Tíz ügyben támadják még a kormányt az AB előtt

Az új országgyűlés május 14-i megalakulása óta több mint 60 jogszabályt módosítottak. A rohamtempóban elfogadott változtatások ellen több ügyben is az Alkotmánybírósághoz fordultak, amelyekről még nem tárgyalt a testület. A kormány terveit legérzékenyebben a bankadó és a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásának megtámadása húzhatná keresztül. Nem véletlen hogy a sebtében bejelentett alkotmánymódosítás és az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett szűkítése is épp ennek elkerülésére irányul: az Alkotmánybíróság a jövőben ne dönthessen adókról és járulékokról.

A nyáron elfogadott, 200 milliárd forintra tervezett bankadót egy magánszemély támadta meg az Alkotmánybíróság előtt. Aggályos lehet, hogy a terhet a tavalyi mérlegfőösszeg után kell fizetnie a pénzintézeteknek, azaz egyfajta visszamenőlegesség itt is tetten érhető. A kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseknek az állami nyugdíjalapba való átirányítása és az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést lehetővé tevő módosítás miatt a magánnyugdíjpénztárak alkotmánybírósági normakontrollt kérnek az államfőtől, az LMP pedig a pénztártagok hátrányos megkülönböztetésére hivatkozva a testülethez fordult. Ha a Fidesz módosításai bejönnek, ezekkel a kérdésekkel már nem foglalkozhatnak a bírák.

Az Alkotmánybíróság előtt van az MSZP beadványa az új médiataalkotmányról, a közszolgálati kuratóriumokól és a közszolgálati intézmények finanszírozásáról. Az ellenzéki párt egyebek mellett a médiatanács tagjainak kilenc évre való kinevezését és a kizárólagos kormánybefolyást kifogásolja.

A testület a jövő héten szünetet tart, legközelebb november 8-án ül össze

A szakszervezetek és az MSZP a különadó mellett a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását is alkotmányellenesnek tartja. Ugyanebben az ügyben fordult testülethez október 25-én a Magyar Helsinki Bizottság is.

Az LMP augusztus elején azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010-es kormányhatározat szerint a kormányülésekről csak írásos összefoglaló készül, hangfelvétel csak valamelyik kormánytag  kérésére és a miniszterelnök engedélyével. Ugyancsak az LMP támadta meg a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kifüggesztéséről szóló kormányrendeletet. A benyújtók szerint a jogállamiságból az következik, hogy a kormány ellenőrzése alatt álló közigazgatási szerveknek a pártpolitikától mentesen kell működniük.

Az MSZP beadványt nyújtott be a szabálysértésekről szóló törvénynek a fiatalkorúakat érintő rendelkezései ellen is, hogy fiatalkorúak ne kerülhessenek börtönbe kis értékű lopásokért.

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája  a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány államosítását támadta meg a testületnél. A kormány és a szakszervezetek által 1992-ben létrehozott alapítványba került az egykori SZOT-vagyon.  Az alapítvány nonprofit gazdasági társasággá alakul és az irányítást átveszi felette a kormány.

A Független Rendőr Szakszervezet a hétfőn elmeszelt, közszférában bevezetett 98 százalékos különadó mellett  az AB-nál kifogásolja  a nyugdíjba vonult rendőrök választójogának három évre szóló, visszamenőleges hatályú korlátozását (lex Borkai) és elfogadhatatlannak tartják, hogy ha a nyugdíjkorhatár után tovább szolgáló rendőrök nem töltik le a vállalt időt, a “hűségpénzt” egy összegben visszafizettetik velük.

Az Alkotmánybíróság a jövő héten nem tart ülés. Ez nincs összefüggésben a hétfői  döntéssel és az arra adott kormányzati válasszal, a halottak napja miatt előre így tervezték, hangsúlyozta az Indexnek Sereg András sajtófőnök. A következő ülést november 8-án tartják, de ennek napirendje még nem végleges. Ezt az határozza meg, hogy a bírók milyen határozattervezetekkel készültek el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!