akkori, illetve azóta ismét hivatalban levő elnökét, Szász Károlyt, aki az atrocitás hátterében maga is a részvényfelvásárlással kapcsolatos vizsgálatot sejtette.)

A PSZÁF az ügyben feljelentést tett, mondván olyan bizonyítékok kerültek a birtokába, amelyek igazolták több tízmilliárd forintnyi közpénz átutalását magántársaságoknak. A közpénzek az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től (ÁAK) származtak. A feljelentés az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság akkori Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának Pénzmosás Elleni Osztályára 2003. június 19-én érkezett meg. Az osztályvezető Molnár Csaba volt, a másodrendű vádlott pedig a helyettese. Utóbbi volt az ügy előadója is, s ő rendelte el a feljelentés kiegészítését az ügyben.

Pár nappal később az ÁAK akkori vezérigazgatója feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, amely szerint az ÁAK Rt. 2002-ben keretszerződést kötött megbízások teljesítésére, értékpapír-ügyfélszámla vezetésére a K and H Equities-el. A számlára átutalt több mint 16 milliárd forintból azonban a K and H Equities 120 millió forintot anélkül utalt tovább, hogy azzal elszámolt volna. Később a vezérigazgató a feljelentést visszavonta.

Molnár Csaba az iratanyagot - elöljárói döntés alapján - átvette, majd az ügyekről összefoglaló jelentést készített. Ez azt tartalmazta, hogy mind a PSZÁF, mind az ÁAK Rt. feljelentése ügyében megtagadta a nyomozást. A jelentésben rögzítette, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja hiányzik, mert mind az értékpapír-vásárlás, mind az ezt biztosító pénzek áramlása ellenőrizhető volt és a 120 millió forint átutalására vonatkozó megbízást is megtalálta: az ÁAK pénzeszközei rendben vannak, hiány nem mutatható ki, az ügyleteket nyereséggel zárta.

A nyomozás megtagadásáról szóló határozat dátuma 2003. június 30-a, hétfő volt. Aznap azonban az alezredes külföldön volt, a határozatot valójában már egy nappal előbb, 29-én vasárnap aláírta munkahelyén, és otthagyta, hogy másnap küldjék tovább az ügyészségre. A vád szerint ez volt a közokirathamisítás.

Az elsőfokú bíróságnak elsősorban azt kellett eldöntenie, hogy a két rendőrtiszt a nyomozást azért tagadta meg, hogy ezzel Kulcsár Attila álbróker mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól, vagy csupán tévesen értékelték a helyzetet. A bíróság végül úgy döntött: a vádlottak a terhükre rótt hivatali bűncselekményeket nem követték el.

A nem jogerős döntés szerint a vádlottak munkaköri leírásuk, elöljárói utasítások és a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján jártak el. A bíróság szerint abban a néhány napban a már-már szakértői kompetenciába tartozó pénzügyi - és gazdasági tranzakciók közötti összefüggések felismerése nem volt könnyű feladat. Ennek sikertelensége, és az ebből fakadó megalapozatlan döntés súlyos szakmai hiba ugyan, önmagában azonban a hivatali visszaélés bűntettét nem valósítja meg - szögezte le a bíróság.

Az Ausztriában tartózkodó Kulcsár Attila 2003-ban megkereste Molnár Csabát és feladta magát a rendőrségnek.

Az egykori rendőralezredes ellen 2004--től több eljárás is indult, ezek miatt le is szerelt a rendőrségtől. A legismertebb ügy ellene az volt, hogy 1500 forint értékű süteményt fogadott el a Kulcsár-ügyben érintett szír pénzváltótól. A 2004 elején indult eljárásban 2007 áprilisában, három év, két első és két másodfokú (egyébként minden alkalommal felmentését, illetve egyszer az ügy újratárgyalását előíró határozat) után már jogerősen is ártatlannak mondták.

USA 2024

Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!

Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!

November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!