Csak mert így akarják

2010.11.02. 23:32
Négy órán át vitatkoztak a képviselők Lázár János fideszes frakcióvezető az alkotmánybíróság jogköreit korlátozó törvényjavaslatairól. Illetve dehogy vitatkoztak, a kormányzati és kormánypárti felszólalók hallgatása mellett teljes összhangban bírálták a szükségtelen és indokolatlan javaslatot. Lázár nem vette a fáradságot, hogy elmagyarázza, mi is a célja javaslatának, és hogy miért van szükség rá, az viszont kiderült felszólalásából, hogy miért nincs.

"Színvonaltalan" - jellemezte zárszavában Lázár János az alkotmánybírósági jogkörök szűkítéséről szóló, általa jegyzett törvényjavaslatokról folytatott általános vitát. Fair bírók vagyunk, így azt kell mondjuk, a Fidesz frakcióvezetőjének igaza van. És mert fair bírók vagyunk, azt is hozzá kell tennünk, hogy miatta volt ez így.

Cinikus, buta, vagy csak magával sem ért egyet

Például azért, mert 21 perces vitaindító felszólalásában nettó 12 percet nem az alkotmánybírósági jogköröket módosító javaslatairól, hanem a parlament napirendjén amúgy szintén szereplő, a végkielégítések különadójáról szóló, újra beterjesztett törvényről beszélt. Amikor meg éppen nem, akkor ismertette az Alkotmánybíróság múlt keddi, a végkielégítések különadóját alkotmányellenesnek minősítő határozatának azon pontjait, amelyekből világosan kiderül, hogy hogyan is lehetne úgy meghozni a különadóról szóló törvényt, hogy az ne legyen alkotmányellenes, és ne kelljen hozzá nemhogy a közjogi rendszert, de még az alkotmányt sem átszabni. Három oka lehet annak, hogy Lázár a vitaindítóban rámutatott saját javaslata képtelenségére. Lehet, hogy Lázár cinikus, de hát a miniszterelnök személyesen indított háborút a cinizmus ellen. Lehet, hogy Lázár buta. Lehet, hogy Lázár így akarta kifejezésre juttatni saját ellenérzéseit saját - de nyilvánvalóan és beismerten Orbán Viktor sugallatára benyújtott - törvényjavaslatával szemben.

A vita legfeltűnőbb momentuma nem is az volt, hogy miről beszéltek, hanem hogy kik nem beszéltek és miről nem beszéltek. Nem szólalt fel a kormány. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a vita első részében még csak a teremben sem volt. És nem beszéltek arról, hogy ugyan miért is kellene megnyirbálni az Alkotmánybíróság ellenőrzési jogkörét egy olyan törvényjavaslat miatt, amit egyébként az AB elutasító határozatának indoklásából kiolvasható módon alkotmánymódosítás nélkül is alkotmányossá lehetne tenni.

Kontroll nélkül turkálhatnának a zsebünkben

Ez a hallgatás nagy teret adott az ellenzék értelmezéseinek. Személyes kedvencünk a szocialista Varga László összetett összeesküvés-elmélete. Az összetett gondolatmenet szerint a kormánynak adótervei megvalósításához szüksége volt ötszázmilliárd forintra, amit a magánnyugdíjpénztári befizetések elkobzásával tudott megszerezni. Mivel ez a törvényjavaslat nyilvánvalóan nem állná ki az alkotmányosság próbáját, direkt alkotmányellenes törvényt hoztak a végkielégítések különadójáról, hogy így egy népszerű, populista érvekkel alátámasztható téma mentén kerüljenek összetűzésbe az Alkotmánybírósággal, amit a téma népszerűségét kihasználva megfoszthatnak azon jogától, hogy a költségvetést érintő kérdésekben határozatokat hozhasson.

Még ha ez az elmélet a földtől elrugaszkodottnak tűnik is, tény, hogy az alkotmánybírósági jogkörök szűkítése korlátlan lehetőséget teremtene rá, hogy az állam mindenféle külső kontroll nélkül dugdoshassa enyvvel vastagon bevont mancsát az állampolgárok zsebébe. "Államilag legalizált sikkasztás" - jellemezte ezt Schiffer András. Ő mondta ki a legsúlyosabb ítéletet is a javaslatról, amely szerinte "sokak szemében visszamenőlegesen is szentesíti Debreczeni József legsötétebb vízióit".

Gyurcsány érdekében

Nemcsak Schiffer, de több jobbikos képviselő is azon a véleményen volt, hogy Lázár javaslatának igazi nyertese Gyurcsány Ferenc lehet, aki kedden a parlamenti ülés helyett tüntetni volt Lázár javaslatai ellen. Gaudi-Nagy Tamás egyenesen azt vizionálta, hogy Lázár most utat nyitott az új Demokratikus Chartának, és ne feledjük, hogy az első Demokratikus Chartának köszönhetően juthatott hatalomra Horn Gyula.

Kormányzati és kormánypárti megszólalók hiányában a vita ebben a síkban tudott csak mozogni. Egyedüli kivétel az volt, hogy mindegyik ellenzéki párt jelezte, mélységesen egyetértenek a pofátlan végkielégítések visszavételének gondolatával, csak az szerintük a jogállami kereteken belül is megvalósítható. Így ellent kell mondanunk Lázár Jánosnak, aki szerint nem hangzottak el konstruktív indítványok. Elhangzottak. Amit nem tudtunk meg, hogy miért is kéne szűkíteni az Alkotmánybíróság jogköreit.