Egy szóval enyhítenek a börtönhelyzeten

Alig növekedett a büntetés-végrehajtási intézetek lakóinak száma a tulajdon elleni szabálysértések elzárással büntethetőségének augusztusi bevezetése óta. A bolti lopásokért és más kis értékű szabálysértésekért az eddig eltelt közel két hónap alatt összesen 315 ember került rács mögé.

Az ORFK arról tájékoztatta az Indexet, hogy a szabálysértésekről szóló törvény módosításának 2010. augusztus 19-i hatályba lépése óta 247 esetben szabott ki a bíróság gyorsított eljárásban rendőrségi fogdában letöltött elzárást, ami összegében 1529 nap fogvatartási időt jelentett. Ezeken felül a jogszabály-módosítás hatályba lépése óta 68 olyan elkövetőt fogadott be a büntetés-végrehajtás, akiknek a tulajdon elleni szabálysértésekért elzárást kellett letölteniük.

Az elzárásra ítéltek száma eddig félszázalékos növekedést sem okozott a hazai büntetés-végrehajtási intézményekben, ahol jelenleg 16 400 körüli a fogvatartottak száma.

A friss adatok némileg meglepőek, hiszen mind az új kormányzat illetékesei, mind a rendőri vezetők gyors és demonstratív létszámnövekedést vártak attól, hogy a kisebb értékű bűncselekmények nem maradnak megtorlás nélkül, ami így javíthatta volna az állampolgári biztonságérzetet is. A Népszava néhány hete arról írt, hogy Pintér Sándor belügyminiszter például 10 ezres ügyszámot emlegetett, a bírák pedig rajta túltéve még nála is nagyobb számokban gondolkodtak. A lap idézte Frech Ágnest, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetőjét, aki 80-150 ezres 3-8 napra szóló ítélettel járó ügyszámot is elképzelhetőnek tartott.

Pintér Sándor belügyminiszter megcsókolja a büntetés-végrehajtásért kitüntető zászlót, a Szegedi Fegyház és Börtönben
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az ORFK adatai szerint egy-egy elzárás átlagosan 6,2 napig tart. Az biztos, hogy Pintér Sándor július elején már az új létszámcsúcs negatív hatásainak kivédésével magyarázta, miért nyitották meg újra az állampusztai börtön korábban bezárt két szektorát. A régi-új körletek megnyitása az első lépés a büntetés-végrehajtás területén a zsúfoltság csökkentése érdekében, de hamarosan megnyitják Budapesten a Gyorskocsi utcai objektumot is, mondta akkor a belügyminiszter.

Úgy tudjuk, a belügyi kormányzat rendeletmódosítással is készül a zsúfoltság ellen. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályait tartalmazó, jelenleg is hatályos 1996-os IM-rendelet az európai normákhoz igazodva elrendelte, a zárkákban elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre legalább hat köbméter légtér, férfi elítéltek esetén három négyzetméter jusson. Információink szerint ezt a paragrafust kiegészítenék a lehetőleg szóval.

A büntetés-végrehajtás egyébként sosem érte el a tizennégy éves rendeletben előírt szintet. 2000 és 2002 között 150 százalék feletti volt a zsúfoltság, 2008-ban a PPP beruházásban készült szombathelyi börtön átadása után a mérőszám lement 112 százalékra. A Btk. korábbi szigorítása viszont újra megfordította a trendet, idén 130-134 százalékos a hazai büntetés-végrehajtási intézmények telítettsége.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!