Károly, Karola
-2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Felpuhítják az AB-t korlátozó törvényjavaslatokat

2010.11.04. 15:37 Módosítva: 2010.11.04. 15:59
Visszakozni látszik a Fidesz az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő alkotmánymódosítási- és törvényjavaslatától. Az biztos, hogy szűkítik az AB jogkörét, de bizonyos esetekben a testület mégis vizsgálhatná az adótörvényeket. Elképzelhető, hogy az alapjogokat sértő törvényeket vizsgálhatnák, kérdés, hogy a magántulajdont alapjognak tekintik-e, azaz vizsgálhatják-e a magánnyugdíjpénzek elvonását.

A különadóról szóló tövényjavaslat mellett finomodhat a Lázár János által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat is, amely a népszavazási tilalom alá eső kérdéseket kivenné az Alkotmánybíróság (AB) felülvizsgálati jogköréből.

Az MTI tudósítása szerint Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke a testület csütörtöki rendkívüli ülése után újságíróknak úgy fogalmazott: bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg az AB kontrollját az eredeti törvénymódosítási javaslatban foglalt tilalmak - például a költségvetés, az adók, az illetékek - tekintetében. Finomodhat az eredeti indítvány - tette hozzá.

Lázár János javaslatához a módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság nyújtja be hétfőn, és arról még várhatóan aznap szavaz a parlament.

Hogy pontosan miben finomodhat a javaslat, arról módosító indítvány hiányában az alkotmányügyi bizottság megkeresett tagjai nem tudtak nyilatkozni. Egy ellenzéki forrásunk feltételezése szerint abban az esetben, ha egy adókivetés alapjogot sértene, az Alkotmánybíróság mégis vizsgálódhatna. Kérdés persze, hogy a tulajdonhoz való jogot alapjognak tekintjük-e, tehát vonatkozhat-e a javaslat a magánnyugdíj-járulékok kölcsönvételére.

Az Alkotmánybíróság jogköreit újra szabályozó módosítás szövege azonban csütörtökre nem készült el. Előbb másfél órával későbbre hívta újra össze az alkotmányügyi bizottság tagjait az elnök Balsai István, majd hétfőre halasztotta a testület ülését. A bizottság kereszténydemokrata tagja, Rubovszky György szerint erre a széleskörű egyeztetés miatt van szükség, ám erre Schiffer András (LMP) azt replikázta, hogy ebből a javaslat tartalmáról mit sem tudó Rubovszkyt is kihagyták. A bizottságban elhangzott hivatalos indoklás szerint jelenleg az előterjesztő (Lázár János) a kormánnyal (Orbán Viktor) egyeztet. Lázár saját bevallása szerint is Orbán Viktor sugallatára nyújtotta be javaslatát az alkotmánybírósági jogkörök korlátozásáról.

Az Alkotmánybíróság október 26-án elutasította a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sértette az alkotmány 70/I paragrafus (1) bekezdését, egy olyan új módosítást, amit már a Fidesz fogadott el. A döntésről a Fidesz vezetése már az előző nap értesült, így  Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője már aznap bejelentette: válaszul úgy módosítják az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, hogy a testület ne gyakorolhasson kontrollt az adókkal és járulékokkal összefüggő kérdésekről.

Világos volt, hogy ezek a módosítások nemcsak az újból beterjesztett 98 százalékos különadó zöld útját hivatottak biztosítani, de a nemrég elfogadott magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló jogszabályokét is. Már csak azért is, mert a különadóról szóló törvényt az alkotmánybíróság ítéletéből is kiolvashatóan alkotmánymódosítás és az alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése nélkül is elfogadhatóvá lehetne tenni.

Lázár János eredeti javaslata az alkotmányt három ponton módosítaná: egyrészt kiegészítené a járulékokkal is azt a passzust, amely kimondja, hogy nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Másrészt rögzítené, hogy nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az előbb említettek szerint országos népszavazással sem változtatható meg. Harmadrészt kikerülne az alkotmányból a jövedelmekkel összefüggésben a jó erkölcsre való hivatkozás.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt Lázár János úgy módosítaná, hogy annak első paragrafusát kiegészítené azzal a mondattal - hasonlóan az alaptörvény megváltoztatásához -, amely szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az alkotmány vonatkozó bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg.

Lázár javaslatát a jobboldalról is többen bírálták, egyes hírek szerint Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes sem rajongója. Navracsics a parlament keddi ülésnapján a napirend előtti felszólalások idejére elhagyta a termet, a kormány nevében államtitkára, Rétvári Bence válaszolt az ügyben felszólaló ellenzéki képviselőknek. A javaslat kedden lezajlott általános vitájában Lázár egy érvet sem hozott fel amellett, hogy miért is kéne szűkíteni az AB hatáskörét. Navracsics a vita nagy részét a termen kívül töltötte. A szerdai részletes vitát be kellett rekeszteni, az előterjesztő Lázár részt sem vett a vitában.

Mint korábban megírtuk, a napi politikai érdekeken túl - költségvetési szempontból -  nem célszerű teljesen kiiktatni az alkotmánybírósági féket az adókról és a járulékokról. Ha korábban nem szólhatott volna bele az AB ezekbe a kérdésekbe, ma lenne vagyonadónk, adóztatott családi pótlékunk és házipénztáradónk is. Ebben az esetben a Bokros-csomag is átment volna, amivel azóta csaknem 200 milliárdot nyert volna a költségvetés.