Az önkormányzatokra is kiterjesztenék az indoklás néküli felmondás lehetőségét

Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót, ha az országgyűlés elfogadja a fideszes politikusok által beterjesztett törvénymódosítást. Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán hat törvényjavaslatot terjesztett pénteken a parlament elé, ezek olvashatóak az országgyűlés honlapján.

Az egyik ezek közül - a köztisztviselők jogállásáról szóló - kimondja: jövő év január 1-jétől a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. A törvényjavaslat indoklása szerint azért kell az önkormányzati képviselő-testületek hivatalában is megteremteni a munkáltató általi, indokolás nélküli, rövid felmentési idővel történő felmentés lehetőségét, mert a közszolgálatot valós szolgálattá kell tenni. Az előterjesztők szerint a jogviszony megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére.

Az előterjesztés tartalmaz néhány kivételt, amikor viszont meg kell indokolni a felmentést. Ilyen eset, ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik; ha a köztisztviselő alkalmatlan feladatai ellátására; ha a vezetői megbízás visszavonását követően nincs lehetőség a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört az illető visszautasítja; ha az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő köztisztviselő e jogcímen felmentését kezdeményezi; ha a rokkantsági nyugdíjjogosultság törvényi feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi; illetve ha az előrehozott öregségi nyugdíj jogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi.

A javaslat ezek mellett feloldja a köztisztviselői törvény vezetői szintek számát korlátozó rendelkezését. Kimondja, hogy helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően a 10 ezer feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, a megyei jogú városi önkormányzatnál, a megyei önkormányzatnál, a fővárosi kerületi, a fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízáson túl további vezetői megbízás is adható. Ezt az előterjesztők azzal indokolják, hogy az egyes területek fokozott vezetői ellenőrzése növeli a munkavégzés hatékonyságát.

Az előterjesztés lehetőséget ad még arra is, hogy a munkáltatók "eltérítsék" az illetményt, és ezzel "versenyképesebb" fizetést adhassanak. A törvényjavaslat a tervek szerint 2011. január 1-jén lépne majd hatályba.

Sólyom visszadobta a javaslat elődjét

Az új országgyűlés még június 21-én fogadta el újra a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A jogszabályt először június 8-án fogadták el, de az akkori államfő, Sólyom László nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek. A parlament a zárószavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; de nem változtatott azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket indoklás nélkül menthetik fel.

"A magánnyugdíjpénztár-tagok, a nyugdíjasok, a kormánytisztviselők után most az önkormányzatoknál, a közigazgatásban dolgozók is szabad prédává váltak" - reagált vasárnap közleményben a benyújtott törvényjavaslatra az MSZP részéről Lendvai Ildikó. "Az áldozatok kijelölése tökéletesen önkényes lehet, szabad utat kap a személyi és a politikai bosszú", írta Lendvai.

Csökkenhetne a polgármesterek illetménye

Kósa, Tarlós és Kovács egy másik, most benyújtott törvényjavaslata a polgármesterek tiszteletdíjáról szól. A jelenleg érvényes jogszabály szerint a polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege nem lehet kisebb a megválasztását megelőző illetménye, tiszteletdíja összegénél. Ezt a szabályt eltörölnék az előterjesztők azzal az indoklással, hogy a rendelkezés szükségtelenül korlátozza a képviselő-testület hatáskörét a díjazásban, valamint "komoly korlátot állít a költégtakarékosabb illetmény megállapítása tárgyában".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!