Navracsics szerint Vadai nem kívánatos

A Fidesz biztosra ment, ismeretlenek helyett egy egyszer már bevállt embert, Polt Pétert jelölték legfőbb ügyésznek. Polt az új ügyészségi törvény értelmében kilenc évre kap mandátumot, amit akkor is megtarthat, ha nem sikerül megválasztani utódját. Az új ügyészségi törvény értelmében ugyanis a legfőbb ügyész megválasztásához immár a parlamenti képviselők kétharmadának a támogatására van szükség. Polt Péterről ebben a cikkünkben olvashat.

Igazi különlegesség, hogy a hétfői ülésen a parlament elfogadhat egy ellenzéki törvényjavaslatot is. A jobbikos Szilágyi György javaslatára úgy módosíthatják a sporttörvényt, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat még élő két tagja úgy is a nemzet sportolója lehessen, ha ezt a címet amúgy legfeljebb 12-en viselhetik egyszerre. A javaslatot itt olvashatja .pdf-ben.

A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János egyéni képviselői indítványára megvonnák a legfőbb közjogi méltóságok, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke 13. havi bérét. A javaslatról bővebben olvashat ebben a cikkünkben.

Módosítják a rendészeti tárgyú törvényeket is, ennek lényege, hogy az eddigi egységes rendőrségi szervezet megbontásával három, egyenrangú rendőri szerv, a hagyományos értelemben vett rendőrség mellett a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó fegyveres testületek tagjait vizsgáló Nemzeti Védelmi Szolgálat, illetve a Terrorelhárítási Központ áll fel. A törvény emellett széles jogokat biztosít a terrorelhárításnak az állampolgárok akár bírói engedély nélküli lehallgatására is. Minderről bővebben olvashat ebben a cikkünkben.

Hétfőn nemcsak a 2009-es, hanem a 2010-es költségvetést is módosítják, az utóbbinál elkönyvelik a telekommunikációs cégekre kivetett különadóból befolyó 61 milliárd forintos bevételt. A javaslatot itt olvashatja .pdf-ben.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára törlik azt a kötelezettségvállalást a 2009-es költségvetésből, ami alapján jövőre jelentős költségvetési pénzeket kéne utalni bizonyos önkormányzatoknak. A javaslatot itt olvashatja .pdf-ben.

Bár a hírközlési hatóság és az ORTT, valamint a közmédiák kuratóriumainak összevonását részben a spórolással indokolták, a hétfőn elfogadandó költségvetésük alapján az idei ötmilliárdról jövőre nyolcmilliárdra nőnek a személyzeti kiadások, a korábban pedig masszívan nyereséges hírközlési hatóság jövőre kétmilliárdos állami támogatást kap. A javaslatot itt olvashatja .pdf-ben.

Az utolsó interpellációval közvetítésünk is véget ér. További posztjainkban elolvashatják, milyen törvényekről döntenek hétfőn a képviselők.

A kormány nevében az illetékes igazságügyi államtitkár, Szászfalvi László válaszolt. A vallásszabadság jogára hivatkozott, mely alapján egyházat akár száz természetes személy is alapíthat, amennyiben céljuk nem ütközik az alkotmányba. Az egyházak bejegyzésénél nincs mérlegelési lehetőség. Szászfalvi szerint ugyanakkor mára nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a szabályok betarthatatlanok, nem életszerűek. "Ott tartunk, hogy üzletté, jó üzletté válhat az egyházalakítás" - mondta. Értékelése szerint a helyzet megérett a törvény módosítására, szigorítani kell az egyházak regisztrációját. Az új törvény koncepcióján már dolgoznak, az új egyházi törvény jövőre kerülhet a parlament elé. Az új törvény ki fogja szűrni "az álegyházakat, a bizniszegyházakat, a destruktív egyházakat". Németh elfogadta a választ.

A hetedik interpelláló az eredeti tervekkel szemben nem a szocialista Szűcs Erika, hanem a jobbikos Németh Zsolt volt, aki a szcientológiai egyházról kérdezte a nemzetierőforrás-minisztert. Németh szerint az 1993-ban destruktív szektának minősített egyház nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. A szcientológia jelenleg már nem szerepel a destruktív szekták listáján, mert 1995-ben az MSZP-SZDSZ kormány levette róla. Németh szerint a szcientológia valójában csak vallási köntösbe bújtatott pénzszerző vállalkozás, amely jól leplezi politikai céljait, terjeszkedésre készül a politikai és a gazdasági szférában. "Tesz-e konkrét lépéseket a kormány a szcientológiai egyház visszaszorítása érdekében?" - tette fel a kérdést.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

A szocialista Garai István Levente interpellációjában a Ganz-Röck dolgozói érdekében szólalt fel, akik hét hónapja nem kapnak fizetést a cég fizetésképtelensége miatt. A kormány nevében Cséfalvay Zoltán válaszolt, lényegében azt, hogy bár Bajnai Gordon kormánya 231 millió forintos garanciát vállalt a dolgozók bérére, az állam nem adhat támogatást fizetésképtelen cégeknek. Garai nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Jávor Benedek és Kaufer Virág, az LMP képviselői a tököli reptér fejlesztési terveiről interpellálták a nemzeti fejlesztési minisztert. Tökölön Fideszhez köthető vállalkozók tervezik kereskedelmi repülőtérré fejleszteni az egykori szovjet katonai létesítményt, de figyelmen kívül hagyták, hogy a környéke az elmúlt években sűrűn beépült, így a beérkező gépek helyenként negyven méterrel repülnének el a lakóházak felett. A működés emellett a közúti közlekedésben is jelentős fennakadásokat okoz. A környék lakói petícióval fordultak a kormányhoz, hogy ne minősítsék át kereskedelmi repülőtérré a tökölit, de egyelőre nem érkezett válasz a megkeresésükre. Pedig a környezetvédelmi minisztérium amúgy ellenzi a reptér átminősítését. A reptér egy nap alatt kapott működési engedélyt, anélkül, hogy megtörténtek volna a környezeti hatásvizsgálatok. Jávor az iránt érdeklődött, hogy van-e bármilyen nemzetgazdasági indoka a működésnek, amennyiben nincs, miért működhet mégis.

Újabb kormánypárti öninterpelláció, újabb szünet.

A jobbikos Lenhardt Balázs az iránt érdeklődik, mit gondol a hazai gyermekjóléti rendszer működéséről Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter. Lenhardt érdeklődését az a borsodi tragédia keltette fel, amikor egy család tagjai rendszeresen zaklatták szexuálisan gyermekeiket, akiket még bestialitásra is kényszerítettek, mindezt tehették úgy, hogy a gyermekjóléti hatóságoknak és szolgálatoknak mindez nem tűnt fel - az esetről itt olvashatja beszámolónkat. Lenhardt felszólalásában "emberi lénynek nem nevezhető szülőkről" beszélt, akik évekig bántalmazták és zaklatták három gyermeküket. Nagy részletességgel kezdte ismertetni, milyen módon erőszakolták meg a gyerekeket, a Fidesz padsoraiból ezt többen kifogásolták, "hagyd már abba", kiabálták be többen. Lenhardt szerint a részletek fontosak az ügyben, mely kapcsán felmerül, hogy hogyan történhet meg ez, miközben elvileg léteznek gyermekvédelmi hatóságok. Hogy történhetett ez, kérdezte. Felszólalása után Kövér László megrótta, amiért naturalista módon ábrázolta a történteket. Kövér szerint a jó ízlés határain belül is elmondhatta volna felszólalását.

A kormánypárti öninterpellációt szokásunk szerint nem közvetítjük.

Matolcsy György miniszter helyett Cséfalvay Zoltán válaszolt. Szerinte nincs összefüggés a forintgyengülés és Matolcsy bejelentései között, hiszen a miniszter november 24-én tette meg bejelentését, míg a forint november 30-án kezdett gyengülni. Szerinte a forintgyengülés oka az ír és a portugál adósságválság. A konkrét kérdésre válaszolva azt mondta, a kormány már eddig is komoly lépéseket tett az eladósodottak védelmében, példaként a kilakoltatási moratóriumot említette. "Arra kérem, ne keressünk mindig kapcsolatot a politikusok nyilatkozatai és az árfolyam alakulása között" - zárta válaszát. Simon nem fogadta el a választ, mindez nem érdekelte a kormánytöbbséget.

"Az elmúlt héten jókora pofont kapott hárommillió magánnyugdíjas" - kezdte interpellációját Simon Gábor. Arra gondolt, hogy azok, akik a magánnyugdíjrendszerben maradnak, a jövőben nem számolhatják el nyugdíjszámlájukon a munkáltatói 24 százalékos járulékot. Simon szerint ez a bejelentés is hozzájárult a forint jelentős gyengüléséhez, ez pedig újra nehéz helyzetbe hozta a frankhiteleseket. Ennek tudta be azt is, hogy a Moody's hétfőn leminősítette a magyar államadósságot. "Meddig rombolják még a magyar piaci pozíciókat, hogyan kívánnak segíteni a bajba jutott hiteleseken?" - tette fel kérdését.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt, szerinte is az elmúlt nyolc év határozta meg, hogy mit tehetett a kormány az elmúlt hat hónapban. Cséfalvay szerint egyetlen, a szocialista kormány által benyújtott költségvetés számai sem stimmeltek. Zárásként azt állította, hogy a kormány reformokba kezdett a költségvetés hosszú távú stabilitásának megteremtése érdekében.

Rogán Antal, a Fidesz napirend előtti felszólalója a múltra tekintett vissza, mert szerinte az magyarázza meg, milyen lépésekre kényszerült a kormány. Ő is újra felmelegítette azt az igazolatlan állítást, hogy a 2010-es költségvetésben 400-500 milliárdos lyukat hagyott az új kormányra Bajnai Gordon távozó kormánya. Joggal állapította meg, hogy az MSZP nyolcéves kormányzása alatt elszabadult az államadósság, 8000 milliárdról 20 000 milliárdra nőtt. Két albizottság felállítását kezdeményezte, az egyik az államadósság növekedését, a másik a magyar alumíniumipar 1994-98 közötti privatizációját vizsgálná.

A kormány tagjai közül Navracsics Tibor élt a gyurcsányozás lehetőségével, az akkori miniszterelnök 2004. december 6-ai napirend előtti felszólalását idézte, amiben Gyurcsány győzelemről beszélt. Ezzel szerinte az MSZP nemzetellenes párttá vált, és ma is az. Vadai Ágnest pécézte ki a szocialista frakcióból, aki azon három képviselő egyike volt, aki nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt. "Szégyellem, hogy ilyen képviselők is lehetnek. Az ilyen emberek nemkívánatosak a magyar politikában, sajnálom, hogy itt ülnek a parlamentben" - zárta felszólalását.

A kereszténydemokrata Pálffy István a 2004. december 5-ei népszavazásra emlékezett. Értékelése szerint hat éve "másfél millió magyar a többi magyar ellen szavazott". "A kisebbség volt hatalmon" - mondta, majd 56-hoz hasonlította a szavazást, "amikor magyarok hívták be a szovjet tankokat". "2010-et írunk" - állapította meg később. Ezután arról beszélt, hogy "hatalmas az érdeklődés" a kettős állampolgárság iránt. Szerinte jövőre azon kell dolgozni, hogy a kettős állampolgárság több joggal járjon, de nem erről beszélt, hanem a határon túli osztálykirándulásokról és a felvidéki templomok zsindelycseréjéről, illetve arról, hogy létre kéne hozni a magyar regisztert, amit vagy eleve közösségi szájtokon, vagy ahhoz hasonlóan kéne megvalósítani. "Minden ismerősnek, családtagnak meg kell szólítania egymást" - adta ki az utasítást.

A kormány nevében Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszolt. Németh a múlt héten Washingtonban tárgyalt, ahol tájékoztatták: azért nem kommentálják a táviratokat, mert azokat akár manipulálhatták is. A táviratok tartalmával, különösen a személyes adatokkal kapcsolatban vizsgálatot kezdeményeztek, mondta. A Wikileaks szerinte bűncselekményt követett el, ami veszélyezteti a nemzetközi diplomáciai kapcsolattartást is.

Volner János, a Jobbik képviselője a wikileakses szivárogtatásokról beszélt. "Köztudomású, hogy a Wikileaks 90 ezer diplomáciai iratot hozott nyilvánosságra" - mondta. Valójában a Wikileaks 250 ezer diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra, 90 ezer iratot az afganisztáni háborúval kapcsolatban hoztak nyilvánosságra hónapokkal ezelőtt. De nem ez a lényeg, hanem Volner szerint az amerikaiak kémtevékenységet folytatnak, amikor diplomatáik jelentéseket küldenek a magyar politikai élet szereplőiről. Kifogásolta, hogy a kormány nem lép fel az ügyben.

A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Elsőként örömét fejezte ki azért, hogy most már az MSZP is azt mondja, amit a Fidesz az elmúlt tíz évben. Állította, hogy a kormány energiapolitikája nem változott, "arra törekszünk, hogy az energiaárakat a legalacsonyabban tartsuk". Ezért egyezkednek az oroszokkal. Az EU soros elnökeként pedig kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszenek Oroszországgal.

Szekeres Imre azt a következtetést vonta le Orbán és Putyin találkozójából, hogy a kormányzat egyre inkább kelet felé fordul energiapolitikájában. Pedig szerinte a feladat az energiaimport diverzifikálása lenne, hiszen most a gázszükségleteink teljes egészét orosz forrásokból fedezzük. Ennek csökkentéséhez együtt kéne működni az EU többi tagállamával és a magyar piacon jelen lévő uniós vállalkozásokkal. Ehhez össze kéne nyitni és kétirányúsítani kéne a hálózatokat. Szekeres szerint ugyanakkor a kormány ez ügyben semmit sem tesz, pedig a Fidesz 2008-ban még támogatta ezt. A gáztörvény múlt heti módosításával szerinte veszélyeztetik az ellátásbiztonságot, illetve továbbra is fenntartják az oroszoktól való függőséget. Szekeres attól tart, hogy Orbán az EU-s együttműködés helyett Oroszországgal készül különalkura. "A miniszterelnök úr többször is kifejtette, hogy szerinte a jövő keleten van. Mi azonban a nyugathoz tartozunk" - zárta felszólalását.

"Az összeesküvés-elméleteknek megvan az az előnyük, hogy pofonegyszerűnek tűnnek" - válaszolta a kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, aki szerint a terület átminősítéséről már 2008-ban döntés született. Akkor a még ellenzéki Fidesz-frakció javasolta, hogy az Antenna Hungária tulajdonában lévő területet vásárolja fel a város az átminősítés előtt. Mindamellett nem értette, miért lenne ez a kérdés kormányzati ügy. "Nem igaz, amit elmondott a képviselő úr" - zárta felszólalását.

Az LMP-s képviselők egyik sikerét, az ország ötmilliárdos, korrupciógyanús légifotózásának megakadályozását hozta fel napirend előtti felszólalásában Scheiring Gábor. Mint mondta, a korrupció az első számú közellenség, ennek ellenére a fehérvári közgyűlés fideszes többsége október 28-án átminősített egy olyan területet, amit korábban a sávolyi motorpálya és a pátyi golffalu beruházásában is érdekelt Groupo Milton birtokába került. A döntés alapján a 600-700 forintos négyzetméteráron felvásárolt telkek 4-5 ezer forintra értékelődtek fel. Scheiring arra is felfigyelt, hogy a Groupo Milton ügyei kimaradtak a Fidesz vizsgálati listájáról. Megemlítette, hogy az Index egyik cikkéből is kikerült az az információ, hogy Orbán és a Groupo Milton vezetője együtt szoktak szurkolni a Videoton meccsein, mely futballcsapatot a cég anyagilag is támogatja.

Az MSZP frakcióigazgatója, Tóbiás József az ülés előtt minden szocialista képviselő asztalára letett egy példányt a Népszava pénteki, üres címlappal megjelent számából. Performanszt gyanítunk.

Fotók: Barakonyi Szabolcs