Elfogadták a jogalkotás új keretrendszerét

A kormánypártok támogatásával elfogadta a parlament a jogalkotásról és a jogszabályok társadalmi egyeztetéséről szóló törvényeket, így ezek kihirdetése után új keretrendszerben alkothatnak törvényeket és jogszabályokat az erre felhatalmazottak. Mint a jogalkotásról szóló törvényről szóló cikkünkben már megírtuk, az új törvényre azért volt szükség, mert a jelenleg is hatályos, még 1987-ből, a szocializmusból megörökölt jogalkotási törvénnyel több, alkotmányossági probléma is volt, ezért az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette.

Az új jogalkotási törvény annyiban nagy változást jelent, hogy kikerültek belőle azok a szabályozások, amelyek miatt az előző, 1987-es törvény konfliktusba került a köztársaság jogrendjével. A régi törvény ugyanis több olyan kérdéskört is szabályozott, melyek szabályozása valójában az alkotmány feladata. Így a régi törvény gyakorlatilag alkotmányszintű szabályozás volt, ez pedig a köztársaság az alkotmány elsődlegességét hirdető jogrendjével összeegyeztethetetlen volt.

Az új törvény mindazonáltal nem tartalmaz lényegi újításokat,és olvasóink segítségével azt is megfejtettük, hogy a törvénynek azon passzusa, amely alapján a kormány felhatalmazást kap azon rendeletek megsemmisítésére, amelyre nincs felhatalmazása, sem jelent semmi különöset.

A jogszabályok társadalmi egyeztetéséről szóló törvényről sem állíthatjuk, hogy megrengeti a világot, már csak azért sem, mert az előterjesztői indoklás szerint sem jár semmilyen következménnyel, ha nem tartják be. Pedig vannak benne jó ötletek, az például, hogy a jövőben minden, miniszter által előkészített törvény tervezetét nyilvánosságra kell hozni egy honlapon, ahol bárki hozzászólhat, a beérkezett javaslatokat pedig listázni, az elutasítottakat indokolni kell, különösen előremutató. De a törvény nem vonatkozik a leggyakrabban benyújtott törvénytervezet-típusokra, az egyéni képviselői és a sürgősséggel tárgyalt indítványokra.

A parlament hétfői ülésén mindemellett napirend előtt szót ejtettek a Székely Nemzeti Tanács múlt pénteki, az országházban tartott üléséről, ennek kapcsán négy dolgot tudhattunk meg. 1. A jobbikos Balczó Zoltánnak nincs hangja. 2. Ennek ellenére szereti énekelni a himnuszt, de pénteken mégsem énekelte, mert a meghatódottságtól elbicsaklott a hangja, ami nincs. 3. A kormány képviselői nem jelentek meg a tanács ülésén. 4. Ennek ellenére a kormány nagyon örül, és támogatja a székely autonómiatörekvéseket.

Soltész Miklós nemzetierőforrás-államtitkár felszólalásából megtudtuk, hogy nagy összefogás volt az országban a természeti és egyéb katasztrófák nyomán, ami jó. Az elempés Ertsey Katalin kifejtette, hogy a kormány ókonzervatív női szerepfelfogását tükrözi a nők korai nyugdíjazásáról szóló javaslat, melynek indoklása alapján az a célja, hogy óvodák helyett a munkából kiterelt nők vigyázzanak a kisgyerekekre. Balla Mihály sejtéseket fogalmazott meg a sanghaji világkiállítás magyar pavilonjáról, a fideszes képviselő szocialista lopást sejt. A nap kormányzati válaszadójától, Cséfalvay Zoltántól pedig megtudtuk, hogy nem jó az, ha az adórendszer átalakítása kapcsán nyertesekről és vesztesekről beszélünk, mert az csak irígységet szül.

Cséfalvay más érdekességekre is felhívta a figyelmet. A szocialista Gúr Nándor a magánnyugdíjrendszeri hogyantovábbot firtató kérdésére adott válaszából például kiderült, hogy bár a kormány korábbi kommunikációja szerint a magánnyugdíjpénztári pénzekre semmiféle garancia nincs, valójában mégiscsak a kormány garantálja ezeket a pénzeket. Ha jól értettük, Cséfalvay szerint ez nem jó, de hogy miért, az már nem derült ki.

Tóbiás József a bankadó továbbhárítását felvető interpellációjára pedig Cséfalvay újra elismételte, hogy a kormány meg fogja akadályozni a bankadó áthárítását, erre példaként azt hozta fel, hogy az elmúlt negyedévben nem is nőttek a hitelkamatok. Igaz, ennek semmi köze a bankadóhoz, amit a bankok a banki díjak emelésével hárítanak át, és Tóbiás szerint ez igenis megtörtént, több banknál máris megszűnt a 0 forintos számlavezetési díj lehetősége. Cséfalvay mindenesetre bízik a szabad verseny árletörő erejében.

Az azonnali kérdések órájában pedig a jobbikos Pörzse Sándot rohant ki Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója ellen. Pörzse felszólalását az alábbi videóban tekinthetik meg.

A parlament kedden megkezdi az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat és három agráriumot érintő törvényjavaslat általános vitáját, valamint a rendészeti törvény módosításáról, illetve a 2011. évi népszámlálásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok részletes vitáját.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!