Jolán
7 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

A jóléti rendszerváltás tett be nekünk

2010.10.14. 18:20
Sok mindent rosszul sejtünk saját országunkról. Magyarországon nem nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség az európai átlagnál, a rendszerváltás pedig alapvetően sikeres folyamat volt. Csődöt mondott viszont a jóléti rendszerváltás, és döbbenetesen nagy az államból élők és az újraelosztás aránya. Bár nyugatosnak szeretjük hinni magunkat, valójában konzervatívok vagyunk. Mindezt a Tárki 2010-es, 11. alkalommal megjelent Társadalmi riportjának bemutatóján tudtuk meg.

"Társadalomról beszélni adatok és tények nélkül lehet, de nem érdemes" – adta meg a mottóját a Tárki Társadalmi Riport 2010 című kiadványának bemutatóján a kötet egyik szerkesztője és az intézet alapítója, Kolosi Tamás. Az 1985-ben elsőként megalakult magán társadalomkutató intézet 1990-ben jelentette meg első társadalmi riportját, az idei a 11. a sorban. A mostani kötetben a kezdetekhez is visszanyúltak, az elmúlt húsz év társadalmi folyamatait az 1985 óta gyűlő adatok tükrében is megmutatják; "a tények kontextusukban érthetők".

Mert mindig mindenbe beleszólnak

Az időben és térben is széles, a hazai adatokat nemzetköziekkel is összevető összegzés leglényegesebb megállapítása, hogy a rendszerváltás Magyarországon alapvetően sikeres folyamat, a megtorpanás az adatok szerint 2002-ben, Medgyessy Péter kormányfő híres "jóléti rendszerváltása" miatt következett be. A kötet másik szerkesztője, Tóth István György szerint általában is kijelenthető, hogy az addig kiegyensúlyozott, az ország társadalmi szerekezetének a nyugati társadalmi szerkezethet való hasonulását eredményező gazdasági folyamatokat az elmúlt tíz évben a politikai beavatkozás torzítja. Ezt bizonyítja, hogy a társadalmi átalakulás motorja a 90-es években a piaci átalakulás volt, azóta egyre inkább a politika, az állami újraelosztás játssza a fő szerepet.

Hogy mennyire sikeresen, azt jól jellemzi, hogy Magyarország most nem a gazdasági világválság miatt van bajban. A világválság hatásai azért érezhetőek ennyire, mert már előtte is rossz pályán mozgott az ország.

Vegyünk egy másik érdekes adatot. A közhiedelmekkel szemben Magyarországon nem nagyobbak a társadalmi különbségek az európai átlagnál. Az egyenlőtlenség a franciaországihoz hasonló, a rendszerváltás után valójában csak annyi történt, hogy a Kádár-rendszerben mesterségesen kialakult, de valójában csak statisztikailag létező középréteg lecsökkent, de konzisztenssé vált. Hogy ez mit jelent?

A Kádár-rendszerben gyakran előfordult, hogy valaki beosztása alapján az elithez tartozott, műveltsége alapján az alsó rétegekhez, így találta magát középen. Vagy magasan képzett volt, de rosszul fizetett állásban dolgozott. A rendszerváltás után a jövedelem vált a társadalmi státus fő kifejezőjének, így a középréteg létszáma lecsökkent, de tagjai ténylegesen is a középréteghez tartozóak lettek.

A 2000-es években a folyamatot torzítani kezdte a politikai beavatkozás, ám az egyenlőtlenségek nem csökkentek. Sőt, a fenntarthatatlan gazdaságpolitika és a válság együttes következményeként az elmúlt években nőtt a szegények aránya, pedig a versenyszféra egy részét is az állam tartja el.

Ismerje meg otthonát!

Nem vállalkoznánk az ötszázvalahány oldalas, 24 tanulmányból álló kötet részletes elemzésére, az alábbiakban inkább csak kiemelnénk azokat a fő pontokat, amiket a szerkesztők is kiemelésre érdemesnek tartottak:

  • A rendszerváltás Magyarországon alapvetően sikeres volt, gyorsan kialakult a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszere.
  • Az első évtized sikerei után az elmúlt 8-9 évben kiderült, hogy a társadalmi intézmények rossz működése már rövid távon is súlyos következményekkel jár. Ez az újraelosztás rendszerein figyelhető meg a leginkább, bebizonyosodott, hogy a jóléti rendszerváltás modellje fenntarthatatlan.
  • Magyarországot nem a válság taszította csökkenő pályára, a válság hatásai azért érezhetőek mélyebben, mert az ország már eleve rossz állapotban volt a fenntarthatatlan szociális modellje miatt.
  • Magyarország nem tartozik az egyenlőtlen társadalmak közé, viszont itt a legnagyobb az újraelosztás aránya. A nyugdíjasok és a szociális juttatásokból élők mellett az aktívak jó része és a versenyszféra vállalatainak egy része is az államtól függ.
  • A mindenütt eluralkodó pártpolitika viszont pont a mindenkit eltartó állam intézményeibe vetett hitet rombolja, olyannyira, hogy ez már az ország növekedési lehetőségeire is kihat.
  • Ez a bizalomhiány ragályos, az EU-ba vetett bizalom csökkenésének nem az EU-ban való csalódottság, hanem az intézményekbe vetett általános bizalom csökkenése az oka.
  • A hatékonytalan állami működés nem csak a gazdaságra, hanem a nagy állami rendszerekre is kihat. Az oktatási rendszer nemhogy gyengítené, erősíti a szegregációs tendenciákat, a romák és az iskolázatlanok gyerekeinek a legrosszabbak az esélyei.
  • 2007-2009 között nőtt a szegénység, de európai szinten így is közepesnek számít. Az öregkori szegénység kockázata csökkent, a fiatalkorié viszont nőtt. Ennek legfőbb oka, hogy pont a munkanélküli családokban sok a gyerek. A szegénységnél meghatározó az etnikai hovatartozás, ha minden más mutató változatlan, egy roma hatszor akkora eséllyel szegény, mint egy nem roma.
  • Bár a kontinentális európai és a skandináv országokat tekintjük referenciának, a társadalom értékrendszere inkább a keleti és dél-keleti szomszédainkhoz hasonló. A posztmodernizációs értékek elfogadottsága alacsony, a lakosság zártabb gondolkodású.
  • Ez lehet a Jobbik támogatottságának az oka is, hiszen szavazóik az előítéletekkel szemben az átlagnál jómódúbbak. A szélsőséges párt előretörését a szociálliberális kormányok modernizációs-társadalmi és integrációs szociálpolitikai paradigmájának elutasítása magyarázhatja.