Norbert, Cintia
13 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Székelyföld autonómiájának támogatására kérték a kormányt

2010.11.19. 19:11 Módosítva: 2010.11.19. 19:25
Határozatban kérte fel a Székely Nemzeti Tanács pénteki budapesti ülésén a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban, és fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel.

A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén. Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között.

Résztvevők hallgatják Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédét a Székely Nemzeti Tanács ülésén
Résztvevők hallgatják Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédét a Székely Nemzeti Tanács ülésén

A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel.

Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék.

Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak.

A hármas számú határozatban a tanács fontosnak tartotta, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában.

Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. Emellett a Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvényeken Székelyföld is kapjon teret a bemutatkozásra. Elvárásként fogalmazták meg, hogy történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozására, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják.

A magyar Országgyűlés a mai naptól kezdve már nem csak az ország háza, hanem a nemzet háza is - mondta a Tanács pénteki, a Parlament felsőházi termében tartott ülésén Kövér László. A házelnök úgy fogalmazott, hogy a Parlament főbejárata felett a székely zászló lobog, ami azt jelzi, hogy: "székely testvéreink, önök hazaérkeztek".

A XXI. század magyarsága számára a székelyek értékőrzése hivatás, Európa számára bátorságuk küldetés - írta a Székely Nemzeti Tanács  ülésének résztvevőit köszöntő levelében Schmitt Pál köztársasági elnök.

A Székely Nemzeti Tanács

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2003. október 16-án alakult meg civil szerveződésként, közfelkiáltással Sepsiszentgyörgyön. Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye 97 településének képviseletében több mint kétszáz küldött a helyi és a széki székely tanácsok megalakulása után hívta életre a szervezetet. A tanácskozáson a Székely Nemzeti Tanács határozatot fogadott el a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról, hangsúlyozva: ezt a demokratikus jogállamokra jellemző eszközökkel, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárásokkal kívánják elnyerni.

A székelység autonómiáját szorgalmazó szervezet 2004. január 17-én fogadta el a Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét, amelyet a román parlament elé terjesztettek jóváhagyásra. A dokumentum előszavában kinyilvánította, hogy a székelység, mint Székelyföld őshonos magyar nemzetiségű lakossága a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott, és az Európai Unió tagállamaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli, és Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását.

Miután a bukaresti parlament nemet mondott a statútum tervezetére, 2006. március 15-én a Székely Nagygyűlés Székelyudvarhelyen közfelkiáltással fogadta el a Székely Nemzeti Tanács autonómiakiáltványát. 2006. december 16-23. között nem hivatalos népszavazást rendeztek a Székelyföld körülbelül tíz százalékát kitevő településeken. A többség támogatta, hogy a régió autonóm státust kapjon.

Idén március 12-én az újabb Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen (amelyen az RMDSZ nem képviseltette magát) határozatban szorgalmazták, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen Székelyföldön, továbbá március 15. helyi jellegű hivatalos ünneppé nyilvánítását, s azzal a kéréssel fordultak Románia parlamentjéhez, hogy törvényben rögzítse Székelyföld régió autonóm jogállását.

2010. július 7-én Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke magyarországi tárgyalásait összegezve, kijelentette: először történt meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot a székelyföldi autonómia megteremtésében.