Közpénzekkel is foglalkozna az alkotmány

2010.11.10. 09:10 Módosítva: 2010.11.10. 09:10
A tervek szerint az új alkotmányban lesz egy fejezet, amely a közpénzekkel foglalkozik, középpontban a költségvetéssel. A most hatályos alaptörvényből ide kerülnének az Állami Számvevőszékről és a Magyar Nemzeti Bankról szóló részek is.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság közpénzügyek munkacsoportjának vezetője, a jobbikos Nyikos László a testület keddi ülésén azt állította, az összeállított részkoncepció konszenzusosan készült, bár az egyetértés abból a szempontból csökkent értékű, hogy sosem tudtak teljes létszámban ülésezni. Az MSZP és LMP kilépett az alkotmányozásból, így az sem meglepő, hogy az ülésen sem bontakoztak ki ölre menő viták.

A tervezet alapján az új alkotmány külön fejezetben foglalkozik majd a közpénzekkel, a hangsúly a költségvetéssel kapcsolatos intézkedéseken lesz. A munkacsoport által benyújtott részkoncepció többek között lefekteti, hogy a közvagyon a közérdeket szolgálja, a vagyonkezelők elszámolási felelősséggel tartoznak, a kincstári vagyon elidegeníthetetlen.

Az új alkotmány előírja majd, hogy a költségvetésről minden évben törvényt kell alkotni. Ennek kapcsán legalább volt miről beszélni, Turi-Kovács Béla, a bizottság egyik fideszes tagja javasolta ugyanis, hogy lehessen többéves költségvetési tervezetet is benyújtani. Salamon László a bizottság KDNP-s elnöke szerint ez lehetséges, de akkor eszerint kell módosítani a tervezetet.

Az új alkotmány részletesen tárgyalná a költségvetés elfogadásának folyamatát. A munkacsoport koncepciója alapján abban az esetben, ha március 31-ig nincs költségvetés, a köztársasági elnök köteles feloszlatni az Országgyűlést. Ez a rendelkezés is témát szolgáltatott egy időre, felmerült ugyanis, jogos-e, hogy az Országgyűlés feloszlatását vonja maga után, ha a költségvetést nem fogadják el? Ha március végéig nincs költségvetés, az a Kormány hibája – mondta Balsai István, a bizottság egyik fideszes alelnöke.

Szó esett még arról, hogy kell-e az alkotmánynak említenie a PSZÁF-ot és a Költségvetési Tanácsot mint a pénzügyi rendszer ellenőrző szerveit. A tervek szerint az új alkotmány ezt a kontrollt mint állami feladatot tartalmazni fogja, de a tömörségre való tekintettel az ellenőrző szerveket nem nevesíti. Egyébként a hatályos alaptörvény erről a kérdésről egyáltalán nem rendelkezik.

Továbbra is nevesítik azonban az Állami Számvevőszéket és a Magyar Nemzeti Bankot. Ezeknek csak keretjellegű szabályozását adják, a részletekről külön törvény rendelkezik majd. Az Állami Számvevőszékről szóló fejezet majdnem teljes egészében megmaradhat. A kisebb módosítások, átfogalmazások mellett technikai változás, hogy a terv szerint csak egy alelnöke lesz. A Magyar Nemzeti Bankról szóló részben újdonságnak számít, hogy a monetáris politika eszközeivel támogatnia kell majd a kormány gazdaságpolitikáját, célja az árstabilitás elérése és fenntartása, illetve a Magyar Nemzeti Bankot nem utasíthatja a kormány vagy az EU intézményei, kivéve az Európai Központi Bank.



  • Hírek
  • Hírek