Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Hadat üzentek doktor Doktor Sándornak

2010.10.25. 12:43
Doktor Sándor 1978-ban állított pécsi szobrát is kipécézte magának a Jobbik, mivel a bábaképző egykori vezetője szerintük az első világháború után játszott dicstelen szerepe miatt nem érdemli meg emléke ápolását. Tény, hogy Doktor Sándor saját bőrét mentendő el akarta szakítani Pécset és környékét Magyarországtól. Élete azonban még ennél is izgalmasabb volt. A fotók lelőhelye a Szoborlap.hu.

Rendszerváltó hangulatban van a Jobbik frakciója, legalábbis ami az átnevezéseket és a szoborbontásokat illeti. A közelmúltban került a parlament kulturális bizottsága elé a Roosevelt tér és a Moszkva tér átnevezése (Széchenyi, illetve Széll Kálmán térre), Károlyi Mihály budapesti szobrának áthelyezése a szoborparkba, Doktor Sándor pécsi szobrát pedig egyenesen lebontanák.

A Jobbik szerint az MTA előtti tér túlságosan szimbolikus jelentőségű ahhoz, hogy egy amerikai elnök nevét viselje, kommunista megszállás nélkül Moszkváról nem neveztek volna el egy ennyire fontos (és ronda) teret, az ügyetlen és gyenge Károlyi szobra túl jó helyen van. De mi a baj Doktor Sándor szobrával? Egyáltalán: tanulmányaink során éppen eleget hallhattunk Rooseveltről, Károlyi Mihályról és Moszkváról, Doktor Sándor életműve azonban fehér folt.

A Sovány kurvából megélni nem lehetett

Kezdjük magával a szoborral. Ez Vilt Tibor utolsó szobrainak egyike. Egy rücskös, a zakóját a mellkasán összehúzó sovány alak néz a pécsi Nagy Jenő utca népére, az ember így képzel el egy illegalitásban edződött kommunistát, aki mellesleg tüdőbajos aszkéta, pedig ennél jóval árnyaltabb a kép.

Az alkotó ekkor (1978) már apokaliptikus hangulatú szobrokat gyártott, erről árulkodnak szoborcímei is: Emberevő, Sovány kurva és a többi, ezekkel azonban az aczéli kultúrpolitika nem akarta közterületen szembesíteni a dolgozó népet. Leninjei, Gagarinjai viszont ott voltak a magyar köztereken, nem mintha Vilt kommunista lett volna – 1956 után internálták is –, de valamiből neki is meg kellett élnie, a Sovány kurvából pedig csak bajosan lehetett.

Pécsen a szoboravatásra valóságos Doktor Sándor-kultusz alakult ki, de gyanítjuk, nem azért, mert olyan fene nagy kommunista lett volna, egyszerűen nem volt más helyi vörös hős, akiről annyi mindent – például klinikát, utcát, művelődési központot, kitüntetést – nevezhettek volna el.

Mi baja a Jobbiknak?

Fotók: Szoborlap.hu
Fotók: Szoborlap.hu

Doktor Sándor legfőbb bűnéül azt rója fel a Jobbik, hogy az első világháború után Pécset a jugoszláv állam kezére akarta játszani, ami nagyjából igaz is, mivel a bőrét akarta menteni.

Azt is felrója neki a Jobbik, hogy újvidéki száműzetéséből a Vörös Hadsereg tankjain jött vissza, ez viszont egyáltalán nem igaz, de nézzük meg közelebbről ennek a kalandos férfiúnak az életét. Hogy érdemel-e szobrot, vagy sem, azt meg döntsék el önök.

Salamon Béla földije volt

Beregrákoson, a mai Kárpátalja területén született 1864-ben, ott, ahol majd 19 év múlva Salamon Béla színész, humorista (Lepsénynél még megvolt) is meglátja a napvilágot. Hiába származott tízgyerekes, szegényparaszti családból, éles eszének és szerencséjének köszönhetően elvégezte az orvosi egyetemet, és 1901-ben a pécsi állami bábaképző igazgatója lett.

Ez az egzisztencia adta meg neki a lehetőséget, hogy egyre elmélyültebben foglalkozzon társadalmi kérdésekkel. 1906-tól publikál a haladó, elsősorban polgári radikális értelmiség társadalomtudományi folyóiratába, a Huszadik századba. A kommunizmus nemigen kísértette meg – kommunista párt sem létezett ekkor még Magyarországon –, inkább Jászi Oszkár polgári radikális köréhez tartozott.

Publikációi java része a nők érdekében íródott. Egyfajta korai feminista volt, aki fel akarta szabadítani a nőket, politikai, gazdasági egyenjogúsításukra törekedett. Hat lánya volt, és itt kénytelenek vagyunk egy ellentmondásra felhívni a figyelmet: miközben a nők felszabadításán dolgozott, mintha a saját családját hanyagolta volna el. Igaz Sándor monográfiájából ismerjük napirendjét: hajnalban kelt, 6-tól 11-ig operált, délután 1-ig magánrendelőjében fogadta a betegeket, délután a bábaképzőben végezte az adminisztrációs teendőket, előadást tartott növendékeinek, este szabadiskolai előadást tartott, éjjel a Royal kávéházban találkozott szabadgondolkodó társaival. Asszonyára és lányaira akkor jutott ideje, amikor elé tolták az ebédet és a vacsorát.

Cigányasszonyokat kevert úriasszonyokhoz

Meg kell említenünk, ha eddig még nem derült volna ki, hogy nagy különc volt Doktor Sándor, amit nem ad vissza Vilt Tibor szobra. Melegben ingujjra vetkőzött (a századelőn ez nem volt bevett gyakorlat), lányait miniszteri különengedéllyel fiú reáliskolába íratta (lányai reakciói nem maradtak fenn), intézetében az úriasszonyok mellé szegény cigányasszonyokat fektetett (talán ez fáj a Jobbiknak?), nyilvános helyen végzett különös tornagyakorlatokat és így tovább.

A századelőt végigkülöncködte, és különösebb baja nem esett – leszámítva, hogy Baross János képviselő egyszer interpellált a parlamentben, követelve eltávolítását a bábaképző éléről –, amikor is elérkezünk 1918-hoz és az őszirózsás forradalomhoz, Doktor Sándor első direkt politikai szerepvállalásához, ami későbbi sorsát is meghatározta.

Szabad Pécs vagy Horthy-börtön

Károlyi Mihály hatalomra jutása után a pécsi Nemzeti Tanács elnöke lett, és ekkor még ellenezte a szerb megszállást, ami azonban két hét múlva bekövetkezett. Így a Nemzeti Tanácsnak lőttek. A szerb megszállás azonban nem jelentette a pluralizmus elfojtását, így létezett a szociáldemokrata párt, amibe be is lépett.

Károlyi, majd Kun Béláék bukása után a szerbek megszállta Pécs Horthy-ellenes szigetté változott, tömegtüntetéseken ítélték el a fehérterrort, sorra menekültek Budapestről Pécsre az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság vezetői. Közben Magyarország aláírta a trianoni békediktátumot, ami Pécset és környékét Magyarországnak ítélte, de a szerbek csak nem akartak kimenni, aminek az 1918-19-ben kompromittálódott Doktor Sándor és társai, valamint az oda menekült őszirózsás és tanácsköztársasági vezetők örültek, mert tudták, hogy Horthy Magyarországán súlyos börtönbüntetés, netán halál várna rájuk.

Így esett, hogy Doktor Sándor közreműködésével kikiáltották a kérészéletű baranyai magyar–szerb köztársaságot, köztársasági elnöknek pedig magát Károlyi Mihályt kérték fel, akinek már nem volt ideje arra, hogy személyesen is tiszteletét tegye államában, mert a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság hozzáfogott a terület kiürítéséhez, hogy átadja azt Magyarországnak. Az ott összegyűlt kompromittálódott politikusoknak Belgrád menekültstátust nyújtott.

Illegális kommunizmus és szex

490 (sgidf) doktor sandor pecs vilt tibor 1978 2

Így esett, hogy Doktor Sándor kénytelen volt szedni a cókmókját, és a délszláv államba menekülni, de menekülés közben a néhány nappal korábban még a szerb–magyar köztársaság hagymázas ötletével hülyített pécsi bányászok jól megverték. Magyarkanizsán, a szerb–magyar határ közvetlen közelében telepedett le, lányai osztrák és német főiskolákon tanultak, felesége előbb Bécsben élt, majd hazaköltözött Magyarországra.

A szocialista történetírás szerette hangsúlyozni, hogy Doktor Sándor részt vett a vajdasági illegális kommunista mozgalomban, de ennél sokkal több támpontot nem adtak, így ez nagy valószínűséggel a később gyártott legendárium része. Gyanúnkat erősíti, hogy állítólagos kommunista kéziratai – súlyra állítólag nyomhattak vagy 10 kilót – elvesztek, mintha nem is léteztek volna, pedig a már felszabadult Doktor Sándor szerette volt mondani: "Ha ezek Horthy katonái kezére jutottak volna, engem biztos felakasztanak".

Munkássága két világháború közötti része cseppet sem kapcsolódott a kommunizmushoz. Művei Magyarországon nem, de Erdélyben megjelenhettek a 20-as, 30-as években, ezek pedig a sorok között sem foglalkoznak az osztályharccal: nyugati, polgári drámákról ír esszéket, vagy az erotikáról értekezik nagy élvezettel a kolozsvári Korunkban.

Halál a vörös Csepelen

Doktor Sándor megpróbáltatásai itt még nem értek véget, de már a végükhöz közelednek. A magyar csapatok 1941-ben – az öngyilkos Teleki Pál miniszterelnök szavaival: hullarablóként – bevonultak a Vajdaságba, és egyik első dolguk volt Doktor Sándor letartóztatása, majd tízévi fegyházra ítélése. A történelem azonban megint közbeszólt, és súlyosan romlott látással ugyan, de szellemileg teljesen fitten szabadította ki őt a Vörös Hadsereg a váci fegyházból.

A 81 éves aggastyán belép a kommunista pártba, Keszthelyen pártnapi előadást tart a dicsőséges pécsi napokról, Csepelen pedig pártgyűléseken vesz részt. Itt érte a végzet is 1945. november 7-én, a nagy októberi szocialista forradalom huszonnyolcadik évfordulóján: nem vette észre a száguldó teherautó formájában felé közelítő végzetet, és elé lépett.

A parlament kulturális bizottsága végül nem vette tárgysorozatba a jobbikos indítványokat. A szimbolikus politizálástól különben nem ódzkodó fideszes többség azt javasolta, hogy a helyi önkormányzatoknál próbálják meg sikere vinni az ügyet.