Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
3 °C
8 °C

Korrupciós térkép készül Magyarországról

2010.12.09. 09:29
Hamarosan 4200 közintézménynek küld ki kérdőívet az Állami Számvevőszék, hogy felmérje és elemezze korrupciós kockázataikat. Megkérdezik, kaphatnak-e ajándékot a hivatalnokok, hogyan tarthatnak kapcsolatot politikusokkal, milyen ügyekben van mérlegelési lehetősége egy hatóságnak, és részletesen rákérdeznek arra is, mi a helyzet a közbeszerzésekkel. Az eredményeket térképen is ábrázolják, ahol később az állampolgár, a vállalkozó is megnézheti, a vele kapcsolatban álló hivatal mennyire biztonságos.

Van-e belső szabályzat az ajándékok, utazások elfogadásához? Van-e szabályozás a politikusokkal való kapcsolattartásra? Kell-e erkölcsi bizonyítvány az új munkatársaktól, indult-e büntetőeljárás az elmúlt három évben valamelyik munkatárs ellen, kell- e nyilatkozniuk a munkatársaknak a gazdasági érdekeltségeikről? Van-e előírás arra, hogy a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseknél kötelező három ajánlat bekérése?

Hamarosan ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kap mintegy 4000 költségvetési szerv az Állami Számvevőszéktől, amelyben a közszféra egyes intézményeinek korrupciós kockázatait elemzik. A kérdések megválaszolásával és beküldésével létrejön egy adatbázis, amelynek feldolgozásával kiszámolhatók, majd térképen is megjeleníthetők lesznek az egyes intézmények korrupciós veszélyeztetettségi, illetve belső kontroll indexei.

Az Állami Számvevőszék korrupciós kockázatok feltérképezésére irányuló projektje egy évvel ezelőtt indult holland példa alapján. Célja az “integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése”. Az integritás Magyarországon viszonylag új fogalom a korrupcióellenes küzdelemben. Lényegében azt jelenti, hogy a közszféra és annak egyes intézményei mennyire védettek a korrupciós kísértésektől, kockázatoktól, azaz mennyire tudják őrizni integritásukat.

Míg a korrupció elleni harc "keményvonalas" irányzata szankciókkal, büntetőjogi eszközökkel próbál küzdeni a visszaélések ellen, az integritás alapú szemlélet inkább a megelőzésre és a korrupciót kizáró szervezeti kultúra megteremtésére koncentrál. Ebben nemcsak a helyes vezetői hozzáállás, az etikus klíma és a pozitív kultúra kialakítása számít, hanem az is, vannak-e belső szabályok, amelyek kizárják a korrupciós cselekményeket.

Az ÁSZ első lépésben a korrupciós kockázatok felmérését végzi el a közpénzt  felhasználó intézményeknél. Ahogy Sántha György, az integritás projekt helyettes vezetője fogalmazott: ma Magyarországon közel 14 ezer “közpénzfelhasználó végpont” van az óvodától, az iskolákon, kórházakon, a szociális intézményeken, a 3200 önkormányzaton át egészen a minisztériumokig és a központi költségvetési szervekig. (Módszertani okokból ebbe a körbe nem tudták bevonni az olyan állami vállalatokat, mint a MÁV vagy a BKV, azokra más szabályok vonatkoznak, mint a költségvetési szervekre).

Integritás térkép
Integritás térkép

Januárban első lépésben 4200-nak küldik el a korrupciós kockázatokat elemző, 150 kérdésből álló kérdőívet. Ennek elemzése nemcsak az ÁSZ-nak, magának a szervezetnek is megmutatja, hol vannak lyukak a rendszerben, amelyek a korrupció lehetőségét felvetik. Az elektronikus kérdőíven külön kérdések mérik az intézmények jogállásából következő, ún. eredendő korrupciós veszélyeztetettséget, az ezeket növelő külső és belső tényezőket, valamint a korrupciós veszélyekkel szembeni védettség (kontrollok) szintjét, illetve eszközeit.

A kérdéssorban nemcsak a fenti, korrupcióval kézenfekvően összefüggő kérdések szerepelnek. Mint ismert, a korrupció lehetőségét gyakran épp az olyan szabályozás teszi lehetővé, amely kiskapukat hagy a rendszerben. Több kérdés irányul ezért arra, hogy ha például hatóságról van szó, az szokott-e méltányosságot alkalmazni, van-e bizonyos döntéseknél mérlegelési lehetősége.

Sok kérdés foglalkozik a közbeszerzéssel, amely az elmúlt években a visszaélések melegágya volt. Az intézményeket ezért megkérdezik arról, hogy elmarasztalta-e őket a közbeszerzési döntőbizottság vagy bíróság, volt-e olyan közbeszerzési eljárás, amelyben háromnál kevesebb ajánlattevő volt, előfordult-e, hogy ugyanaz az ajánlattevő több közbeszerzési eljárás is megnyert ugyanott. Fontos kérdés az is, mennyire vannak szétválasztva egy szervezetben az utalványozás, a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzés feladatai. Ehhez kapcsolódik, hogy működik-e az adott intézményben "a négy szem elve", tehát az, hogy az iratokat és a pénzkezelési dokumentumokat aláírás előtt legalább két embernek kell átnéznie.

Az elektronikus kérdőívekre érkező válaszokat az ÁSZ hivatali kapuja fogadja, ahonnan az adatok automatikusan töltődnek be egy adatbázisba. Az eredmények alapján egy informatikai rendszer kiszámolja az adott intézmény korrupciós veszélyeztetettségét egy 0-10-ig terjedő skálán. "Ezek az indexek nem azt mutatják, hogy az intézmény mennyire korrupt, hanem azt, hol nagyobb a lehetősége annak, hogy a közpénzek nincsenek igazán biztonságban", hangsúlyozta Sántha György.

Az eredmények térképre is fölkerülnek. Tesztüzemben már működik az a rendszer, amely a 14 ezer közpénzfelhasználó végpontot tünteti fel Magyarország térképén, s láthatók rajta az egyes intézmények alapadatai: költségvetése, a munkatársak létszáma. Később ebbe kerülnek bele a korrupciós kockázatelemzés eredményei. Ez a tervek szerint nyilvános lesz, így kutatók, újságírók, vállalkozók és az állampolgárok is megnézhetik, hogy a környezetükben lévő vagy a velük kapcsolatban álló hivatalok mennyire biztonságosak. A kockázati térképekkel akár teljes ágazatok korrupciós kitettsége is vizsgálható lesz.

A rendszer csak a számított indexeket hozza nyilvánosságra, az egyes kérdésekre adott válaszok nem kerülnek ki a térképre, és a felmérés az adatközlésben résztvevő személyek adatait sem rögzíti.

A kérdőívet  minden hivatal önkéntesen töltik ki. A kérdőív előzetes     tesztelésekor kiküldött 200 kérdőív közül 110 érkezett vissza. Ha egy szervezet igyekszik manipulálni a kérdőívet, azaz hamis adatokat ad meg, hogy  jobb színben tüntesse fel magát, annak kétféle hatása lehet: később kiderül, hogy nem igaz, amit írtak, azaz esetleg el akart leplezni valamit. A másik lehetőség, hogy az intézmény megpróbál fölnőni a jó eredményekhez, azaz valóban úgy alakítja belső viszonyait, hogy a korrupciós lehetőségeket kizárja, magyarázta Sántha György.

Ha valaki nem válaszol, az is információval bír. Az eredmények elemzése nem titkoltan arra is irányul, hogy ezeket figyelembe vegyék az ÁSZ ellenőrzési tervének összeállításakor. A kérdőívek kitöltése az intézménynek is fontos, mert információt kap arról, hol vannak olyan pontok a szervezeti működésben, amelyek kockázatot jelentenek, azaz amelyeket javítani kell.

A projekt

Maga az Országgyűlés hívta fel 2008-ban az ÁSZ figyelmét arra, hogy fordítson fokozott figyelmet a korrupció tipikus kiváltó okaira, területeire. Az ÁSZ a holland számvevőszékkel 2007-2008 között közös projektet valósított meg „Korrupció-ellenes intézkedések továbbfejlesztésének és a korrupcióellenes kormánystratégia végrehajtásának elősegítése” címmel. Ennek folytatásaként az Új Magyarország Fejlesztési Terv finanszírozásával indult az ÁSZ önálló kezdeményezése a közszféra korrupciós kockázatainak feltérképezésére. Az adatfelvétel, illetve adatfeldolgozás a holland számvevőszéktől megismert integritás kockázat-értékelési módszereket követi, ezeket azonban a projekt kidolgozóinak adaptálniuk kellett a magyarországi viszonyokhoz.