Kázmér
-1 °C
16 °C

Kinek árt, kit véd tizenegy jogtudós?

2010.11.16. 12:19
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Minek van az Alkotmánybíróság?
Az országgyűlés által választott, 11 fős Alkotmánybíróság fő feladata, hogy felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Emellett védi az önkormányzatok jogait az állammal szemben, de a törvényt sértő államfő ellen is felléphet.
Ez szép, de én sosem értettem, miről beszélnek. Csak ilyen tekintélyes urakat láttam, akik merev arccal néznek, és van egy bazi nagy nyakláncuk, ami a pocakjukra lóg.
Nem kell szeretned őket, de bármennyire érthetetlen határozatokat hirdetnek is ki, ezek a nagytekintélyű urak az alkotmányosságot, a jogállamot és benne téged is védenek.
De ők ilyen isteni személyek, akik a törvény fölött állnak és eldöntik, mit lehet és mit nem? Egy demokráciában nem a többség hozza a törvényeket?
Ők nem a törvény fölött állnak, hanem a törvények, az igazságosság és a jogállam őrei. Egy demokráciában valóban a nép által választott képviselők többsége hozza a törvényeket az országgyűlésben, de a jogállamban a többség sem helyezheti magát a törvények fölé. Hozhatna a többség akár olyan törvényt is, hogy fizessen minden szemüveges havonta 10 ezer forintot. Lehet, hogy ezt támogatná a szemüvegellenes közhangulat, de ez a hátrányos megkülönböztetés sértené a szemüvegesek jogait. Most, amikor a kormánypártoknak kétharmados többségük van, különösen fontos, hogy legyen valaki, aki azt mondja: ez a dolog nem igazságos vagy jogilag nem oké.
És most mire mondták azt, hogy jogilag nem oké?
Az országgyűlés október 26-án hozott egy törvényt arról, hogy a 2010-ben kifizetett végkielégítések 2 millió forint feletti részére 98 százalékos adót vetnek ki. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez alkotmányellenes és megsemmisítette a törvényt.
Miért akarták megadóztatni a végkielégítetteket?
Ezt azzal indokolták, hogy az elmúlt években tényleg voltak olyan esetek, amikor valaki nem dolgozott túl sokat, sőt lehet, hogy kárt is csinált, mégis több millió forintos végkielégítést kapott. Mindezt közpénzből. A BKV volt humánpolitikai igazgatója például 2008-ban több mint harminc év munkaviszony után 96 millió forintot kapott, majd havi 2,5 fél millióért újra foglalkoztatták. A kifizetés valószínűleg szabálytalan is volt.
Milyen alapon adnak valakinek végkielégítést?
Ez a törvények alapján járt. Ha valakinek megszüntetik a munkahelyét vagy a helyére más vezetőt keresnek, végkielégítést kap. Ezt nem szabad összekeverni azzal, amikor valaki rosszul végzi a munkáját és kirúgják, mert akkor nem jár pénz. A végkielégítést azért adják, hogy segítsenek áthidalni azt az időt, amíg találsz másik munkát. A magasabb végkielégítés másfelől visszatartó erő is lehet, hogy ne lehessen csak úgy indokolatlanul kirúgni embereket.
Ezek mekkora összegek?
Ez főként az illető bérétől, a munkahelyen eltöltött időtől és a szerződésétől függ. A végkielégítés 1-8 hónapnyi illetményt jelenthet, de ez bizonyos esetekben 12 hónap is lehet.  Emellett a ki nem vett szabadságot is kifizetik. Ilyen alapon egy 20-30 évig dolgozó tanár vagy orvos végkielégítése bőven 2 millió forint fölött lehet. Amikor Gyurcsány Ferenc 2009-ben lemondott, 16 millió forint járt neki, amelyet jótékony célra ajánlott fel. Amikor Orbán Viktor 2002-ben elvesztette a választást, 4,5 millió végkielégítést kapott, de abban az időben is szóltak hírek 100 milliós végkielégítésről.
Ha a végkielégítés törvény szerint jár, milyen alapon akarták megadóztatni?
Az új kormány szerint ezeknek a közpénzből folyósított kifizetéseknek egy része  a jó erkölcsbe ütközött, vagy ahogy ők szeretik emlegetni, pofátlanul magas volt. Ők úgy akartak különbséget tenni, hogy csak a jó erkölcsbe ütköző kifizetéseket adóztatják meg. Ezért még az alkotmányba is beleírták, hogy ezekre külön adót lehet megállapítani.
És azt ki dönti el, hogy mi a pofátlan?
Hát éppen ez nem volt tiszta, és erre mutatott rá az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a törvényt. Azt mondták, miután törvény nem határozza meg, pontosan mikor is tekinthető egy juttatás jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak, fennáll a veszélye annak, hogy a törvény olyanokat is eltalál, akik megérdemelten kaptak végkielégítést.
És erre betámadták az Alkotmánybíróságot?
Igen. A kormány elismerte, hogy az Alkotmánybíróságnak a vonatkozó törvények alapján ezt a döntést kellett hoznia. De azt mondták: nem jók a törvények, ma már más szelek fújnak, és őket a választók felhatalmazták arra, hogy ezt megtegyék.
Mikor hatalmazták fel őket erre? Én nem emlékszem olyan választási plakátokra, hogy "Megadóztatjuk a pofátlan végkielégítéseket". 
Erre sem a választási (pdf), sem a kormányprogramban (pdf) nem találni utalást, mindkettő általánosságban beszél az elszámoltatásról. A választások előtt a Fidesz 13 ügyben, köztük a BKV-s botrány ügyében ígért gyors intézkedést, de akkor sem mondta azt, hogy adóval sújtaná a végkielégítéseket.
Tehát azért rágtak be, mert ez a 11 jogtudós akadályozta a népakarat végrehajtását?
Legalábbis ezt mondták. Ez egyébként gyakori konfliktus egy közjogi rendszerben főként költségvetési ügyekben: egy kormány akar valamit, de ez az alkotmány kereteibe ütközhet. A váratlan fordulat most az volt, hogy a kormány harcba szállt az Alkotmánybíróság ellen. A kétharmados többség birtokában eredetileg úgy akarták megváltoztatni az alkotmányt és az Alkotmánybíróság jogköreiről szóló törvényt, hogy ne is bírálhassanak el adókkal és járulékokkal összefüggő kérdéseket, azaz második nekifutásra már ne akadályozhassák meg a törvény kihirdetését. Ezen aztán több ponton módosítottak, majd az utolsó pillanatban, a keddi szavazás előtt még egyszer.
Miért, előbb cselekedtek és azután gondolkoztak?
Valami ilyesmi történhetett. Rájöttek, hogy ez az adó nehezen megmagyarázható módon olyan tanárok, kishivatalnokok végkielégítését is megnyirbálná, akik megérdemelten kapnának pénzt. Ezért olyan változtatást fogadtak el, hogy az alkalmazottaktól csak a 3,5 millió fölötti összeget veszik el, de a vezetőknek továbbra is a végkielégítés 2 millió forint feletti része után kell 98 százalékos adót fizetniük. Bár eredetileg csak 2010-től akarták kivetni az adót, ezt most arra módosították, hogy öt évre visszamenőleg minden végkielégítés után adózni kell.
Hogy lehet ilyet csinálni? Valaki kapott egy csomó pénzt 2005-ben, amit rég elköltött. Pár év múlva jön valaki és azt mondja: adózz utána?
Az öt évet az indokolja, hogy ennyi ideig nem évül el az adókötelezettség. Bár az alkotmány úgy módosították, hogy erre van lehetőség, ettől függetlenül az alkotmányból továbbra is levezethető az, hogy visszamenőleg nem lehet törvényeket hozni. Még viccesebb, hogy az eredetileg jó erkölcsbe ütköző kifizetések megadóztatása így több fideszest is érinteni fog, magát a törvényjavaslat beterjesztőjét, Lázár János Fidesz-frakcióvezetőt is. Érdekes, hogy pár napja  még megengedték volna, hogy bizonyos, a kormány terveire nem veszélyes esetekben vizsgálhassa az Alkotmánybíróság az adók ügyét, de ne semmisíthesse meg. Az utolsó pillanatban azonban mégiscsak kizárták, hogy ezek az ügyek egyáltalán az alkotmánybírók elé kerüljenek.
Miért?
Ha az Alkotmánybíróság vizsgálhatta volna, sőt meg is állapíthatta volna egy adóról, járulékról szóló törvény alkotmányellenességét, de meg már nem semmisíthette volna, hatályba léphettek volna bizonyítottan alkotmányellenes törvények is. Ebben az esetben jogorvoslatért az Európai Unió Bíróságához és az Emberi Jogok Európai Bíróságához lehetett volna fordulni. Valljuk be, nem tett volna túl jót a kormány hírnevének, ha az ügyeit Strasbourgban és Luxemburgban taglalják.
Miért izmoztak ezen ennyit? Ennyi pénzt lehet beszedni ebből a végkielégítés-adóból?
Legfeljebb pár milliárd forintot, bár ezt pontosan eddig senki nem tudta megmondani. Az ebből az adóból befolyó pénz elhanyagolható tétel a 13 ezer milliárdos költségvetésen belül.
Más módon nem lehet a pofátlanokat megsarcolni, csak ilyen bonyolult hajcihővel?
A jó erkölcsbe ütköző kifizetéseket nehéz megfogni, de ahol jogszabályt sértettek, azt a hagyományos bírósági úton is meg lehet támadni. A BKV-s humánpolitikai igazgató ellen például büntetőeljárás folyik. Ez az egész hajcihő azonban nem a végkielégítésekről, hanem a kormány jövő évi gazdaságpolitikájáról szól. Itt ez a tét.
Hogyhogy?
Az Alkotmánybíróság jogkörét elsősorban azért szűkítették, hogy más adófajták és elvonások ellen se emelhessen szót. A bankadóból az állam 187 milliárd forintot, a távközlési cégekre, energiacégekre és a kereskedelmi láncokra kivetett adókból további 161 milliárd bevétel vár. Több mint 400 milliárd forint kerülne a költségvetésbe azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket átirányítják az államhoz. A kormány azt mondja, ezekkel a bevételekkel lehet ellensúlyozni az adócsökkentés miatt kieső bevételeket, és ennek köszönhetően nem kell lakossági megszorításokat bevezetni. Ha ezt lehetetlenné tenné az Alkotmánybíróság, akkor borulna minden.
És így tényleg nem lesz megszorítás?
Biztos, hogy a megadóztatott cégek a rájuk kivetett adó egy részét a fogyasztóktól, azaz tőled szedik be. A Költségvetési Tanács szerint a 160 milliárdnyi adó közel egyharmadát, 60 milliárdot fogják áthárítani a lakosságra. Más elemzések szerint a gáz ára 4 százalékkal emelkedhet, emiatt a távhőért is többet kell majd fizetni, és bizonyos dolgok drágábbak lesznek a boltokban is. A kormány szerint viszont ezek a cégek éles versenyben vannak egymással, így csak módjával terhelik majd a lakosságra ezeket a költségeket. Lehet, hogy az Alkotmánybíróság, a jogállam és a saját jogai korlátozására nem annyira érzékeny minden ember, de a pénztárcájára nagyon is az lesz.