Mamutot ölnek a parlamentben

Fellélegezhetnek a narancsuralomtól rettegők, a parlament hétfőn a kormány javaslatára "a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas színtű érvényesítése érdekében" alkot törvényt. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter nem uri kedvéből, hanem alkotmányos kényszerből terjesztette be javaslatát, hiszen a hatályos, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt (Jat.) az Alkotmánybíróság tavaly decemberben 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette.

A régi Jat.-nak mennie kellett. Nem csak azért, mert még a szocializmusban fogadták el és azóta is csak minimálisan változtattak rajta, hanem mert felfogásában is szocialista volt. A mostani rendben az alkotmány az elsődleges jogforrás, viszont a régi Jat. az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykörök meghatározásával az alkotmány szintjére helyezte magát. Ez 1987-ben megfért a korlátlan parlamenti szuverenitást elfogadó szocialista alkotmányfelfogással, de konfliktusban van a köztársaság jogrendjével.

Az AB határozata szerint nem szabályozható a törvényben a jogszabályok köre és hierarchiája, valamint a kizárólagos törvényhozási tárgykörök, ezért ezek ki is kerültek az új Jat.-ból.

Javulhat a színvonal és a jogbiztonság is

Az új törvény - mint indoklásából is kiderül - elsősorban a jogszabály tartalmi követelményeire koncentrál, a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés kérdéseit rendezi. Két legfontosabb újítása az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat bevezetése. Az előzetes hatásvizsgálat a jogszabály előkészítőjének a feladata, az utólagos hatásvizsgálatot a miniszter szükség szerint folytatja le annak felmérésére, hogy mennyiben éri el a szabályozás a megalkotása idején várt hatásokat. Mindez nagyban hozzájárulhat a jogszabályok minőségének javításához.

A Jat. az eddig sugalltak ellenére nem humortalan. Második paragrafusának második bekezdése szerint "jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé". Emellett a (4) bekezdés a) pontj a szerint a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy az megfeleljen az alkotmányból eredő formai és tartalmi követelményeknek. Nagy gondban lesz a kormány, ha a jövőben a végkielégítések különadójához vagy az alkotmánybírósági jogkörök módosításához hasonló törvényeket akar elfogadni.

Kedvenc bekezdésünk mégis a 10. paragrafus (4), amely szerint a kormány hatályon kívül helyezheti azokat a kormányrendeleteket, amelyek hatályon kívül helyezésére nincs felhatalmazása. Ezt már csak azért sem értjük (ha önök igen, írják meg bátran), mert amúgy a főszabály szerint jogszabályt a jogszabály megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv helyezheti hatályon kívül, a kormányrendeleteket tehát a kormány. De legalább van megoldás arra az esetre is, ha mégsem.

Az új Jat. 25. paragrafus (1) bekezdése szerint "a Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni". Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rá választ, hogy ez a nyomtatott Magyar Közlöny megszűnését jelenti-e, de cikkünk megjelenése után a közlönyt kiadó vállalat közölte, hogy nem. Mint mondták, a nyomtatott Magyar Közlöny az elektronikus dokumentum oldalhű másolataként jelenik meg 2008. óta és így fog megjelenni a jövőben is. A kiadóvállalat akciókkal is segíti az előfizetőket, például példa nélküli árcsökkentéssel, amely révén 2011-ben a 2009-es árakon lehet majd előfizetni a nyomtatott közlönyre.

Létrehozzák a Nemzeti Jogszabálytárat is, ami gyakorlatilag a magyarorszag.hu-n elérhető jogszabálykereső átkeresztelése, hiszen a jövőben is itt lesz majd elérhető.