Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Jobbos professzorok oktatták a Fideszt

2010.11.11. 13:39 Módosítva: 2010.11.12. 01:24
Nagyon rég nem volt olyan jó magyarnak lenni, mint szerda délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának aulájában, ahol hat finom, idős, disztingvált, jobboldali úriember csendes szavakkal rakta helyre a jobboldali kormány képviselőjét úgy, hogy a Földi András–Hamza Gábor-féle A római jog története és institúciói adta a másikat. Az esemény egy pódiumbeszélgetés volt a leendő alkotmányról.

A délután története dióhéjban: Sólyom László volt köztársasági elnök és alkotmánybírósági elnök mindenkit megdöbbentő, szenvedélyes bevezetője után három volt alkotmánybíró és három jogászprofesszor – természetesen a maguk művelt és pallérozott módján – rettentően leparasztozta a kormányt, amiért pillanatnyi céljainak megfelelően módosítgatja az alkotmányt. A helyzet finom feszültségét az adta, hogy a leparasztozott kormányt saját kari kollégájuk, tanártársuk, Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke képviselte, akinek végig kellett hallgatnia, ahogy másfél órán át ekézik, miközben személy szerint a legkevésbé sem értett egyet a Lázár János fideszes frakcióvezető által beterjesztettekkel. Legalábbis ezt mondta később, eléggé nyíltan.

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Következtetés: a kétharmad, sőt a háromnegyed után is van értelmes élet. Szerencsére nem lett igaza a Halmai Gábor–Vásárhelyi Mária hisztériatengelynek, a jobbosok nem egységben masírozó, távirányított agymosottak, a kormány pedig most már a bőrén érezheti, hogy az erőszakos bunkózás nem lesz követhető taktika. Értelmiségi körökben semmiképp. És talán a legfontosabb: bár pár napig úgy tűnt, Gyurcsány Ferenc aktivizálódása miatt a jogállam védelme kellemetlenül komcsiízű dolog, a helyzet ennél sokkal rózsásabb.

És akkor most bővebb lére eresztve.

„A rendezvény célja, hogy az országgyűlési koncepció véglegesítése előtt a vélemények kifejtésével annak végső szövegét befolyásolhassuk” – vallotta be alkotmányjogászos nyíltsággal a Pázmány jogi karán rendezett pódiumbeszélgetés meghívója. A téma az alkotmányozás folyamata és az új alkotmány volt.

A helyszín a jogi kar díszterme, dúsan aranyozott és faragott neogót habzás, tele a jogtudomány öltönyös nagykutyáival, és vegyes, de visszafogott ruházatú diákokkal.

Schanda Balázs dékán, a világiak pápai tanácsának tagja, egyházjogász csodás epizódszereplő lehetne a Maffiózókban, megnyerő, olaszos pengefeje van, ennek megfelelően határozott és rövid nyitóbeszédet tartott, hogy felvezesse Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság és a köztársaság egykori elnökét.

Alig vágott bele Sólyom, máris az égnek emelte a mutatóujját, mire az őt nálam sokkal jobban ismerő tömegben elindult az álmélkodás, talán sose látták ilyen szenvedélyesnek. Tényleg vitte a lendület, és a legelejétől igen határozottan fogalmazott. A politikai többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes lépéseket tegyen – mondta például. Ezt olyan verzióban is megismételte, hogy a kormánypártok a népi ítéletet és a többség mindenhatóságát a jog uralma fölé helyezték. Sólyom beszéde jelentős részében foglalkozott azokkal az alkotmánymódosításokkal, amiket a Fidesz az utóbbi napokban azért nyomott keresztül a parlamenten, hogy az Alkotmánybíróság várható ellenállását letörve elszipkázhassa a magánnyugdíjpénztári befizetéseket és visszamenőleges extra adót vethessen ki a végkielégítésekre, illetve hogy konkrétan megszüntesse az AB beleszólási lehetőségét egy rakás törvénybe.

06

Ezen a lejtőn nehéz megállni, mondta az AB jogköreinek fideszes szűkítéséről. Sólyom azért túllépett az aktuális események fölötti kesergésen. Abban reménykedik például, hogy az új alkotmány helyrehozhatja a mostani helyzetet. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy morálisan alááshatja a leendő alaptörvényt az a tény, hogy a mostani alkotmánymódosításokat szakmailag egyértelműen hamis érvekre alapozott politikai kommunikációval indokolta a kormány. De annak legalább örülni lehet, hogy az értelmiség nem hagyta elsikkadni az alkotmányosság alapelveit. Mégis meggyökeresedtek az értelmiségben a jogállami alapértékek! – döbbent meg velem együtt a volt elnök.

Sólyom azt sajnálja a legjobban, hogy a szerdán nagy nehezen megszavazott alkotmánymódosítás-módosítás után a költségvetést érintő törvényekről az AB ugyan kimondhatja, hogy alkotmányellenesek, de ez semmire sem fogja kötelezni a kormányt. „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta az exelnök.

07

„Jó reggelt” – mormogta mellettem egy diák, amikor Sólyom László, aki a rendszerváltáskor az Ellenzéki Kerekasztal tagjaként tárgyalt a kommunistákkal az alkotmányról, elmesélte, hogy az AB jövőjére vonatkozó friss fideszes ötletek – az elnököt a parlament válassza, ne tárgyalhasson kétharmados törvényeket – ugyanazok, mint az MSZMP javaslatai voltak 1989-ben.

Az ezt követő pódiumbeszélgetés néhány nagy téma körül forgott. Az egyik, hogy tényleg égető szükség van-e új alkotmányra, illetve a mostani tényleg akadálya-e bármiben is az ország demokratikus és sikeres működésének. A krém konszenzusos válasza: nem, igen. Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint bizonyos dolgok javíthatók, de a tartalom nagy része megtartandó lenne, „rendre cáfolhatók az új melletti érvek”. "Nem tudok más indokot elképzelni, mint hogy ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni" – fogalmazott Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke. Jakab András egyetemi docens szerint komoly értékek vannak a mostani alaptörvényben, ami helyett azért kell új, mert ennek az eredete kétes, és az 1949-es számot viseli. Varga Zs. András egyetemi docens, a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője is szereti a hatályost, emellett rámutatott, hogy azt egészében sosem szavazta meg senki.

Az új alkotmány körüli ötletelésen konkrétan többször is hangosan nevettek a pódiumon ülő szakemberek, és vicces arcot is vágtak hozzá. Nem itt kéne kiélni az alkotmányozók kreativitását, mondta Schanda dékán, Sólyom pedig egyszerűen „elképesztőnek tartja” az egész ötletelést, és hiányolja, hogy nem a világos, elérendő célokat jelölték meg előbb. „A vezéreszme az újdonság, de ez üres vezéreszme” – mondta, én meg borzongva gondoltam bele, hogy miket mondhatnak egy balos jogi fórumon a kormányról.

Zlinszky szerint valódi veszélye van a „galoppozó alkotmányozásnak”, pedig az erre szánt időt nem szabadna elspórolni. Először el kéne dönteni a fontos részletkérdéseket, hogy például hány kamarát akarunk, utána lenne értelme fogalmazgatni – magyarázta a hajlott kora ellenére szellemileg feltűnően friss professzor.

02

Volt még egy kis vita arról, hogy erkölcsi értékek és ideológiai alapvetések kerüljenek-e bele az új szövegbe, és ha igen, milyen súllyal. Sólyom igen óvatos lenne az ilyesmivel, Schanda nem zárkózna el az értékek hangsúlyosabb megjelenítésétől, Lábady, aki hangsúlyosan beszélne a családi értékekről és az embrió élő mivoltáról, még kevésbé. Zlinszky szerint eljött az ideje kimondanunk, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Hogy a katolikus egyetem sem életidegen elefáncsonttorony, azt Varga bizonyította azzal a megjegyzésével, hogy bár szerinte is bele kell írni az embriótémát az alkotmányba, egy abortuszt büntető Magyarország „embertelen világ” lenne.

Ezt a beszélgetést úgy képzeljék el, hogy a hatok fent ültek a pódiumon, egy spirituálisan kerek, materiális formájában hosszúkás asztal mögött, velük szemben a közönség, az első sorban Salamon Lászlóval, aki majd két órán át hallgatta a kormány osztását, majd fölállt szintetizálni.

Ezek után még én sem tudnék könnyen megszólalni, gondoltam, de a hatalmas termetű Salamon ügyesen oldotta meg a helyzetet, azzal kezdte ugyanis, hogy „itt mindenki nagyobb nálam, és nem centiben”, majd leszögezte, hogy „nem méltó arra”, hogy az eredeti felkérésnek megfelelően összegezze az elhangzottakat, ezért inkább csak reagálni fog pár kérdésre.

Nyitásnak azt érzékeltette a kollégákkal, hogy a Lázár-féle alkotmánymódosító nyomulás neki sem tetszett. „Higgyék el, én ennek nem örültem!” – fogalmazott, majd azzal egyensúlyozott, hogy azért az AB sem érinthetetlen szervezet.

01

Az új alkotmány szükségességét azzal indokolta, hogy a mostani 1949-es évszáma stigma, hiába szerkesztettek 89-ben gyakorlatilag új alaptörvényt. A mostani szöveget viszont nem szabadon választott parlament szavazta meg, és az Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. Ezzel együtt vállalhatónak tartja a mostani alkotmányt is. Még egy indok, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatait ideje beépíteni az alaptörvénybe.

A leendő alkotmányról elmondta, hogy az egyik ötlet szerint a jövőben csak két, egymást követő parlament dupla kétharmados szavazásával lehetne életbe léptetni bármilyen módosítást. Az biztos, hogy ez örökre gátat szabna a felelőtlen ötletelgetésnek, sutyorogta egy koraérett jurátus az előttem lévő sorban.

Salamon kedélyes előadó, aki minduntalan letér a főcsapásról és elmond egy ízes anekdotát, de külső szemlélőként nem tűnt a jogi szakma ördöngős művelőjének. Az kifejezetten vicces volt egy KDNP–Fidesz-politikus szájából, hogy milyen szomorú, hogy olyanokban gondolkodunk, mint kétharmad meg háromnegyed. A leendő alkotmányban a kormány „megfelelő erővel” szeretné megjeleníteni a közösségi értékeket, mert a szimbolikus dolgokat helyre kell tenni.

Schanda Balázs, akihez szívesen járnék bármilyen előadásra, fergeteges katolikus jogászpoénnal zárta a bulit, miszerint „érthető az elfogultságunk, hiszen mindannyian voltunk magzatok”.

Szóval van remény, a kétharmad a legkevésbé sem ölte ki Magyarországról az értelmes vitát, sőt a kőkemény kritikát sem, még egy olyan díszteremből sem, ahol a megjelentek saccra 90 százaléka így vagy úgy, de keresztény-jobboldali. Aki látta, hogyan fő saját levében Salamon, az bízhat benne, hogy mindent még nálunk sem lehet büntetlenül megtenni.