Szükség van-e kétkamarás parlamentre?

Tudományos konferenciát tartottak a Parlament Felsőházi termében egy esetleges kétkamarás magyar parlament terveiről. A KDNP-s Salamon László 2008-ban írt egy cikket arról, hogy érdemes elgondolkozni a kétkamarás parlamenten, legutóbb pedig egy októberi Magyar Nemzet-interjúban beszélt erről. Az interjúban azt mondta: „A második kamara a pártelvű első kamara kontrolljaként működhetne, így a parlamenten belül is érvényesülne a hatalommegosztás eszméje”. Szintén két éve Stumpf István, frissen megválasztott alkotmánybíró is népszerűsítette a kétkamarás parlament tervét egy interjúban, de a rendszerváltás óta többször felmerült már a kérdés, ezért most szakértők részvételével tárgyaltak róla  Fidesz frakciója előtt.

Lázár helyett

A formális hangulatú konferencia első nagy csalódása az volt, mikor kiderült, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki az eredeti tervek szerint megnyitotta volna maz eseményt, mégsem jött el. A sármos férfi helyett Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes mondott beszédet. Turi-Kovács meglepő kérdést tett fel az elején: helyes-e úgy alkotmányozni, hogy a Fidesz 2/3-os többségben van, azaz mindent ők döntenek el. Kiderült, hogy igen. Ez szerinte azért nem baj, mert a Fideszen belül sokfajta irányzat él, ő személy szerint a népnemzeti gondolatot akarja markánsan képviselni. Köszöntője után azonnal eltűnt a színről, de előtte még kellő érdeklődést kívánt a témához.

A kvitaindító anyag Jakab Andrástól származik, címe: „Miért nincs szükségünk második kamarára?”. A tanulmány 14 oldalon fejti ki, miért nincs szükség két kamarára, minden résztvevő kézhez kapta. Kaptunk még egy 2008-as kiadványt is egy 2007 májusi nyílt napról: „Az igazságszolgáltatás reformjának tíz éve” címmel az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságától. Az igazságszolgáltatás malmai valóban lassan őrölnek.

Ahány felsőház

Balsai István, az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnöke beszélt a körülbelül ötven fős közönségnek arról, hogy anno Lakiteleken még mindenki a kétkamarás parlament híve volt. Később Kukorelli István volt alkotmánybíró fejtette ki véleményét, hogy ő nem militáns híve a második kamarának, de "51-49 százalékban nyitott rá". Szerinte a második kamara a hatalommegosztást árnyaltabbá, a törvényalkotást jobbá, kiegyensúlyozottabbá teheti. „Lenni vagy nem lenni – erről szól ez a konferencia” – mondta Kukorelli, akinek beszédére kicsit nehéz volt odafigyelni. „Ahány felsőház, annyi szokás” – ezt is mondta. Elárulta, hogy sokan a második magyar kamara nevének a „szenátus”-t javasolták. „Kockázatokkal jár, de egy lépés lehet egy jobb demokrácia felé” – összegezte véleményét.

Ülve

Ezután Homoki Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője „A magyar országgyűlés fejlődéstörténete az egy és két kamarára vonatkozóan” – című előadását hallgathattuk meg 25 percben. Ezt még kibírtam, de a Debreceni Egyetem egyetemi docensének, Balogh Juditnak a „Funkcionális kérdések, szervezeti válaszok – Modellértékű parlamenti megoldások az európai alkotmánytörténetben” című beszéde helyett inkább az alagsori kantint választottam.

Mire visszatértem az ülésterembe két szelet tengeri halfilével a gyomromban, már Dezső Márta, az ELTE alkotmányjogi tanszékének vezetője beszélt arról, hogy mik a második kamarák alkotmányos funkciói. „Akkor szükséges a két kamara, ha közjogi berendezkedés és valós társadalmi igény alapján dönthető el” – mondta. Szerinte a többség nem igényli a két kamarát, viszont a nemzeti etnikai kisebbségek és a határon túli magyarság képviseletében valóban vannak hiányosságok.

A hallgatóságban egyébként meglepően sok fiatal, csinos lány foglalt helyet, valószínűleg valamelyik jogi karról jöttek. Jobb híján őket lehetett nézni, mert a konferencia olyan unalmas volt, mintha egy soha véget érni nem akaró történelemórán ültem volna. Az utolsó órában már csak arra tudtam gondolni, hogy bárcsak tudnék ülve aludni.

Takács Albert

A konferencia első szekciójának legélvezhetőbb beszédét Takács Albert tartotta, aki ebben a körben utolsóként szólalt fel. Takács a Gyurcsány-kormányban 2007-2008-ig volt igazságügyminiszter, jelenleg tanszékvezető főiskolai tanár a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán. „Az alkotmányozás nagyon egyszerű tevékenység” – kezdte mondandóját. Ő volt az egyetlen, aki beszéde végén világosan állást foglalt arról, hogy ő nem híve a kétkamarás parlamentnek Magyarországon. Takács igen jó előadó, inspiráltan beszélt a kókadozó hallgatósághoz. „Én az egykamarás törvényhozás híve vagyok, nincs bizonyíték arról, hogy a második kamara bárhol a világon jobbá tette volna a törvényhozást” – mondta. Szerinte a lassú, megfontolt, társadalmi párbeszédet követő törvényhozást más keretek között kéne megvalósítani.

Pornósztárok a parlamentben

Az előadások után lehetőség volt vitára, két ember kért szót. Az egyik Magyar Attila István, fiatal alkotmányjogász volt, aki komótosan beszélve fejtette ki, hogy ő a kétkamarás parlament híve és támogatója. Érvei: megfontoltabb, szakszerűbb, lassabb törvénykezés. Volt egy ötlete, amit sokan megmosolyogtak a sorokban: az egyetemeket és az egyházakat is bevenné a szenátusba.

A másik hozzászóló Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. 15 ország magyarjainak nevében szólt hozzá a témához. Egy követ fújt az előtte szóló Magyar Attila Istvánnal, miszerint kell a két kamara. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy akár pornósztárok vagy tévés személyiségek is bekerülhetnek a parlamentbe, mert a mostani rendszerben a tömegek szimpátia alapján döntenek. „Vulgarizáljuk a közéletet” – mondta. Legfontosabb érve tehát az volt, hogy a második kamarában szakértők üljenek, illetve hogy úgy a külhoni magyarok is képviselethez jussanak. „Az egykamarás állam olyan, mint az aranyfedezet nélküli pénz” – élt végül egy hasonlattal.