Keleten történelem, Nyugaton szimbólum

2010.10.25. 10:16
Az EU 25 írott alkotmányából 15 előtt van preambulum. A volt szocialista országok közül csak Lettországban és Romániában nincs ilyen, a többiek történelmi visszatekintésre használják a bevezetőt. A hosszú preambulumokkal csak a baj van, de még a négymondatos franciával is akadnak problémák.

Hogy kell-e preambulum az új alkotmányba, és hogy egyáltalán kell-e új alkotmány, arról már írtunk. Akármi is a véleményünk, két dolog biztos: lesz új alkotmány, és lesz preambuluma is. Hogy miként is kéne kinéznie a preambulumnak, ahhoz érdemes megnézni a nemzetközi példákat is. A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének szerdai konferenciáján az Európai Unió országainak preambuláiról is szó volt.

Nem alapfeltétel

Fekete Balázs, a Jogtudományi Intézet kutatója elemzésében a történeti elemek szempontjából tekintette át a preambulákat. Értelmezésében az alkotmány politikai közösséget hoz létre, a preambulumban jelenhetnek meg azok a nem jogi gondolatok, amelyek a politikai közösség létrejötte szempontjából fontosak. Ennek ellenére az EU azon 25 tagállamából, amelyeknek van írott alkotmánya, csak 15-ben van preambulum. Jellemző, hogy a tíz bevezető nélküli alkotmányból (a lett, a román és a ciprusi kivételével) hét jól működő, nyugati demokráciában működik.

Fekete három csoportba sorolta a preambulákat - a jelenlegi magyar alkotmány preambuluma egyikbe sem illeszthető be, az az ideiglenességi klauzula miatt teljesen egyedi. A francia, görög, ír, olasz és német alkotmányok bevezetőinek közös karakterisztikája a tömörség és a csupán szimbolikus utalások. A történelem ezekben is megjelenik, a francia alkotmány preambuluma például az 1789-es forradalommal és az 1946-os IV. köztársasággal is folytonosságot teremt - hogy ebből milyen bonyodalmak fakadnak azáltal, hogy a preambulum jogforrás is, az alábbiakban bővebben is foglalkozunk majd. A német alkotmány a német egységre, a görög a keresztény gyökerekre, az olasz az 1947-es alkotmányra,  az ír alkotmány az "évszázados megpróbáltatásokra" utal röviden.

Fasiszták a preambulumban

A második csoportba a spanyol és a portugál alkotmány sorolható. A két ország nagyjából azonos időben lett fasiszta országból demokratikus jogállam. Mindkét alkotmány preambulumára jellemző a konstruktív szerep: a portugál alkotmány bevezetője konkrétan utal a Salazar-diktatúra megdöntésére, fasiszta rezsimről, hosszú ellenállásról, politikai fordulatról beszél, ezáltal is definiálva a politikai közösséget.

A fennmaradó hét ország preambuluma terjengős, tartalmilag összetett, morális és értékhivatkozások, vallási hivatkozások, történelmi elemek jelennek meg bennük. A hetek - Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia - mindegyike volt szocialista ország, történelmük amúgy is viharos volt, többségük államisága nem vezethető vissza a régmúltra, így a preambulumban kell az államiságot történelmi kontinuumba helyezni. Ezért utal a cseh alkotmány a középkori királyságra és beszél "az állandó cseh állam" megújulásáról. Észtország preambuluma "az államiság megőrzése iránti tántoríthatatlan akaratról" beszél, ebből vezeti le az 1989-ben - újra - elnyert függetlenséget.

Hosszú és problémás

Minden európai preambulum leghosszabbika a lengyel alkotmányé. Ennek bizonyos megfogalmazásai határozottan közel állnak a Fideszhez. A trianoni emléktörvényben alkalmazott fordulatot - "Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni" - szinte egy az egyben a lengyel alkotmány preambulumából vették át, melyben szintén megjelennek a hívők és a nem hívők. A Jogtudományi Intézet szerdai konferenciájának egyik lengyel előadója, Ewa Poplawska szerint ebből a megfogalmazásból azt az interpretatív konklúziót lehet levonni, hogy az ateisták is részei a lengyel nemzetnek.

Poplawska előadásából az is kiderült, hogy a preambulumot utólag, 1996-ban biggyesztették hozzá az alkotmányhoz, politikai döntésre. A preambulum célja a fő értékek univerzális karakterének hangsúlyozása volt. De mert utólag illesztették be, ellentétbe került az alaptörvény egyes szakaszaival, zavar keletkezett például a nép és a nemzet értelmezésében is. A konferencia másik lengyel előadója, Ryszard Piotrowski előadásából megtudtuk, hogy ez már csak azért is probléma, mert a lengyel alkotmány preambuluma - ahogy ez a preambulákkal lenni szokott - jogforrássá vált. A szubszidiaritás - azaz a döntéshozatal lehető legalacsonyabb szintre helyezésének, ha úgy tetszik, a népfenség - elve például csak a preambulumból vezethető le.

A hosszúra nyúlt preambulum pont tartalmi tarkasága miatt sajátos helyzetben van. Részben alkotmányos dimenziói is vannak, bizonyos normák csak itt találhatóak meg. Különös ellentmondások is akadnak:míg az alkotmány a lengyel törvények elsőbbrendűségét mondja ki, a preambulum a nemzetek közösségének részeként határozza meg az országot, így támogatva az integrációs törvények interpretációját - az integráció pedig lényegében kimondja az európai jog felsőbbrendűségét.

Rövidből is lehet baj

Hogy problémák nem csak a hosszú preambulumokkal lehetnek, azt a konferencia egy másik meghívottja, a Közép-európai Egyetemen oktató francia Marie-Pierre Granger bizonyította. A francia perambulum prózaian tömör, 2004-ig mindössze három mondatból, azóta négyből áll. A négy mondatból viszont három is hivatkozás más törvényekre - az 1789-es emberi jogi kiáltványra, az 1946-os alkotmány preambulumára illetve a környezeti jogokról szóló törvényre - az alkotmány szintjére emelve ezeket.

Ebből nem egy nehézség fakadt már, amit a franciák általában az alkotmány megváltoztatásával igyekeznek kiküszöbölni. Ebben amúgy nagy gyakorlatuk van, történelmük során a mostani a 15. alkotmányuk. Ilyen volt például, hogy az alkotmány alapján törvénytelen lenne a pozitív diszkrimináció - az 1789-es nyilatkozat szerint minden ember egyenlő, azaz nem lehet senkivel kivételezni. Így a nők pozitív diszkriminációját az alkotmány normaszövegébe kellett illeszteni.

A konferencia tapasztalatait összegezve azt mondhatjuk, hogy a jogászszakma szerint egyszerű, rövid, világosan fogalmazó, lehetőleg csak alkotmányosan értelmezhető kategóriákat tartalmazó preambulumra van szükség egy alkotmánynál. Már ha egyáltalán szükség van rá - bár Fekete szerint "furcsa lenne a régióban, ha az új magyar alkotmánynak nem lenne preambuluma, és ebben nem lennének történelmi elemek".