Judit
3 °C
7 °C

Sehol sem jut menedék a hajléktalan nőknek

2010.12.08. 11:10
Kétszer annyi a hajléktalan nő, mint a rendszerváltás idején, az éjjeli szállások férőhelyeiből viszont nem lett több. Csak a bántalmazás elől menekülő asszonyok töredékének jut meleg szállás éjszakára, az utcán még kiszolgáltatottabbak, mint a férfiak, sokan hiába szöknek el erőszakos partnerüktől, odakint újabb bántalmazó kapcsolatba kényszeríti őket a szükség. Cselédekké válnak, szexuálisan és anyagilag is kihasználják őket.

Tizenhárom nő álldogál a Podmaniczky utca egyik kapuja előtt az esőben. A földön tömött szatyrok, gurulós táskák. Délután öt óra múlt hét perccel, még majdnem egy órát kell várni, mire kinyit a Rés Alapítvány női menedékhelye. Ötvenen férnek be, ennyien fürödhetnek, ehetnek, moshatnak, alhatnak reggel nyolcig a 10-14 ágyas szobákban. Aki későn érkezik, nincs sok esélye, hogy meleg helyen töltse az éjszakát.

Budapesten csak három intézmény fogad éjszakára hajléktalan nőket, a háromban együtt összesen 173 férőhely van. A fővárosban eközben 3910 hajléktalant számolt össze szokásos éves felmérése során idén a Február Harmadika Munkacsoport, de ennél jóval nagyobbra, 15-20 ezerre teszik a budapesti hajléktalanok számát.

Tíz ágyból csak egy jut nőknek

A rendszerváltás óta megkétszereződött a nők aránya a hajléktalanok között, a szakemberek ma már 25-30 százalékra becsülik ezt. Az ellátóhelyek azonban nem követték az emelkedést, tíz férőhelyből még mindig csupán egy jut hajléktalan nőknek, hangzott el a Bírónők Egyesülete konferenciáján, amelyet a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen keretében szerveztek. (November 25. és december 10. között világszerte demonstrációkat tartanak a nők elleni erőszak ellen, az áldozatok és az emberi jogok kérdéseivel foglalkoznak.)

A "RÉS" Szociális és Kulturális Alapítvány női éjjeli menedékhelyén (Fotók: resalapitvany.hu)
A "RÉS" Szociális és Kulturális Alapítvány női éjjeli menedékhelyén
(Fotók: resalapitvany.hu)

A Podmaniczky utcai éjjeli menedék a három budapesti hely közül az egyetlen, ahol bárkit befogadnak, aki időben érkezik: nincs szükség tüdőszűrési igazolásra, nem követelmény a józanság sem, mondta Buzás Endre, az intézmény vezetője. A legtöbb női férőhely – 103 – a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Dózsa György úti menedékén van. Ide, a 28-45 ágyas szobákba elvben csak olyan nők juthatnak be, akiknek van fél évnél nem régebbi tüdőszűrési papírjuk, és nem ittasak. A harmadik lehetőség a XI. kerületi menedékház, amelynek tíz állandó és tíz krízishelye van nők számára. Az utcáról csak úgy nem lehet beesni, kizárólag olyanokat fogadnak, akiket utcai gondozó szolgálat utal be.

Buzás szerint a Podmaniczky utcai menedék minden éjjel betelik. Hétfő délután fél hatra már vagy harmincan gyűlnek össze a bejáratnál, időseket és huszonéveseket egyaránt látni a várakozók között.

Menekülés a bántalmazástól

A hajléktalanok körülbelül ötöde állami gondoskodásban nőtt fel, sok nő úgy kerül az utcára, hogy valódi otthona soha nem volt. A hajléktalan nők arányának emelkedésében közrejátszhat egy viszonylag új, néhány éve megjelent tendencia: vidékről jönnek Budapestre dolgozni mint családfenntartók, küldik haza a pénzt az otthon maradt férjnek, gyerekeknek, közben a távolság miatt fellazulnak a kapcsolataik, és ha elveszítik a munkájukat, magukra maradnak. Gyakori az is, hogy a válás után egyedül maradt nő nem tudja fenntartani a lakást, és arra is van példa, hogy a lakást otthagyják a felnőtt gyereknek, így maradnak maguk otthon nélkül.

Tévhit, hogy válás után a lakás mindig a nőé maradna – mondta a konferencián Buzás előadótársa, Hoffmann Krisztina szociális munkás. Ha a bíróság megosztott lakáshasználatot rendel el, és a válás oka családon belüli erőszak volt, a nők inkább a lakást odahagyva elmenekülnek, magyarázta. A hajléktalan nők nagy része súlyos, családon belüli bántalmazás után kerül az utcára. Az ellátásban dolgozó szakemberek szerint a nők a férfiaknál is rosszabbul élik meg a család, a lakhatás, a biztonság elvesztését. „Hamar összeomlanak, leépülnek” – fogalmazott Buzás. A traumák gyakran rövid idő alatt súlyos pszichés megbetegedéshez vezetnek.

Modern cselédek

A hajléktalanságot nőként, egyedül szinte lehetetlen túlélni. A hajléktalan nők többsége az utcán is kapcsolatban él, de ezek a kapcsolatok szinte mindig a kiszolgáltatottságra épülnek. „A nő kiszolgálja a férfit, cseléd tulajdonképpen, aki kimossa a férfi ruháját, ételt visz neki” – mondta Buzás.

Tapasztalatai szerint gyakori, hogy a hajléktalanság határán élő, de még lakással rendelkező férfiak elvben házvezetést kérnek a hajléktalan nőktől ott lakásért cserébe, a gyakorlatban viszont szexet is követelnek tőlük. „Gyakran kell tudatosítani a lakóinkban, hogy ez bizony prostitúció.” A fiatalabb hajléktalan nőket sokszor a szó szoros értelmében is prostitúcióra kényszerítik, szexuális zaklatást, bántalmazást pedig mind más hajléktalanoktól, mind járókelőktől, például buliból hazafelé tartó fiataloktól elszenvednek.

A bántalmazottak feljelentést szinte soha nem tesznek, akkor sem, ha kijön a rendőr. A Podmaniczky utcai menedékhely vezetője mindössze egy esetre emlékszik, amikor sikerült rábeszélni egy hajléktalan nőt arra, hogy ő is kérhet távoltartást. A nő – régi lakójuk – egy erdőben élt az élettársával, aki hosszú ideje terrorizálta. Akkor szánta rá magát arra, hogy segítséget kérjen, amikor a férfi baltával fenyegette. A rendőrök a bejelentés után felkeresték a férfit a munkahelyén, beszéltek a főnökével is, a fenyegetés ezután megszűnt.

Törött bordák

"Fizetős szálláson voltam két évvel ezelőtt. A párom kihozott, mondván, segítsek ápolni a beteg édesanyját" – kezdi mesélni történetét a Podmaniczky utcai sorban megszólított ápolt, középkorú asszony. Ági kapcsolata hat éven át tartott, ő dolgozott egyedül, ő tartotta el a férfit, aki verte. "47 évesen rohadtul szerelmes voltam bele" – magyarázza keserűen. Utoljára olyan súlyosan bántalmazta, hogy vérezni kezdett a feje, három bordája eltört. Ekkor kihívta rá a rendőröket.

A kapcsolatnak vége lett, a férfi maradt az önkormányzati lakásában, Ági újra az utcára került. Most egyedül él. "Élvezem a szabadságot, azt, hogy magamra keresek" – mondja. Az éjjeli menedékhelyet dicséri, szereti, hogy reggel adnak kávét, azzal indítja a napot, mielőtt munkába indulna. Idősgondozással keres pénzt, azután ajánlott neki munkát egy házaspár, hogy az asszonynak segített felvinni a szatyrát a lépcsőn.

Ágihoz hasonlóan korán beállt a sorba egy nála kicsit idősebb, őszes hajú asszony, aki Marikaként mutatkozik be. Jól ismeri az éjjeli menedéket, bennfentesként mesél a szokásokról. Ha nagy a hideg, hoznak ki a beengedésre váróknak teát, az érkezési sorrendet tiszteletben szokták tartani, előzés, tolakodás nincs. Azt mondja, ő még nem aludt kint az utcán éjszaka. Ha nem jut be, átmegy a Dózsába, ha ott sincs hely, a barátjához megy éjszakára, akinél egyébként csak a hétvégéket szokta tölteni. "Iszik" – csak ennyit válaszol, amikor arról kérdezem, miért nem tud gyakrabban a férfinél aludni. "Azt mondják, ebből ki lehet keveredni, de hogy? Ahhoz egy jó társ kellene" – mondja.

Forgács Simon, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design szakos hallgatójának diplomamunkája. A projekt a Menhely Alapítvány részére készült, célja a figyelemfelkeltés, hogy a járókelők számára az utcán élő hajléktalanok ne süllyedjenek egy matrica szintjére. (Fotó: Kallos Bea)
Forgács Simon, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design szakos hallgatójának diplomamunkája. A projekt a Menhely Alapítvány részére készült, célja a figyelemfelkeltés, hogy a járókelők számára az utcán élő hajléktalanok ne süllyedjenek egy matrica szintjére. (Fotó: Kallos Bea)

Nemcsak a férőhely kevés, egyelőre nincsenek kifejezetten a nők számára kialakított, bejáratott kivezető utak sem a hajléktalanságból. A RÉS Alapítványnál most kezdtek kidolgozni egy kísérleti, speciális rehabilitációs programot számukra. A program a hajléktalan nők élethelyzetére, a hajléktalanság okozta sérülések feldolgozására, a női szerepek visszaadására, az önálló életvitelre koncentrálna.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?