Fizess havonta tízezret a nyugdíjasoknak!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mire való a magánnyugdíjpénztár?
Melyikre gondolsz? A kötelezőre vagy az önkéntesre?
Egyikre sem gondolok, mert egyiket sem ismerem.
Össze szokták keverni a kettőt. Önkéntes nyugdíjpénztárak 1994 óta léteznek. Akinek van fölös pénze, az ide szabadon befizetgethet, hogy öreg napjaira megtakarítson valami pluszpénzt, és adókedvezményt is kap. A kötelező magánnyugdíjpénztárakat 1998-ban hozták létre. Azért kötelező, mert ezekbe a pályakezdőknek már be kellett lépniük, de más is szabadon csatlakozhatott. A korábbi nyugdíjjárulékot két részre bontották: háromnegyede az állami alapba megy, egynegyedét valamelyik magánnyugdíjpénztárnak utalják.
Ezek mekkora összegek?
Ha mondjuk havi bruttó 250 ezer forintot keresel, a magánnyugdíj-pénztárnak ebből kb 20 ezer forintot utalnak (8 százalék). Az állami nyugdíjrendszerbe megy a béredből levont 1,5 százalékos nyugdíjjárulék, azaz 3750 forint, a munkaadód pedig ezen kívül 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot, azaz 60 ezer forintot fizet be utánad.
Milyen alapon kötelezték az embereket arra, hogy a pénzük egy részét magánbefektetőknek adják?
Hoztak erről egy törvényt. Abban viszont 1998-ban nagyrészt egyetértés volt, hogy erre szükség van. Látható volt ugyanis, hogy csak az állami rendszerből egy idő után már nem lehet rendes nyugdíjat fizetni.
Miért?
Mert az állami rendszer úgy működik, hogy a társadalom dolgozó tagjai összeadják a pénzt a mostani nyugdíjasok eltartására. Egyre több lesz azonban a nyugdíjas, akik a magasabb színvonalú egészségügynek hála egyre hosszabb időt töltenek nyugállományban, miközben egyre kevesebb a dolgozó ember, aki ezt a járulékaiból finanszírozza. Szükség volt arra, hogy a nyugdíjak finanszírozása több lábon álljon, megosszák a kockázatokat, csökkentsék az állam nyugdíjfizetési terheit, és a polgárt is érdekeltebbé tegyék saját nyugdíja ügyében. Akinek tehát van fölös pénze, az fizessen az önkéntes pénztárba, a járulék egy részét pedig a kötelező magánnyugdíjpénztárakba irányították, hogy befektessék és fialtassák. Ha nyugdíjba vonulsz, így több forrásból lehet nyugdíjad, és talán többet is kapsz majd, mint a tiszta állami rendszerből.
Ez jó duma, de mégis azt jelenti, hogy utaljanak át nagyon sok pénzt magánbefektetőknek.
Ez is szerepet játszott ebben, de miért volna baj, hogy jelentős, a pénzpiacon befektethető pénz áramlott a gazdaságba? A magánnyugdíjpénzek nagyobb részéből egyébként állampapírokat vettek, azaz magát az államot finanszírozták.
Kié az a pénz, ami a kötelező magánnyugdíj-pénztárba kerül?
Az a pénz a tied. Tagdíjnak hívják, te ezzel csatlakozol a magánnyugdíjpénztárhoz. Névre szólóan nyilvántartják, mennyi befizetésed érkezett és ez mennyit kamatozott. Annyira a tied ez a pénz, hogy ha meghalsz, a hozzátartozód örökölheti is.
Miért, az államiban nem az enyém a pénz?
Ott nem a tied. Ahogy már mondtam, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe befizetett pénzedből a jelenlegi nyugdíjasokat fizetik ki. Amikor te megöregszel, a nyugdíjadat nem a befizettet pénzed alapján állapítják meg, hanem a ledolgozott éveid és a kikalkulált átlagos kereseted alapján, az ország akkori gazdasági lehetőségeinek megfelelően. Ez teljesen kiszámíthatatlan dolog, a nyugdíjszámítás szempontjai folyamatosan napi politikai érdekek mentén változnak. A magánnyugdíjpénztárból viszont tényleg annyit kapsz vissza, amennyi a befizetett tőkéd és a kamatai. Ez tehát egy stabilabb, kiszámíthatóbb tőkefedezeti rendszer. Annyit tud fizetni, amennyi pénz van benne.
Mit akarnak csinálni most ezekkel magánnyugdíjpénzekkel?
A hétfőn elfogadott változtatások két ponton érintik a kötelező magánnyugdíj-rendszert. Az elkövetkező 14 hónapban azt a bizonyos 8 százalékot nem a magánszámládra, hanem a nagy állami nyugdíjkasszába utalják, azaz megy a levesbe. Lehetővé teszik emellett azt is, hogy kilépj a magánnyugdíjpénztárból, és az eddigi megtakarításaidat vidd vissza az állami kasszába.
Itt mennyi pénzről van szó?
A 14 hónapos elvonás nagyjából 420 milliárd forintot jelent. Egy emberre lebontva átlagosan havi 10 ezer forintot irányítanak az állami kasszába.
Tehát ennyit elvesznek tőlem?
Az biztos, hogy a magánpénztáraktól 14 hónapon át elveszik ezt a pénzt.
Milyen alapon lehet ezt megtenni?
Tizenkét éve úgy döntött a parlament, hogy a magánpénztárakhoz megy a pénz. Most meg úgy, hogy 14 hónapig nem oda megy. Sokak szerint elég aggályos egy magánpénztár és egy állampolgár közötti szerződésbe egy ilyen törvénnyel belekavarni. Ez is újabb bizonyítéka arra, hogy Magyarországon nem nagyon érdemes 20-30 éves távlatokban gondolkodni.
De mire kell ez a pénz az államnak?
Valószínűleg a mostani nyugdíjak kifizetésére fordítják. A törvényjavaslat indoklása nagyon rövid, de nem rejti véka alá: ez a pénz is ahhoz kell, hogy tartani lehessen az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalék alatti hiányt, és ne kelljen lakossági megszorításokat bevezetni.
Ezt nem értem.
Azzal, hogy 1998 óta a nyugdíjpénzek egynegyedét magánpénztáraknak utalják, évente 300-400 milliárd forint kiesett a kasszából. Ennyi hiány keletkezett, amelyet az államnak kellett pótolnia. Ráadásul a tb-befizetések sem fedezték az állami nyugdíjkiadásokat, így az államnak ehhez is hozzá kellett tenni még évi 200-300 milliárdot. Ez évente összesen kb. 500-600 milliárd hiányt okozott a költségvetésben. Ezt most ezekből az átirányított magánnyugdíjpénzekből fogják csökkenteni.
Akkor ez valami könyvelési trükk?
Az Európai Unió Magyarország esetében sem volt hajlandó figyelembe venni a magánnyugdíjra fordított pénzeket a költségvetés részeként, ezért ez növelte a hiányt. A kormány most ezt szépen beömleszti az állami alapba, és így már lehet csökkenteni a hiányt.
Nagyon örülök, hogy ezzel lehet javítani a számokon, és villogni Brüsszel felé, de a lényeg végül is az, hogy ezt a pénzt mégiscsak elveszik tőlem, nem?
Azt durva lett volna most mondani, hogy "tisztelt dolgozó állampolgárok, kérjük, hogy a jövőben fizessenek be fejenként havi tízezer forintot a szomszéd néni nyugdíjának támogatására". A lényeg, hogy ennek a pénznek a hiányát most nem érzed meg. Azzal, hogy jövőre lehetővé teszik a visszalépést az állami rendszerbe, a 420 milliárdon túl még sokkal több pénz áramolhat vissza az államhoz. Aki 1998 óta tag egy magánnyugdíjpénztárban, annak már legalább 1 millió forintja összegyűlt. Az állam így több ezer milliárd forinthoz juthat.
De valaki azt mondta, hogy az állam így akarja megvédeni a nyugdíjamat, mert a magánpénztárak ezt nem megfelelően kezelték, és az jobb helyen van az államnál.
Tény, hogy a magánnyugdíjpénztárak 2008-ban nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek el, a válság évében elbukott összeget azonban mára le tudták dolgozni. Minden befektetésnél lehetnek ilyen nagy bukták, de a tagok éppen 2008 elejétől maguk dönthették el, hogy a pénzüket kockázatos vagy biztosabb befektetésekbe helyezzék. Ezeket a befektetéseket hosszú távon kell nézni. Az számít, hogy 10-20 év alatt mennyi reálhozamot érnek el. Tény az is, hogy bár a kasszák reálhozamot fel tudnak mutatni, azaz nem csak nominális szinten, hanem az infláció ellenére reálértéken is megőrizték a rájutt bízott pénzeket, az első 12 évük bőven nem sikertörténet. A vártnál alacsonyabb hozamok egyik legfontosabb oka viszont éppen az, hogy a befizetések döntő részét hosszú ideig szinte csak magyar állampapírokba fektették.
És gondolom, jut nekik ebből a pénzből szép irodákra is.
A magánpénztáraknak az indulásnál ki kellett építeni az infrastruktúrát, többet kellett invesztálni, így a nyugdíjpénzeid egy része biztos székházra, vezérigazgatói fizetésekre és Audikra ment. Tény, hogy a magánpénztárak az éves befizetések magas, közel 5 százalékát fordítják saját működésükre. Ez azt jelenti, hogy több mint 15 milliárd forint nem befektetésre megy. A kormány azzal érvel, hogy az állami rendszer ezzel szemben csak 2 százalékot fordít a működési költségekre, ami hatékonyabb. Az állami rendszerben viszont nincs vagyonkezelés, aminek bizony komoly költségei vannak. Ráadásul ha a kezelt vagyonhoz képest nézzük a kasszák működési költségét, az – bár korábban nehezen indokolhatóan magas volt – mára 1,12 százalékra olvadt. Ebből 0,8 százalékot tesz ki a vagyonkezelés költsége, ami a vagyontömeg növekedésével arányaiban egyre csökken. Ma már törvény is előírja, hogy ezt a költséghányadot 0,4 százalékra kell leszorítani.
És az is lehet, hogy aztán a magánpénztárak az összes pénzem elbukják?
Ez nem történhet meg. A 2008-as válság után egy törvény alapján létrehozták a Pénztárak Garancia Alapját. A magánpénztárakat arra kötelezték, hogy amikor nyugdíjba mész, mindenképpen ki kell neked fizetniük a számládon lévő járulékok inflációval növelt összegét.
Egyben kapok egy csomó pénzt?
Dehogy. Ebből az összegből határozzák meg, hogy milyen havi járadékot kapsz.
Hogyan fogják visszaadni azt a 14 havi pénzem, amit most elvesznek?
Az a vicc, hogy ezt még nem lehet tudni. Erre két forgatókönyv van. Az első szerint 2012-től a magánkasszákba a 8 helyett 9,5 százalékot utalnának a bérek után. A másik variáció szerint nem fog történni semmi, de ha majd nyugdíjba mész, akkor beleszámolják, hogy 2010 végén és 2011-ben használhatta a pénzed az állam.
Tényleg jobban jár az ember, ha végleg visszalép az állami nyugdíjba?
Erre nem lehet még válaszolni, mert teljesen bizonytalan, mi lesz a magánszámládon felhalmozott pénzzel, ha úgy döntesz, visszetérsz a nagy közös állami kasszához. Az állami nyugdíjbiztosítónál állítólag azon dolgoznak, hogy ezt ott is egyéni számlákon tartsák nyilván. Ez eléggé hasonlítana a svéd modellre, amelynek bevezetését a választások előtt határozottan cáfolta a Fidesz. És azt sem lehet tudni, hogy mondjuk 20 év múlva milyen kormány milyen szabályokat állapít majd meg az állami nyugdíjkifizetésekre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
