Béla
3 °C
15 °C

Felhatalmazzák magukat alkotmánysértésre

2010.11.15. 08:41 Módosítva: 2010.11.15. 11:21
Vizsgálhatja, alkotmányellenesnek mondhatja, de nem helyezheti hatályon kívül az Alkotmánybíróság az adótörvényeket - egyszerűsítve ez a lényege az alkotmánymódosítás legújabb verziójának, amiről kedden szavaz majd a parlament. Ha elfogadják, akkor Magyarországon alkotmánysértő törvényeket is be kell majd tartani. Felértékelődhetnek ezzel a külföldi nemzetközi bíróságok. Ha adótörvények buknak külföldön, akkor az költségvetési kockázatot is jelent.

Egészen bizarr jogi helyzet alakulhat ki Magyarországon, ha kedden a kormánypárti politikusok által támogatott alkotmánymódosítást megszavazza a parlament. Előfordulhat, hogy lesznek törvények, amelyekről kimondja az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes, de továbbra is azok szerint kell élni.

A legújabb alkotmánymódosítási változat ugyanis továbbra is lehetőséget ad az Alkotmánybíróságnak arra, hogy vizsgálja a költségvetésről vagy az adókról szóló törvények alkotmányosságát. A bíróságtól viszont elvonja azt a jogát, hogy ezeket a törvényeket megsemmisítse. Vagyis szankció nincs, de vélemény lehet.

Eredetileg a véleményezési jogot is elvették volna

Az első, még október végén benyújtott alkotmánymódosító javaslat még úgy szólt: "nincs helye felülvizsgálatnak..." a népszavazással sem módosítható kérdésekben. Az új változat viszont így szól (pdf-formátum): „Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti.”

A két változat között alapvető különbség van. Az első verzió szerint az Ab-nak hivatalból el is kellett volna utasítania a népszavazási tiltólistás ügyekben érkező indítványokat. Az újabb tervezet viszont az Ab-eljárás megindításának, az alkotmányossági felülvizsgálat lehetőségét minden ügyben meghagyja. A korlátozás arra vonatkozik, hogy egyes esetekben az Ab – függetlenül azok esetleg alkotmánysértő voltától – nem semmisíthet meg jogszabályokat. Adó-, járulék- és más közteher-törvényekről is kimondhatná ugyan, hogy azok alkotmányellenesek, de nem helyezhetné hatályon kívül azokat.

Még pontosabban: hatályon kívül csak azon adó-, költségvetési stb. törvényeket helyezhetné a testület, amelyek az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez, és a többi felsorolt dolgokhoz való jogot sértik. Ez azonban egyáltalán nem is jellemző kifogás a pénzügyi jogszabályokkal kapcsolatban. Több korábban az alaptörvénybe ütközőnek mondott és ezért megsemmisített adótörvénnyel az volt a baj, hogy vagy visszamenőleges hatályúak voltak, vagy olyan jövedelmet, vagyont adóztattak volna, amelyet nem szerzett meg az adóalany, vagy a tulajdonhoz való jogot sértették. Ezekre a módosítás elfogadása esetén nem hivatkozhatna többet az Alkotmánybíróság.

Az alkotmánybíróskodás lényege veszhet el

„Az alkotmánybíráskodás lényege, hogy kiirtódjanak a jogrendszerből az alkotmányellenes szabályok. Ha az Alkotmánybíróság csak véleményközlő testület, akkor az alapelve lényegével ellentétes” – mondta az Indexnek Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet munkatársa. Sólyom László volt köztársasági elnök szerdán ennél is élesebben fogalmazott a tervezett alkotmánymódosításról: „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta.

Be kell tartani az alkotmányellenes törvényeket is?

Az Index által megkérdezett alkotmányjogászok szerint azokat a törvényeket, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talál, ám nem semmisít meg, be kell majd tartani. Több tapasztalt adószakértő szerint viszont ez nem ilyen egyértelmű.

Az a furcsa helyzet alakulhat ki, hogy ha egy adófajta alkotmányellenes, akkor azt az állam beszedheti, a nem fizetőket pedig a megbüntethetik. „Az alkotmányosság egy ilyen helyzetben fikcióvá válik” – mondta az Indexnek Szabó.

„A magyar jogalkalmazás logikája arra az elvre épül, hogy a bíróságok vagy adóügyi hatóságok nem tekinthetnek el egy norma alkalmazásától, akkor se, ha az alkotmányellenes” – mondta az Indexnek Somody Bernadette, az ELTE ÁJK alkotmányjogász oktatója. „A bíró nem tehet mást, mint alkalmazza a jogszabályt” – erősítette meg Szabó.

Az LMP módosítókkal korrigálna

A holnapi zárószavazás előtt kilenc zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be az LMP a szóban forgó törvényjavaslathoz. Ezekben azt szeretnék, hogy egészítsék ki a szöveget más esetekkel is, amikor az AB megsemmisítheti az alkotmányba ütköző adótörvényeket. Így például a tulajdonhoz való jog, az egészséges környezethez való jog, a jogorvoslathoz való jog, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog, a sztrájkjog, a gyülekezési jog megsértése esetén is eltörölhetné az alaptörvénybe ütköző adójogszabályokat.

Az eddigi gyakorlat szerint ha egy bíró alkotmányellenesnek vél egy jogszabályt, ami alapján el kellene járnia, akkor megkérdezheti erről az Alkotmánybíróságot, és annak ítéletéig felfüggesztheti az eljárást. A mostani alkotmánymódosítás szerint előfordulhat, hogy egy bírónak úgy kell valakit elmarasztalnia, hogy közben tudja, deklaráltan alkotmányellenes törvény szerint ró ki büntetést.

A helyzet bonyolultságát jól jelzi, hogy a lapunk által megkérdezett két jogász, illetve jogi ügyekben jártas, tapasztalt adószakértő úgy véli, hogy igenis előfordulhat, hogy egy rendes bíróság éppen a jogszabály alkotmányellenes voltára alapozva az adóalanynak ad igazat, és felmenti az adókötelezettség és a kiszabott bírság megfizetése alól. (Egy harmadik általunk megkérdezett adószakember nem tudott állást foglalni a kérdésben.)

Külföldi jogorvoslat

Az viszont biztos, hogy akit alkotmányellenes jogszabály miatt ér hátrány, annak külföldön lesz lehetősége futni az igaza után. Ezt a lehetőséget alkotmányjogász és adószakértő forrásaink is említették.Két testület jöhet szóba: az Európa Tanácshoz tartozó strasbourgi, és az EU-hoz tartozó luxemburgi nemzetközi bíróság.

A strasbourgi emberjogi bíróság csak egyedi ügyekkel foglalkozik. Vagyis ha bevezetnek egy alkotmányellenes adót, akkor a megadóztatottak egyenként követelhetnek csak elégtételt, hosszú évek után, és ehhez többek között azt is bizonyítaniuk kell, hogy minden hazai fellebbezési utat végigjártak már. Ha születne is Strasbourgban a magyar állam ellen ítélet, az sem lenne releváns az alkotmányellenes törvény hatályát illetően.

Hasonló történt például, amikor a Munkáspárt 2006 elnöke, Vajnai Attila Strasbourgban pert nyert a magyar állam ellen, amikor azt sérelmezte, hogy megbüntették vöröscsillag viseléséért. (Vajnait 2005-ben ítélte el jogerősen hosszas peresekedés után a Legfelsőbb Bíróság, és 2008-ben győzött Strasbourgban.) Ettől még azonban a vöröscsillag viselését tiltó törvény Magyarországon hatályban maradt, és ha valaki e jelvényt viselve mászkálna az utcán, azt most is ugyanúgy megbüntetnék mint Vajnait öt éve.

A Luxemburgban működő EU-bíróság pedig csak a közösségi jogot érintő törvényeket vizsgálhatja, amelybe az adóztatás és a költségvetési ügyeknek csak részterületei tartoznak bele. A luxemburgi bíróság elé azzal nem lehet menni, hogy itthon alkotmányellenesnek minősítettek egy törvényt, és mégis hatályos, azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint ez szempont lehet a döntés meghozatalakor. Luxemburgban a feljelentőknek azt kell elsősorban bizonyítaniuk, hogy az általuk sérelmezett magyar törvény az EU-s joganyaggal illetve az alapszerződésekkel áll ellentétben.

Százmilliárdos kockázat

Az alkotmány ilyen módosítása a költségvetésre is visszaüthet. Ha a két külföldi bíróság - vagy esetleg magyar bíróság - az adózóknak ad igazat a jövőben, azzal az állam akár százmilliárd forintokra rúgó tételeket lesz kénytelen visszafizetni az állampolgároknak vagy vállalkozásoknak, ami pedig megborítja a költségvetést.

Jogállammal összeférhetetlen alkotmány

Amikor az Alkotmánybíróság októberben alkotmányellenesnek ítélte, és megsemmisítette az állami végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó törvényt, akkor azt is kritizálták, hogy visszamenőlegesen vetnek ki adót. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság így fogalmazott:

„A módosítás lehetővé teszi, hogy a törvény az adókötelezettséggel kapcsolatban a visszaható hatályú jogalkotás tilalmától, a jogállam e lényeges jellemzőjétől eltérjen”.

A parlament újra benyújtotta az alkotmánymódosítást, és a visszamenőleges hatály nemcsak hogy nem változott a hétfőn parlament elé kerülő változatban, de még hosszabb is lett, öt évre visszamenőlegesen kell majd az adót kifizetni. A visszamenőleg beszedhető adó intézménye már októberben bekerült az alkotmányba. Vagyis az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az Alkotmánybíróság szerint a jogállami keretekkel összeférhetetlen paragrafus került az alaptörvénybe.

Egyes szakértők szerint a visszamenőleges adóztatás magyarországi lehetősége olyan ügy lehet, amivel a külföldi bíróságok is foglalkoznának.

Hol kezdődik az emberi méltósághoz való jog?

Somody Bernadette szerint nyitott kérdés marad az is, hogy pontosan mely költségvetési törvényeket semmisíthet meg az Alkotmánybíróság. A legújabb változat szerint ugyanis bizonyos alapjogok sérülése esetén megmarad a bíróság joga e törvények megsemmisítésére. Például ha az emberi méltósághoz való jogot sérti a törvény.

„Az emberi méltósághoz való jog anyajogi szereppel bír, gyakorlatilag minden további emberi jog végső forrása” – mondta Somody. Vagyis elvben egészen tágan is lehetne értelmezni, hogy egy jogsérelem mikor számít az emberi méltóság sérelmének.

Kedden lesz a zárószavazás

A kormánypárti képviselők egyelőre csak az alkotmányt módosító törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt szavazták meg múlt szerdán. Ezt most beépítik az alkotmányt módosító törvényjavaslatba, és erről a törvényjavaslatról - tehát az újrafogalmazandó alkotmányról - kedden zárószavazást tartanak az Országgyűlésben.