Viola
-6 °C
-2 °C

Már hivatalosan a Mal felel a katasztrófáért

2010.11.05. 16:18
A vörösiszap-katasztrófa egyértelmű károkozójaként nevezi meg a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t az október 6-án kihirdetett, veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról szóló kormányhatározat.

A Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozat szól az állam nevében a céggel szemben történő kártérítési eljárás megindításáról is. Rendelkezik a károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosításáról, az ingóságokban keletkezett károk enyhítéséről, valamint a jogszabályalkotások, feladatkiszabások határidejéről.

Az október 4-én bekövetkezett katasztrófával kapcsolatban a most kihirdetett kormányhatározat úgy fogalmaz: az "e határozat alapján nyújtott támogatás nem a károkozó helyetti helytállás, kizárólag a károsultak elemi lakhatási feltételeinek mielőbbi megteremtésére irányul, és az állam a károkozó Mal Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a Mal Zrt. ellen a Magyar Állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására."

A tíz halálos áldozatot követelő, sok milliárd forintos kárt okozó katasztrófa ügyében a Mal Zrt. eddig nem ismerte el felelősségét. Ugyanakkor a cég humanitárius segítségként öt éven át évi 300 millió, összesen 1,5 milliárd forintos juttatást ajánlott fel, de erről nem egyeztetett a zrt. tevékenységét felügyelő kormánybiztossal, Bakondi Györggyel, aki emiatt megtiltotta a peren kívüli egyeztetés folytatását.

Hogy ki a felelős a katasztrófáért, büntetőjogi, közigazgatási és polgári jogi eljárások során próbálják tisztázni. A büntetőjogi felelősséget a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja: eddig a cég három vezetőjét gyanúsították meg.

A pénteki kormányhatározat értelmében a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak kárenyhítésére úgy nyílik lehetőség, hogy a károsultak állami előfinanszírozásból a megsemmisült ingatlanok helyett új vagy használt cserelakásra tarthatnak igényt, ingóságaik kártérítésére 500 ezer forint értékhatárig, egyéb értékeik elvesztése miatt 200 ezer forintig kaphatnak kárpótlást. Az ingatlanokra 10 év elidegenítési tilalmat vezetnek be, és a károsultaknak vállalniuk kell, hogy a más forrásból megtérülő kárösszeget az állam javára visszafizetik.

A 1221/2010. (XI. 4.) kormányhatározat kimondja: a kormány nem nyújt támogatást a természetes személyek tulajdonában lévő második károsodott lakóépület, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületek, építmények helyreállításához és újjáépítéséhez, és egy családban egy gépjármű értékarányos kártérítése lehetséges.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!