Székelyföld autonómiájának támogatására kérték a kormányt
További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén. Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.
A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel.
Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék.
Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.
A hármas számú határozatban a tanács fontosnak tartotta, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában.
Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. Emellett a Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvényeken Székelyföld is kapjon teret a bemutatkozásra. Elvárásként fogalmazták meg, hogy történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozására, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják.
A magyar Országgyűlés a mai naptól kezdve már nem csak az ország háza, hanem a nemzet háza is - mondta a Tanács pénteki, a Parlament felsőházi termében tartott ülésén Kövér László. A házelnök úgy fogalmazott, hogy a Parlament főbejárata felett a székely zászló lobog, ami azt jelzi, hogy: "székely testvéreink, önök hazaérkeztek".
A XXI. század magyarsága számára a székelyek értékőrzése hivatás, Európa számára bátorságuk küldetés - írta a Székely Nemzeti Tanács ülésének résztvevőit köszöntő levelében Schmitt Pál köztársasági elnök.
A Székely Nemzeti Tanács
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2003. október 16-án alakult meg civil szerveződésként, közfelkiáltással Sepsiszentgyörgyön. Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye 97 településének képviseletében több mint kétszáz küldött a helyi és a széki székely tanácsok megalakulása után hívta életre a szervezetet. A tanácskozáson a Székely Nemzeti Tanács határozatot fogadott el a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról, hangsúlyozva: ezt a demokratikus jogállamokra jellemző eszközökkel, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárásokkal kívánják elnyerni.
A székelység autonómiáját szorgalmazó szervezet 2004. január 17-én fogadta el a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét, amelyet a román parlament elé terjesztettek jóváhagyásra. A dokumentum előszavában kinyilvánította, hogy a székelység, mint Székelyföld őshonos magyar nemzetiségű lakossága a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott, és az Európai Unió tagállamaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli, és Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását.
Miután a bukaresti parlament nemet mondott a statútum tervezetére, 2006. március 15-én a Székely Nagygyűlés Székelyudvarhelyen közfelkiáltással fogadta el a Székely Nemzeti Tanács autonómiakiáltványát. 2006. december 16-23. között nem hivatalos népszavazást rendeztek a Székelyföld körülbelül tíz százalékát kitevő településeken. A többség támogatta, hogy a régió autonóm státust kapjon.
Idén március 12-én az újabb Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen (amelyen az RMDSZ nem képviseltette magát) határozatban szorgalmazták, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen Székelyföldön, továbbá március 15. helyi jellegű hivatalos ünneppé nyilvánítását, s azzal a kéréssel fordultak Románia parlamentjéhez, hogy törvényben rögzítse Székelyföld régió autonóm jogállását.
2010. július 7-én Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke magyarországi tárgyalásait összegezve, kijelentette: először történt meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot a székelyföldi autonómia megteremtésében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
