Online konzultálhat a nemzettel a kormány

2010.11.22. 00:36
A jogalkotás szabályai mellett a jogszabályok társadalmi egyeztetésének szabályait is rendezheti hétfői ülésén a parlament. Az erről szóló törvény különlegessége, hogy semmilyen következménye nincs, ha nem tartják be. Pedig vannak benne jó ötletek, a jövőben bárki beleszólhatna a törvényalkotás folyamatába.

"Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás" .- idézi a jogszabályok társadalmi egyeztetéséről szóló törvény indoklásában a kormányprogramot a javaslatot jegyző Navracsics Tibor. Ahhoz képest, hogy mennyire fontos eleme a nemzeti konzultáció a Fidesz politikájának, a közigazgatási miniszter nyúlfarknyi, alig hét oldalas törvényben rendezi a társadalmi egyeztetés szabályait. Talán mert az egésznek nincs semmi jelentősége, legalábbis a törvény indoklása alapján az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotás során törvényben előírt általános egyeztetési kötelezettség megsértése önmagában nem eredményezi a megalkotott jogszabály érvénytelenségét, azaz "nem érvényességi kelléke az egyébként hatálya alá tartozó jogszabályoknak".

Jó kormányzás, jó állam

Így már említésre is alig érdemes, hogy a preambuluma szerint a "jó kormányzás" és a "jó állam" feltételeinek megteremtését célzó új törvény az 1. paragrafus (1) bekezdése szerint a törvény hatálya csak a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek véleményezésére terjed ki, és a sürgősség esetén ezekre sem vonatkozik. Márpedig a kormány bevett gyakorlata, hogy az igazán lényegi jogszabályváltozásokat rendre kormánypárti képviselők egyéni indítványaként vagy sürgősséggel terjesztik elő, megkerülve ezzel a társadalmi egyeztetés már jelenleg is működő - és ezek szerint a jövőben tervezett - rendszerét. Így tulajdonképpen mindegy is, hogy a 2. paragrafus szerint a társadalmi egyeztetés a jövőben a lehető legszélesebb körben, a lehető legátláthatóbban és legnyilvánosabban kell lefolytatni.

Pedig amúgy vannak az új törvényben érdemi gondolatok is. A jogszabálytervezeteket a jövőben egy erre a célra kijelölt honlapon kéne közzétennie az előkészítésükért felelős miniszternek, mely honlapon bárki véleményt nyilváníthat a tervezetekről, melyeket a miniszternek mérlegelnie is kell - kivéve a névtelen üzeneteket. A véleményezésre a törvény "megfelelő időt" adna, mely után a miniszter köteles összefoglalót írni a beérkezett véleményekről és az elutasított vélemények esetén az elutasítás indokairól, és ezt szintén közzé kell tennie a honlapon.

Megmondhatja, mit kúrtak el

Ennél is fontosabb, hogy a jogalkotásról szóló, szintén hétfőn elfogadandó törvényben előírt hatástanulmányokat is nyilvánosságra kell majd hozni a honlapon, ahol a jogszabály hatályosulását követően legalább hatvan napon (törvény esetében egy éven) át hozzáférhető marad, és bárki jelezheti a törvénnyel kapcsolatos problémákat és a módosítására vonatkozó javaslatokat.

Ezt a folyamatot általános egyeztetésnek nevezi a törvény, és elvileg a sürgős javaslatok kivételével minden, a miniszterek által előterjesztett jogszabály esetén kötelező - de elmulasztásának, mint már utaltunk rá, semmilyen következménye nincs. Ezen kívül a törvény rendezi még a közvetlen egyeztetés rendszerét is, ami egyrészt nem kötelező, másrészt a törvény alapján a kormány azzal egyeztet, akivel akar.

A törvény alapján a kormánynak jogalkotási tervet kell készítenie, és ezt nyilvánosságra is kell hoznia. Ebben semmi új nincs, az ínyencek itt érhetik el a jelenleg érvényes jogalkotási tervet. Ahogy régen, úgy az új törvény alapján sem kell egyeztetést folytatni a költségvetési, támogatási kérdésekről, valamint nemzetközi szerződésekről, intézmények alapításáról.