Árpád
-2 °C
4 °C

A jóléti rendszerváltás tett be nekünk

2010.10.14. 18:20
Sok mindent rosszul sejtünk saját országunkról. Magyarországon nem nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség az európai átlagnál, a rendszerváltás pedig alapvetően sikeres folyamat volt. Csődöt mondott viszont a jóléti rendszerváltás, és döbbenetesen nagy az államból élők és az újraelosztás aránya. Bár nyugatosnak szeretjük hinni magunkat, valójában konzervatívok vagyunk. Mindezt a Tárki 2010-es, 11. alkalommal megjelent Társadalmi riportjának bemutatóján tudtuk meg.

"Társadalomról beszélni adatok és tények nélkül lehet, de nem érdemes" – adta meg a mottóját a Tárki Társadalmi Riport 2010 című kiadványának bemutatóján a kötet egyik szerkesztője és az intézet alapítója, Kolosi Tamás. Az 1985-ben elsőként megalakult magán társadalomkutató intézet 1990-ben jelentette meg első társadalmi riportját, az idei a 11. a sorban. A mostani kötetben a kezdetekhez is visszanyúltak, az elmúlt húsz év társadalmi folyamatait az 1985 óta gyűlő adatok tükrében is megmutatják; "a tények kontextusukban érthetők".

Mert mindig mindenbe beleszólnak

Az időben és térben is széles, a hazai adatokat nemzetköziekkel is összevető összegzés leglényegesebb megállapítása, hogy a rendszerváltás Magyarországon alapvetően sikeres folyamat, a megtorpanás az adatok szerint 2002-ben, Medgyessy Péter kormányfő híres "jóléti rendszerváltása" miatt következett be. A kötet másik szerkesztője, Tóth István György szerint általában is kijelenthető, hogy az addig kiegyensúlyozott, az ország társadalmi szerekezetének a nyugati társadalmi szerkezethet való hasonulását eredményező gazdasági folyamatokat az elmúlt tíz évben a politikai beavatkozás torzítja. Ezt bizonyítja, hogy a társadalmi átalakulás motorja a 90-es években a piaci átalakulás volt, azóta egyre inkább a politika, az állami újraelosztás játssza a fő szerepet.

Hogy mennyire sikeresen, azt jól jellemzi, hogy Magyarország most nem a gazdasági világválság miatt van bajban. A világválság hatásai azért érezhetőek ennyire, mert már előtte is rossz pályán mozgott az ország.

Vegyünk egy másik érdekes adatot. A közhiedelmekkel szemben Magyarországon nem nagyobbak a társadalmi különbségek az európai átlagnál. Az egyenlőtlenség a franciaországihoz hasonló, a rendszerváltás után valójában csak annyi történt, hogy a Kádár-rendszerben mesterségesen kialakult, de valójában csak statisztikailag létező középréteg lecsökkent, de konzisztenssé vált. Hogy ez mit jelent?

A Kádár-rendszerben gyakran előfordult, hogy valaki beosztása alapján az elithez tartozott, műveltsége alapján az alsó rétegekhez, így találta magát középen. Vagy magasan képzett volt, de rosszul fizetett állásban dolgozott. A rendszerváltás után a jövedelem vált a társadalmi státus fő kifejezőjének, így a középréteg létszáma lecsökkent, de tagjai ténylegesen is a középréteghez tartozóak lettek.

A 2000-es években a folyamatot torzítani kezdte a politikai beavatkozás, ám az egyenlőtlenségek nem csökkentek. Sőt, a fenntarthatatlan gazdaságpolitika és a válság együttes következményeként az elmúlt években nőtt a szegények aránya, pedig a versenyszféra egy részét is az állam tartja el.

Ismerje meg otthonát!

Nem vállalkoznánk az ötszázvalahány oldalas, 24 tanulmányból álló kötet részletes elemzésére, az alábbiakban inkább csak kiemelnénk azokat a fő pontokat, amiket a szerkesztők is kiemelésre érdemesnek tartottak:

  • A rendszerváltás Magyarországon alapvetően sikeres volt, gyorsan kialakult a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszere.
  • Az első évtized sikerei után az elmúlt 8-9 évben kiderült, hogy a társadalmi intézmények rossz működése már rövid távon is súlyos következményekkel jár. Ez az újraelosztás rendszerein figyelhető meg a leginkább, bebizonyosodott, hogy a jóléti rendszerváltás modellje fenntarthatatlan.
  • Magyarországot nem a válság taszította csökkenő pályára, a válság hatásai azért érezhetőek mélyebben, mert az ország már eleve rossz állapotban volt a fenntarthatatlan szociális modellje miatt.
  • Magyarország nem tartozik az egyenlőtlen társadalmak közé, viszont itt a legnagyobb az újraelosztás aránya. A nyugdíjasok és a szociális juttatásokból élők mellett az aktívak jó része és a versenyszféra vállalatainak egy része is az államtól függ.
  • A mindenütt eluralkodó pártpolitika viszont pont a mindenkit eltartó állam intézményeibe vetett hitet rombolja, olyannyira, hogy ez már az ország növekedési lehetőségeire is kihat.
  • Ez a bizalomhiány ragályos, az EU-ba vetett bizalom csökkenésének nem az EU-ban való csalódottság, hanem az intézményekbe vetett általános bizalom csökkenése az oka.
  • A hatékonytalan állami működés nem csak a gazdaságra, hanem a nagy állami rendszerekre is kihat. Az oktatási rendszer nemhogy gyengítené, erősíti a szegregációs tendenciákat, a romák és az iskolázatlanok gyerekeinek a legrosszabbak az esélyei.
  • 2007-2009 között nőtt a szegénység, de európai szinten így is közepesnek számít. Az öregkori szegénység kockázata csökkent, a fiatalkorié viszont nőtt. Ennek legfőbb oka, hogy pont a munkanélküli családokban sok a gyerek. A szegénységnél meghatározó az etnikai hovatartozás, ha minden más mutató változatlan, egy roma hatszor akkora eséllyel szegény, mint egy nem roma.
  • Bár a kontinentális európai és a skandináv országokat tekintjük referenciának, a társadalom értékrendszere inkább a keleti és dél-keleti szomszédainkhoz hasonló. A posztmodernizációs értékek elfogadottsága alacsony, a lakosság zártabb gondolkodású.
  • Ez lehet a Jobbik támogatottságának az oka is, hiszen szavazóik az előítéletekkel szemben az átlagnál jómódúbbak. A szélsőséges párt előretörését a szociálliberális kormányok modernizációs-társadalmi és integrációs szociálpolitikai paradigmájának elutasítása magyarázhatja.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?