Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Bűncselekményre célozgat nyugdíjpénztár-ügyben Selmeczi

2010.11.30. 19:02
Bűncselekmény gyanúja is fennállhat a magánnyugdíjpénztárak állítólagos vagyonvesztése ügyében, mondta kedden a nyugdíjvédelmi kormánymegbízott, Selmeczi Gabriella. A kormány vizsgálatot indít. A gyanú igazolására felhozott tanulmányok azonban nem igazolják Selmeczit, a kiragadott, hiányként felmutatott összegek nem értelmezhetők a kormánymegbízott által felhozott kontextusban.

Vizsgálni kezdi a kormány, tényleg eltűntek-e súlyos milliárdok a magánnyugdíj-pénztárakból, jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a kormány nyugdíjvédelmi megbízottja.

Selmeczi azt mondta, hogy független elemzések keltették fel a kormány gyanúját. Ezek közül kettőt nevezett meg, az egyik tanulmány a Századvég Gazdaságkutatóé, a másikat pedig Patrubány Anna és Varga István, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának nemrég megválasztott tagja publikálta november 13-án a Magyar Nemzetben.

Selmeczi szerint "elképesztő dolgok" szerepelnek ezekben a tanulmányokban, az elemzők ugyanis azt állítják, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok vagyonából legalább 500 milliárd forint hiányzik, ilyen nagyságrendű vagyonvesztés történt.

Selmeczi azt mondta, meg kell vizsgálni ezeket a számokat, mert "itt valaki hazudik", "valaki manipulálja ezeket az adatokat". Arra az újságírói kérdésre, hogy kire vagy kikre utal a "valaki" szóval, megjegyezte: el tudja képzelni, hogy a pénztárszövetség tudatosan úgy értelmezi az adatokat, hogy nem történt vagyonvesztés. A magánnyugdíjpénztárak menedzsmentje, szövetsége, a mögöttük álló intézmények érdekében az áll, hogy jobb képet fessenek magukról, tette hozzá később.

A kormánymegbízott közölte, hogy a vizsgálat első lépéseként konzultációt kért az elemzéseket író szakértőkkel. Selmeczi ugyan azt mondta, hogy nem szeretné kriminalizálni a helyzetet, de úgy fogalmazott: "fennállhat a bűncselekmény gyanúja is".

Sosem volt 500 milliárd

Az 500 milliárdos összeg a Századvég tanulmányából származik, a Patrubány-Varga számítás 600 milliárdos hiányt ró fel. Két különböző, de a szövegkörnyezetből kiemelve értelmezhetetlen számításról van szó. A 600 milliárdos összeget a Patrubány-Varga páros úgy kalkulálta, hogy alapul véve a 2009 év végéig történt befizetéseket, megnézték, hogy a felhalmozott tőke reálértékének megtartásához mennyi pénznek kéne a kasszáknál lennie. Csakhogy: a kasszák 2009-ben, a válság idején szenvedték el legnagyobb veszteségeiket, hiszen közvetlenül előtte, 2008-ban kényszerített őket a törvény arra, hogy a tőkéjük egy részét részvénybe fektessék. A veszteség nagy részét a 2010-es tőzsdei emelkedéssel egyébként ledolgozták, a 2009-es állapotot kiragadni nem reális, ráadásul hosszú ideje tudott dologról van szó, ami aligha kelthette most fel a kormány figyelmét. 2010 végére nagyjából ott tarthatnak a pénztárak, hogy a befizetések reálértéke megvan: jelentős hozam nincs, de a 600 milliárdos, 2009 végére kalkulált veszteség is eltűnt.

A Századvég tanulmánya 500 milliárdos "hiányról" beszél: ezt abból kalkulálták, hogy nemzetgazdasági szinten mekkora hozamot kellett volna elérnie a kasszáknak ahhoz, hogy ellensúlyozzák az állami nyugdíjrendszerből kieső járulékok miatt kibocsátott állampapírok kamatterhét. (A 1,5 oldalas teljes anyagot elolvashatja itt, .doc formátum.) Azaz a hiány egyáltalán nem is értelmezhető a Selmeczi által felhozott kontextusban. A Századvég ugyanis rámutat: a nemzetgazdasági szinten jelentkező veszteség egyebek között a kormányok rossz költségvetési politikájának volt köszönhető.

A Századvég kitér ugyanakkor arra is: ha a kasszák kizárólag állampapírba fekteték volna a befolyt járulékokat, az ezekből halmozódó tőkét, ma több pénzük lenne. Ehhez is hozzáteszik azonban, hogy az állam alkotta szabályozás tökéletlensége - ideértve a részvény-állampapír arányok előírásának 2008-as módosítását, illetve a kezdeti magas működési költségek engedélyezését - nagyban hozzájárult a kialakult eredményekhez.