Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Nincs döntés a különadó-kedvezményről

2010.11.02. 17:36
Egyelőre nem döntött a Fidesz-KDNP-frakciószövetség arról, hogy a közalkalmazottak egy részét mentesítse a különadó alól. A két kormánypárt frakcióvezetője szerdán szakszervezeti képviselőkkel találkozik. Közben az MSZP, az LMP és a Jobbik is benyújtott olyan módosító javaslatokat, amelyek nem vetnék ki az adót a tanárok, orvosok és más közszolgák jogos végkielégítésére.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség egyelőre nem döntött arról, hogy a hosszú szolgálati idővel rendelkező tanárok, rendészeti dolgozók, állami hivatalnokok, egészségügyi dolgozók jogos végkielégítéseit mentesítik-e a 98 százalékos különadó alól.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője kedden az Országházban azt mondta: a kereszténydemokraták szerint különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. Közölte: szerdán Lázár János frakcióvezető társával szakszervezetekkel találkozik, s ez a megbeszélés az esetleges döntést is befolyásolhatja.

A KDNP-frakció álláspontja szerint két lehetőség áll fenn: vagy a mostani kétmilliós összeghatárt emelik meg (az AB által visszadobott törvény a végkielégítések 2 millió forint feletti részére vetette ki a 98 százalékos adót), vagy az említett réteget kivonják a törvény hatálya alól. Arra a felvetésre, hogy mekkora lenne az új összeghatár, azt mondta, ez a frakciószövetség megegyezésétől függ.

"A nemzeti érdek és a koalíció egysége mindennél fontosabb. Tehát ha leszavazzák a javaslatunkat a frakciószövetségen belül, akkor ezt tudomásul vesszük" - fogalmazott Harrach Péter.

Több módosító javaslat is a parlament elé került ugyanakkor, hogy a 98 százalékos extraadó ne vonatkozzon azokra, akiknek ez sok évtizedes munkája után jár. Nyolc szocialista képviselő (köztük az egykori munkaügyi miniszter Kiss Péter) azt javasolja, hogy ne 60 napnyi, hanem 90 napnyi bér kifizetése legyen az a határ, ami felett a végkielégítéseket extra adó sújtja. Egy másik módosítójukkal pedig kétmillióról hárommillió forintra emelnék azt a határt, ami felett a különadót ki lehetne vetni. Sőt beterjesztettek egy 3,5 millió forintos határról szóló változatot is.

Schiffer András (LMP) is benyújtott ma egy módosítót. Az övé világosan megkülönböztetné a törvény szerint járó végkielégítéseket a különmegállapodásokkal, egyéni szerződésekkel biztosított lelépési pénzektől, és csak az utóbbiakat adóztatná meg.

Nyolc jobbikos képviselő szintén saját módosítót nyújtott be. Ez a lehető legkisebb, de kötelezően járó végkielégítéseket nem sújtaná különadóval. Tóbiás József (MSZP) pedig olyan módosítót nyújtott be, amely 2002 május 27., vagyis az első Orbán-kormány távozása utántól tenné hatályossá a törvényt, hogy az akkori végkielégítéseket is meg lehessen büntetni a különadóval.

Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek.

Lázár János múlt csütörtökön jelezte, kész a tárgyalásra annak érdekében, hogy a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat ne érintse a különadó.