Orbán Gyurcsánnyal, a többiek a nyugdíjról vitáznak

Mivel választ nem kapott, Hiller tovább részletezte a problémát, például azt, hogy a minisztériumnak, mivel öt tárcát foglal magában, a jövő évben öt tárca ügyeit kell vinni az európai uniós elnökség alatt, az európai társminisztériumokkal történő egyeztetéseket. Orbán szerint ezt már megtárgyalták az EU-val, és különben is, ennél nagyobb munka vár a minisztériumra, például az egészségügyi és az oktatási reform.

Hiller István szerint ugyan minden kormányfőnek joga olyan szerkezetben felállítania a kormányát, amilyenben akarja, de a Nemzetierőforrás-minisztérium nem alkalmas a rá szabott feladatok ellátására. "Ez a minisztérium egy behemót, túllépett egy kritikus tömegen, nem megold problémákat, hanem önmagában probléma" - mondta, hangsúlyozva, hogy nem személyeket támad.

Orbán válaszában arról beszélt, hogy a 2010-es költségvetésben a tervezett 3,8 százalékkal szemben 7 százalékos hiány volt, ezért van nehéz helyzetben a nemzetierőforrás-minisztérium.

Feltűnő volt, hogy ezúttal Orbán Viktor betartotta a szokásos udvariassági formákat, megszólította Hillert és felé beszélt, amikor kérdésére válaszolt. (Gyurcsány Ferenc esetében ezeket nem tette meg.)

Gyurcsány viszontválasza szerint a fenyegetés nem jó tanácsadó, Orbán rosszul gondolja, hogy az elszámoltatás emlegetésével elterelheti a figyelmet arról, hogy éppen ellopják az emberek pénzét. "Ha ön demokrata, ha nem fél a néptől, akkor álljon ki eléje és kérje az istenadta nép támogatását az új alkotmányhoz" - mondta. "Engedjék meg, hogy azt mondjam, tisztesség ügyében ne kérjek tanácsot az MSZP-től" - riposztozott Orbán. Azt is mondta, hogy a választások második fordulója előtt az MSZP tette a legfőbb kérdéssé a kétharmad megakadályozását, hát fogadják el az eredményt.

"Az beszél félelemről, aki fél" - vágott vissza Gyurcsánynak Orbán. A miniszterelnök szerint elődje az elszámoltatástól fél. "Nehéz lehet hozzászokni, nyolc évig nem kellett semmiért felelősséget vállalni" - mondta Orbán, aki szerint a választók másként döntöttek, ezért is van szükség új alkotmányra. "A köz érdekében kell munkát végeznünk, ezt nem akadályozhatja meg senki személyes félelme" - mondta, majd közölte, hogy az új alkotmányt az országgyűlés fogja megalkotni.

Orbán válasza közben nem fordult Gyurcsány Ferenc felé, és nem is szólította meg felszólalása elején az őt kérdező politikust (általában "Tisztelt képviselő úr/asszony!" formával szoktak válaszolni a kormány képviselői a kérdésekre).

"Magyarországot nyugatos, polgári demokráciává, vagy keleties, tekintélyelvű országgá akarja-e formálni?" - kérdezte Orbán Viktortól Gyurcsány Ferenc. (A Jobbik frakciója ezalatt felállt és hátat fordított neki.)

Gyurcsány arról beszélt, hogy a magánnyugdíjrendszer eltörlése is ellene van a polgári Magyarországnak. Ezután azt kérte, hogy Orbán adja meg a szabadságot a népnek, hogy dönthessen sorsáról, dönthessen az új alkotmányról, a nyugdíjáról. "Miniszterelnök úr, miért fél a saját népétől?" - kérdezte.

Simon Gábor nem csalódott Orbán válaszában. "Attól mert ezt ön mondja, még nem igaz" - mondta. "Önnek hamarosan nemcsak velem kell szembenéznie, hanem mindazokkal, akik önöket hatalomba segítették" - fenyegette Orbánt. Az elnöklő Ujhelyi István ezután már továbblépett volna, de Orbánt még viszontválasz illeti meg. "A szocialisták mindent kitalicskáznak" - foglalta össze mondandója lényegét a miniszterelnök.

"Van egy jó és egy rossz hírem, a rossz az, hogy akiket bekényszerítettek a magánnyugdíjpénztárakba, azok százezer forintot veszítettek" - mondta Orbán. Aztán kiderült, hogy nemcsak ők, de minden magyar állampolgár vesztett százezer forintot, a magánnyugdíjpénztárak pedig "MSZP-pénztárak". A szocialisták elvették az emberek pénzét és szocialista vállalkozóknak adták, fejtette ki a gondolatot.

Ahogy általában, úgy ma is csak hét interpellációra volt idő, Steiner interpellációja után így rátérhettünk az azonnali kérdésekre, ahol ötödikként Gyurcsány Ferenc kérdezi majd Orbán Viktort. Elsőként a szocialista Simon Gábor kérdezett, szintén Orbántól. Kérdése lényege, hogy miért veszik el a magánnyugdíjasok pénzét, és hogy Orbán tudja-e, hogy a nyugdíjfizetés alkotmányos kötelezettség?

Pintér nevében államtitkára, Kontrát Károly válaszolt. "Meglep, hogy ön teszi fel a kérdést, aki a fővárosi közgyűlés tagja volt, amikor Budapesten rendőri kísérettel masíroztak a neonácik" - kezdte felszólalását. "Szégyen" - kiabálta be egy fideszes. Ezután arról beszélt, hogy miért nem akadályozták meg a Jobbik tüntetését, jelezve, hogy a gyülekezési jogot csak nagyon szűken értelmezett szabályok mentén lehet korlátozni.

A Károlyi-szobor ügyében mindenesetre garázdaság bűntette miatt ismeretlen tettesek ellen nyomozást indítottak. Ezután arról beszélt, hogy nem két, csak egy ellentüntető ellen intézkedtek a rendőrök. Az nem világos, hogy a garázdaság ügyében ellene, vagy a jobbikos tüntetők ellen indult-e eljárás. Steiner nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A szocialista Steiner Pál a pofonosztó szigort kérte számon Pintér Sándor belügyminiszteren. Orbán Viktor a választások előtt intézte el a szélsőségesproblémát azzal, hogy majd kiosztanak egy-két pofont. Steiner felszólalásához az apropót a Jobbik a Károlyi-szobornál tartott múlt heti tüntetése adta, ahol kipát tett Károlyi szobrára Zagyva György Gyula, a Jobbik parlamenti képviselője. Steiner szerint ez nyílt antiszemitizmus, hiszen Károlyinak "semmi köze a zsidósághoz". Steiner szerint a jobbikosok gyávák is voltak, hiszen a rendőri intézkedéskor mentelmi jogukra hivatkoztak. A rendőrök így csak két ellentüntetővel szemben tudtak fellépni. Steiner hiányolta a szélsőségeseknek beígért pofonokat.

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay államtitkár szerint nem az a kérdés, hogy a Kamara jobban tudja-e ellátni a szakképzés felügyeletét, hanem hogy eddig miért nem látta el ezt a szerepet. Mint mondta, ő a jól működő, kis államban hisz, ez pedig lemond azokról a feladatokról, amit más jobban tud ellátni. Sós Tamás szerint Cséfalvay válasza nem volt konkrét, ezért nem fogadta el. A parlament viszont igen.

A szocialista Sós Tamás a szakképzés átalakításáról interpellálja a nemzetgazdasági minisztert. A kormány elképzelései szerint a jövőben a gazdasági kamarákkal együttműködve alakítanák ki a szakképzés rendszerét. Sós, ha jól értjük, nem engedné ki az állam kezéből a szakképzés ügyét. "Miért gondolják, hogy az új rendszer jobb lesz?" - kérdezte.

"Foglalkoznánk" - mondta állítólag Szávay István, amikor úgy értettük, azt mondta "foglalkoznák". A Jobbik szóvivője szerint a többes szám első személyű megszólalás a párt egészére vonatkozott.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt az interpellációra. Elismerte, hogy a nyugdíjkérdés komoly problémát jelent, hiszen a csökkenő, elöregedő népesség nem tudja fenntartani a jelenlegi rendszert. A problémára három megoldás van, az első a korhatáremelés, amit a kormány nem akar. A második a magánnyugdíjrendszer kiépítése, amiben a kormány nem hisz, a harmadik meg a gazdasági növekedés. A kormány ez utóbbiban hisz, vagyis abban, hogy a következő években rengeteg új gyerek születik, rengeteg új munkahely teremtődik, és dübörögni fog a gazdaság.

Aztán ő is megismételte, hogy a kormány most a szabad választás lehetőségét biztosítja, mármint aki akar, lemondhat az állami nyugdíjáról. A pénzeket a nyugdíjrendszer finanszírozására és az államadósság csökkentésére használják majd, mondta. Scheiring nem fogadta el a választ, mert azok szerinte egymásnak ellentmondó válaszok voltak. Továbbra is nagy bajnak tartja, hogy folyó kiadások finanszírozására költik majd a pénzt. A kormánypárti képviselőket ez nem zavarta, elfogadták a választ.

A miniszter nevében Halász János nemzetierőforrás-államtitkár válaszolt. Mint mondta, a kormány számára fontos, mit gondolnak a nézők a Nemzeti Színház műsoráról. Válaszába sikerült belekeverni Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét is, azt a részt, ahol az akkori miniszterelnök arról beszélt, hogy nem tud két lépésnél előbbre gondolkodni. "Ne akarják, hogy így kormányozzunk" - mondta.

Ezután a Jobbik nyugdíjjavaslatáról beszélt, amely alapján elvették volna a volt pártfunkcionáriusok nyugdíját. És hogy ez hogy kapcsolódik a kérdéshez? Halász János szerint úgy, hogy a Jobbik ez ügyben is elhamarkodott, átgondolatlan lépéseket tenne. "Egyetértünk azzal, hogy sok jóérzésű magyar ember önérzetét megbántották az Alföldi vezette Nemzeti Színházban. Bízzon bennünk, a kellő időben meghozzuk a kellő lépéseket" - válaszolta Szávaynak. A Jobbik képviselője nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

"Szívesen foglalkoznák (sic!) mással, mint Alföldi Alberttel" - kezdte kultúrharcos felszólalását Szávay István, aki természetesen Alföldi Róbertről és a Nemzeti Színházról beszélt, azon belül is a "Magyar ünnep" című dráma bemutatójáról. Szávayt különösen felháborította, hogy a darabban "honvédbakák Nagymagyarországra maszturbálnak". "Mikor akarja elmozdítani a Nemzeti Színház éléről Alföldi Róbertet?" - szegezte neki a kérdést a nemzetierőforrás-miniszternek.

Mivel Matolcsy elment, Czomba Sándor államtitkár válaszolt helyette. "Nem szűnik meg a közfoglalkoztatás rendszere" - kezdte válaszát, majd azzal folytatta, hogy a közfoglalkoztatás átmeneti megoldás, a cél a közfoglalkoztatásban levők átvezetése a versenyszférába. A jelenlegi rendszer hibája, hogy míg a versenyszféra munkáltatói csak 28500 forint támogatást kapnak egy hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásáért, addig egy közmunkás 80 ezer forintjába kerül az államnak.

Azt is szemére vetette a szocialistáknak, hogy a programjuk finanszírozására nem különítettek el forrásokat. Ráadásul a 100 ezer közmunkásból "ezer se helyezkedett el a versenyszférában".  Czomba szerint az új program feleannyi pénzből kétszer annyi embernek teremt majd munkát. Kovács Tibor szerint a fele sem igaz annak, amit Czomba Sándor mondott. Nem fogadta el a választ, de a kormánytöbbség igen.

A szocialista Kovács Tibor kezdte az interpellációkat. Gúr Nándorral közösen benyújtott kérdése ugyanazzal foglalkozik, amit Gúr már napirend előtti felszólalásában érintett, vagyis a közmunkaprogramok finanszírozásának csökkentéséről, amely Gúr és Kovács értékelése szerint negyvenezer ember munkahelyét veszélyezteti. Kovács szerint Magyarország elmaradott térségeiben a közmunka a foglalkoztatás egyetlen módja, a program leépítésével teljes falvak megélhetése lehetetlenül el. Mit kíván tenni ez ügyben a kormány, kérdezte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, aki időközben elhagyta a termet.

A beterjesztett napirendi javaslattal szemben - amely a december 1-i ülést attól tette függővé, hogy sor kerülhet-e még hétfőn a házszabálytól való eltéréssel tárgyalt törvényjavaslatok vitájára, vagy sem - mégis lesz parlamenti ülés december 1-én. Például a médiatörvényt is szerdán tárgyalják és akkor lesz a nyugdíjreform-javaslat részletes vitája is.

A parlament döntése alapján a házszabálytól eltérve egy nap alatt tárgyalják és szavazzák meg az egyszerűsített foglalkoztatásról, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről és a földgázellátásról szóló törvényekhez benyújtott kormánypárti egyéni módosító indítványokat. Ezzel eldőlt, hogy december 1-én, szerdán nem kell csak emiatt a két javaslat miatt külön ülést tartani.

"Jó kérdés, mi a vállalhatatlan. Fenntarthatatlan helyzetet örököltünk" - vágott vissza a kormány nevében Matolcsy György, azt állítva, hogy a 2010-es költségvetés tényleges hiánya 3,8 százalék helyett 7 százalék.

Ezután arról beszélt, hogy a magánnyugdíjrendszert úgy alakították ki, hogy "nem tettek mögé vagyont" - a magánnyugdíjpénztárak a munkavállalók befizetéseiből gazdálkodnak. Azt is mondta, hogy a magánnyugdíjrendszer önmagában 900 millió forintos lyukat üt a költségvetésben. Matolcsy szerint most, az egyszeri különadókkal és a magánnyugdíjpénztári pénzek egyszeri elszámolásával "fenntartható költségvetést teremt".

Bár az előzetes programban nem szerepelt, a szocialista Gúr Nándor mégis felszólalt napirend előtt. "Ez vállalhatatlan" - kezdte felszólalását, majd a kormány intézkedéseinek felsorolásába kezdett. A magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolását is vállalhatatlannak nevezte, hiszen az szabad választás helyett kényszert jelent, ráadásul az így megszerzett pénzt a költségvetésben az új adórendszerrel ütött lyukak betömésére akarják felhasználni. Ezután a közfoglalkoztatási program forrásainak elvonásáról beszélt, amely szerinte a legrászorultabbakat sújtó intézkedés.

"Az új alkotmány nem a többség, hanem a magyar nemzet alkotmánya lesz" - kezdte felszólalását Harrach Péter. Ezért is lesz része az új alkotmánynak a közösség. Harrach szerint az összetartozáshoz tartozik a szülőföld is, ami szerinte a magyaroknak nem Magyarország, hanem a Kárpát-medence, "a haza az a terület, ahol élünk, és ahol a nemzet jelen van".

A kereszténydemokrata frakcióvezető szeretné, ha a magyarság gyökereiről és a kereszténységről is szó lenne az alkotmányban, hiszen a kereszténység "a többség világnézetét jelentő gondolkodás". A szentkoronát is bevenné az alkotmányba, mert az a nemzet egységének a megjelenítője. A jövőről is szólnia kell az alkotmánynak, amire szerinte a család szentségének hangsúlyozása a legalkalmasabb, de szólni kell "az élet feltétlen tiszteletéről" is, bár ez nem jelent abortusztilalmat. "Egészen másról van szó, arról, hogy kimondjuk, az élet csodálatos dolog" - mondta, és ezért mindannyiunknak felelősséget kell vállalni.

"Magyarország legsúlyosabb adóssága az adósság" - válaszolta Schiffer Andrásnak a kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szerinte ha a szocialisták folytatták volna az ő gazdaságpolitikáját, akkor mostanra 40 százalékra lehetett volna csökkenteni az államadósságot. Ehhez képest 80 százalék körüli az államadósság, ami már-már elviselhetetlen szint.

Beszélt még egymillió hiányzó munkahelyről. Ha ezek meglennének, akkor egyensúlyban lenne a nyugdíjrendszer, mondta. Beszélt még növekedési és demográfiai adósságról is, ez utóbbi azt jelenti, hogy túl kevés a gyerek, ha abból is egymillióval több lenne, akkor minden csodaszép lenne. Adósság van még bizalomból és önbizalomból is, mondta. Hitelességi adósság is van, amit "a 2006-os első és a 2009-2010-es második költségvetési hazugság okozott".

Az LMP vezérszónoka, Schiffer András frakcióvezető is a nyugdíjrendszer átalakításáról beszélt. Szerinte fenntarthatatlan reformra készül a kormány, hiszen adósságokat halmoz fel, a következő generáció jövőbeni jövedelmét költi el mai költségvetési célokra. "Önök 19-re lapot húztak, ha nem jön be, amit terveztek, akkor a mai fiatalok nyugdíja is el fog férni egy söralátéten" - utalt a kormány egyik kedvenc szlogenjére, a söralátét méretű adóbevallásra.

Schiffer szerint a vita amúgy nem a magánnyugdíjrendszerről szól, hanem arról az elvről, hogy a kormány ne vehesse el ötletszerűen és kénye-kedve szerint az emberek pénzét. Megfigyelése szerint azt, hogy a választás nem szabad, az is jelzi, hogy ha minden magánnyugdíjpénztári tag nyilatkozni szeretne a maradásról, 265 évig állhatnának sorba a regionális nyugdíjfolyósító intézeteknél, ahol ezt megtehetik.

A kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszolt. Saját törvénytervezetét reformnak, sőt a reform reformjának nevezte, ami kijavítja a magánnyugdíjrendszer "a józan ésszel ellentétes" jelenlegi szabályait. Egyensúlyi nyugdíjrendszerről beszélt, aminek az a lényege, hogy a járulékokból annyi folyjon be, amennyit kifizetnek.

Amikor választás szabadságáról beszélt, akkor nagy kacagás fogadta. Matolcsy nem zavartatta magát, tovább beszélt arról, hogy az szabad döntés, hogy valaki lemond-e a jövőbeni nyugdíjáról, vagy sem. A magánnyugdíjpénztári vagyon megszerzése szerinte nem államosítás, hiszen "egy konzervatív kormány nem államosít".

Azt állította, hogy egyéni számlavezetés lesz, és megmarad az örökölhetőség is, de ez egyelőre nem igaz.