Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A bölcsek köve nincs a Fidesz birtokában

2010.11.08. 17:56
A legfontosabb döntéseket elnapolták a parlament hétfői ülésén, az alkotmánybírósági jogkörök szűkítéséről és a végkielégítések különadójáról is csak a jövő héten döntenek. Mindkét ügyben hátrébb lépett a Fidesz, de a lényeget érintetlenül hagyta. Az alkotmánybíróság az új tervezet szerint sem vizsgálhatná például a magánnyugdíj-pénztári járulékok elvonását.

Lekerült a parlament hétfői ülésének napirendjéről a három legnagyobb visszhangot kapott javaslat, az alkotmánybírósági jogköröket szűkítő alkotmány- és törvénymódosítás, illetve az ezeket a javaslatokat kiváltó, a végkielégítések különadójáról szóló előterjesztés. Az alkotmánybíróság az utóbbi jogszabályt október 26-ai ítéletében találta alkotmányellenesnek, amire válaszul Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője – nem titkoltan Orbán Viktor miniszterelnök sugallatára – még aznap két törvényjavaslatot terjesztett be az alkotmánybírósági jogkörök megkurtításáról, valamint változatlan formában újra beterjesztette az alkotmányellenesnek talált jogszabályt.

Átvágták a csomót

Javaslatait nagy felzúdulás kísérte, hiszen a kormány egyértelműen a jogállami keretek újraértelmezésével próbálta változatlan formában átvinni az akaratát. Lázár javaslata alapján egyszerűen kivonták volna az alkotmánybírósági normakontroll alól a költségvetésre, az adókra és a járulékokra, valamint a nemzetközi szerződésekre vonatkozó törvényeket – mindazon jogszabályokat, amelyekről népszavazást sem lehet tartani. Hogy erre miért van szükség, arra Lázár és a kormánypártok részéről a javaslatok parlamenti vitájában egyetlen érv sem hangzott el.

Kormánypárti elszólásokból viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a tét nem a végkielégítések különadójáról szóló javaslat elfogadása, hanem a jövő évi költségvetést megalapozó, a magánnyugdíj-pénztári járulékok elvonásáról szóló törvény életben maradása. Ez utóbbi javaslat minden bizonnyal sértené az alkotmány tulajdonhoz való alapjogról szóló részét.

Fotók: Huszti István
Fotók: Huszti István

A múlt héten a kormány és Lázár is jelezte, kész engedményeket tenni mind a különadó, mint az Alkotmánybíróság ügyében. A csütörtökre ígért módosító javaslat ugyanakkor nem készült el, a különadóról szóló javaslat módosításáról csak hétfő délelőtt, az alkotmánybírósági törvényjavaslatok módosításáról meg már csak a hétfői ülésnap közben, az azonnali kérdések órájában sikerült bizottsági döntést kicsikarni. Így nem volt lehetőség a javaslatok hétfői tárgyalására, a határozathozatalt a jövő hétre halasztották.

Öt évvel ezelőtti végkielégítések után is fizettetnének

A módosított javaslatok értelmében a különadó a beosztott önkormányzati alkalmazottak és köztisztviselők esetén 3,5 millió forint fölötti, a szabadságmegváltást nem tartalmazó juttatásokra vonatkozna csak, a vezető beosztásúak esetén azonban maradna a kétmilliós összeghatár. A törvény visszamenőleges hatályát viszont egy alkotmánymódosítással meghosszabbítanák, eredetileg a 2010. január 1. után kifizetett juttatásokra vonatkozott volna, a változás után öt évre vetik ki visszamenőlegesen. Mivel ezt az alkotmány módosításával engedélyezik, elvileg nem merülhet fel ez ügyben alkotmányos normasértés, bár az alaptörvény 2. paragrafusa kimondja, hogy Magyarország jogállam, ez pedig elvileg magában foglalja a visszamenőleges hatályú törvényalkotás tilalmát is.

Csalafintább megoldást választottak a kormánypártiak a különadók ügyében, amennyiben továbbra is fenntartották, hogy az alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a költségvetést, adókat, járulékokat érintő törvényeket, kivéve, ha azok sértenék a javaslatban tételesen felsorolt alapjogokat. A felsorolásból viszont kihagyták a tulajdonhoz való jogot, azaz a törvény elfogadása esetén az Alkotmánybíróság a különadókról, válságadókról, illetve a magánnyugdíj-pénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt sem vizsgálhatná már.

Visszatérés a jogállami keretekhez?

Mindezen változásokat Lázár János napirend előtti felszólalásában foglalta össze. Beismerte és belátta, hogy "a bölcsek köve nincs a birtokunkban", ezért javasolta a módosításokat, mondta. Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy ezek a törvények a választók akaratát testesítik meg, ami szerinte nem gyengítheti a demokráciát. Mint látható, magukat a törvényeket is alig. Lázár napirend előtti felszólalására reagálva először szólalt meg az ügyben kormányilletékes: Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. Értelmezése szerint Lázár módosító javaslataival a tervezetek immár eleget tesznek a jogállami követelményeknek, az elmúlt napok vitája meg arról szólt, hogy a szocialisták féltik a pénzüket. A javaslatok ellen ugyanakkor nemcsak az MSZP, hanem a másik két ellenzéki párt is tiltakozott, az ő motivációikra Navracsics nem tért ki.

10

Lázár javaslatai mellett a nap parlamenti slágertémája a múlt héten hat év után újra összehívott Magyar Állandó Értekezlet volt, aminek a kormánypártok és a Jobbik egységesen örültek, az MSZP-nek saját véleménye volt, az LMP pedig hiányolta a meghívottak közül a szlovákiai magyarok egyedüli parlamenti pártját, a Híd–Most képviselőit. A kormánypártok azzal ütötték el a Híd meg nem hívását, hogy az nem etnikai, hanem szlovák–magyar vegyes párt.

11

Napirend előtt halhattunk még az LMP alternatív költségvetési javaslatáról, amely a párt szerint valóban új korszakot nyitna, szemben a 2011-es költségvetéssel, ami Bajnai és Gyurcsány kottája szerint íródott. Az LMP az interpellációk során egy új különadó, a narancsadó kivetését javasolta a távolsági élelmiszer-kereskedelemre a magyar beszállítók védelmében, mert tapasztalataik szerint a kormány szép ígéretei ellenére a kereskedelmi vállalkozások igenis a beszállítókkal fizetik meg a különadók terheit. A kormány válasza szerint legfeljebb majd ezekre a bevételekre is különadót vetnek ki.

Különösen aktívak voltak hétfőn a Jobbik képviselői, három interpellációt is intéztek a kormányhoz. Endrésik Zsolt a kis- és aprófalvak helyzetének javítását kérte számon a kormányon, de csak általános ígéreteket kapott. Zakó László azt kifogásolta, hogy idegenek is vezethetnek idegent Magyarországon, amire azt a választ kapta, hogy ez bizony így van. Z. Kárpát Dániel pedig egy veszélyes, de az interneten szabadon beszerezhető, gyógyhatásúnak hazudott készítményről interpellált, ami ellen a kormány is fel szeretne lépni.