Bernadett
-2 °C
12 °C

Napi érdekből kiskapukat nyitnak az alkotmányon

2010.11.23. 16:44 Módosítva: 2010-11-23 18:11:05
Sólyom László az utóbbi időben annyira formába lendült, hogy állítólag őt kérték fel a Baywatch új szériájának főszerepére. Kedden az ELTE jogi karán olvasott be a bárdolatlanul alkotmányozó Fidesznek.

Jót tett Sólyomnak, hogy a Fidesz hálátlan módon kipöckölte a Sándor-palotából. Az ELTE jogi karán rendezett, az új alkotmányról szóló keddi konferencián nyoma sem volt az utóbbi éveit inkább jellemző tétovaságnak: a volt köztársasági elnök határozott volt, pontos és lendületes. Akárcsak nemrég a Pázmányon rendezett hasonló eseményen, de most már nem bökdösött a levegőbe a mutatóujjával, ami ott mindenkit meglepett.

A feltámadásában nyilván nagy szerepe van annak, hogy a magyar jogászszakma, politikai vonzalmaitól és vallásosságától teljesen függetlenül, meglepően egységesen ítéli el a Fidesz alkotmánymódosítgatásait, illetve az új alkotmány körüli lépéseit. Napi érdekből kiskapukat nyitnak a koherens alkotmányon – fogalmazta meg a volt elnök sokak véleményét.

Orbán Viktor lesz a magyar Roosevelt?

Sólyom előtt Király Miklós dékán beszélt, és két híres amerikai példát is felhozott arra, hogy milyen problémákat okozott, amikor egy nagy többséggel megválasztott elnök vagy a háborús győztesek parlamentje azt hitte, az eredmény bármire feljogosítja.

A polgárháború után a republikánusok radikális szárnya olyan törvényeket szavaztatott meg, amelyek brutálisan büntették volna a vesztes délieket és hosszú időre bebetonozták volna a párt hatalmát. A békésebb átmenetre vágyó Andrew Johnson elnök sorra visszaküldte a törvényeket, mire a többség vád alá akarta helyeztetni. A republikánusoknak megvolt a kétharmaduk, de egy szavazat híján mégsem sikerült az impeachment, mert egy tökös szenátor, a kansasi Edmund Ross a lelkiismerete szerint, nemmel szavazott.

A másik példa főszerepelője Franklin Roosevelt, aki 1936-ban a valaha volt második legnagyobb különbséggel nyerte az elnökválasztást, 10 millióval több szavazattal, mint a republikánus Alf Landon. FDR berágott, mert a Legfelsőbb Bíróság sorra elkaszálta a gazdasági újjáépítést célzó New Deal törvényjavaslatait, mire az elnök a testületre támadt. Olyan módosítással próbálkozott, hogy a 70 évnél idősebb tagokat váltsák le. (A megbízatás azóta is élethosszig szól). Hiába volt óriási többség mögötte, végül hajlandó volt kompromisszumot kötni, és teljesen nem darálta be a Legfelsőbb Bíróságot.

A régi nem rossz, az újnak nincs értelme

Az áthallásos bevezető után jött Sólyom Hasselhoff László, és felsorolta azokat a pontokat, amikben gyakorlatilag a teljes jogászszakma egyetért. Eszerint – ellentétben a kormánypárti állításokkal

- nincs semmiféle alkotmányozási kényszer

- a régi alkotmány alapértékeit az újnak is tartalmaznia kell

- a kétségtelenül meglévő hiányosságok a hatályos alkotmány módosításával is javíthatók lennének

- újdonságot elsősorban a „szimbólumhordozó rész”, vagyis a preambulum hozhat

Sólyom többször is fájdalmasan említette, hogy mekkora a szakadék a szakma véleménye és a politikai gyakorlat között.

„Ma a többség a hatályos és az új alkotmány totális szembeállítására épít” – magyarázta. A kormánypárti érv, miszerint a régi akadályozza az új gazdasági rend kialakítását és általában az ország működőképességét, Sólyom szerint nem állja meg a helyét.

„A 2006 utáni belpolitika rengeteget ártott az alkotmányosságnak” – csapott az exelnök mindkét tábor felé. A régi és az új szembeállítása mesterségesen konstruált. A szimbolikus megújulás igénye ugyanakkor teljesen elfogadható, bár a tervezett újításokhoz nem lenne szükség a régi gyalázására – fejtegette Sólyom. Ha az Alkotmánybíróságot bűnbakként odadobjuk, erodáljuk az emberek hitét az alkotmányos keretekben – gondolja az exelnök.

A többség bármire feljogosít?

Sólyomot láthatólag különösen mélyen érinti, hogy a kormány a 98 százalékos különadó miatt hirtelen úgy módosította a hatályos alkotmányt, hogy az adótörvények vizsgálatát egyszerűen kivette az AB kezéből. "Most kezdődik a konszenzusos versus többségi demokrácia vitája és betáplálása a közvéleménybe, éppen ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a többségi demokráciát is köti az alkotmány" – fogalmazott Sólyom. (A Fidesz érvelése úgy foglalható össze, hogy az ilyen nagy szavazattöbség feljogosítja a kormányt, hogy arra hivatkozva bármilyen elképzelését megvalósítsa, akár az alkotmány módosítása árán is.) „Majdnem mindent” meg lehet oldani alkotmányosan is, ha a törvényhozók hajlandók energiát fordítani erre, nincs szükség az alkotmányos kontroll erőszakos elnémítására – mondta Sólyom. Az AB-re pedig a többség zsarnoksága ellen van szükség.

A volt elnök amiatt is aggódik, hogy az új alkotmány elfogadásával visszaáll-e a „normális alkotmányos mentalitás”. Pedig lennének igazi, eldöntendő kérdések is. Az alkotmányozóknak Sólyom szerint a modern kor olyan kérdéseire kéne inkább válaszolniuk, mint a genetikai kísérletek, a klónozás határai, az embrió jogállása, az információs önrendelkezési jog, a magyar állam és a kulturális nemzet viszonya, vagy a fenntartható fejlődés alkotmányba foglalása. Többször visszatért arra, hogy a Fidesz nem mond semmit az elképzeléseiről, azon felül, hogy valami újat akar. Ezért Sólyom arra tippel, hogy a végén kétkamarássá alakítják a Parlamentet, mert az nagyon feltűnő változás.

A professzor többször is leszögezte, hogy az alkotmánybírósági normakontrollnak az új alkotmányban teljesnek kell lennie és nem szabad elvenni a testülettől a jogot a jogszabályok megsemmisítéséhez. Végletekig elnyújthatja az alkotmányozást, ha az a forgatókönyv jön be, miszerint megszövegeznek egy egészen tömör és rövid magalkotmányt, aminek a részleteit aztán kétharmados törvényekben fejtik ki.

Nem hiányoztak az érzelmek sem, hiszen Sólyom így zárta a beszédét: "Antall József már gyógyíthatatlanul, reményvesztetten, műve közeli bukását tisztán látva, mégis azt mondta: a tisztesség hosszú távon megéri. Ezt szeretném kiegészíteni: az alkotmányosság hosszú távon megéri."

Paczolay: Súlyos hiba

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének csorbítása. Paczolay Péter az ELTE-n kedden rendezett tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság két évtizedes tevékenysége érvényes marad.

Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnöke előadásában kifejtette: egy alkotmány stabilitása egyfelől társadalmi elfogadottságán, másfelől a politikai osztály mértéktartásán és alkotmányosságán múlik.

A KDNP-s politikus a hatályos alkotmány számos "gyengeségét" sorolta, olyan passzusokat, amelyek szerinte nem az alaptörvénybe valók, mint például a honvédség csapatmozgására, a honi légvédelemre, vagy éppen az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó rendelkezések.

"Régi vesszőparipám az alkotmány és a jogrend stabilitása" - mondta a képviselő, akinek személyes véleménye szerint az alkotmány stabilitása szempontjából célszerű lenne, ha annak módosítását két egymást követő parlament minősített, kétharmados többségének támogatásához kötnék.

Salamon László szerint a jelenlegi alkotmányozás célja egy olyan, az Amerikai Egyesült Államok alaptörvényéhez hasonló kis, tömör alkotmány megalkotása, amelynek módosítására csak kivételesen lehet majd szükség. (MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!