Miért parkol a pénz a kármentő alapban?

December 6-ig 1 549 743 100 forint gyűlt össze a Magyar Kármentő Alap számláján. A kormány október 21-én, 17 nappal a kolontári iszapömlés után hozta létre az alapot a katasztrófa "károsultjainak széles körű nemzeti és nemzetközi összefogással való megsegítése érdekében".

Kolontárnak 3,4 millió jutott

Az alap bevételeit a kormány vonatkozó rendelete szerint elsősorban "a katasztrófával érintett személyek lakhatása elemi feltételeinek megteremtésére" kell használni. Az iszapömlés 352 lakóházban okozott kárt, ezek közül a szakértők szerint 250-et kell elbontani. A rendeletben az áll, lehetőség szerint a háztartási ingóságokat is pótolni kell.

A kármentő alapban összegyűlt több mint másfél milliárd forintból eddig mindössze 53,4 millió forintot utaltak ki a károsult települések, Devecser és Kolontár önkormányzatainak – Devecser 50, Kolontár 3,4 milliót kapott –, az utolsó, húszmillió forintos utalásról november 23-án döntöttek. A pénzt a károsultak átmeneti elhelyezésére és ellátásuk költségeire fordították, 20 millió forint jutott a pénzből az ebben segédkező Máltai Szeretetszolgálatnak.

A kármentő alapról szóló kormányrendelet szabályai szerint az alapból akkor folyósítható támogatás, ha a kárenyhítés módjáról, feltételeiről és szabályairól a helyi önkormányzatok rendeletet alkottak.

Ha milliókat osztogatnának, már elfogyott volna

A rendeletek nem születnek gyorsan. "A múlt héten döntöttünk Devecserrel közösen további pénzek szétosztásáról, a jövő héten alkotjuk meg róla a rendeletet" – felelte érdeklődésünkre Tili Károly, Kolontár polgármestere, egyben a Magyar Kármentő Alap kármentő bizottságának tagja. A döntés alapján 200 ezer forint egyszeri támogatást nyújtanak azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyeknek a katasztrófa következtében legalább harminc százalékkal csökkent a forgalmuk. Tili becslése szerint legalább hetven ilyen vállalkozás van a két településen. Döntöttek arról is, hogy a 352 károsult ház tulajdonosai is egyszeri, 150 ezer forintos támogatásban részesülnek, az iszapömlés 120, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett sebesültje pedig egyszeri százezer forintos támogatást kap. Azaz az eddig kiutalt 53,4 millió forinton túl hamarosan még 78,8 millió forintot kiosztanak.

Tili nem tartja lassúnak a pénzek áramlását. "Ha elkezdjük milliós nagyságrendben osztani, akkor mostanra már elfogyott volna" – mondta.

Más forrásból fedeznék

Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő, a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság és a kármentő alap kármentő bizottságának elnöke szerint más indoka is van annak, hogy eddig csak pár tízmillió forintot fizettek ki az alapból. A kormány döntései alapján a károkat ugyanis más forrásból igyekeznek fedezni, ingóságaik után például a belügyminisztérium katasztrófaalapja terhére egyszeri ötszázezer forintos, megsemmisült ruházatuk pótlására ugyanezen keret – tehát nem a kármentő alap – terhére egyszeri kétszázezer forintos támogatásra jogosultak a károsultak.

"Az elmúlt hetekben minden károsultnál felmérték a kár mértékét, ennek arányában kártalanítják őket" – magyarázta Lasztovicza. Mivel azonban a felmért és a valós károk nem minden esetben egyeznek – egy harmincéves, 120 négyzetméteres, károsult ház forgalmi értéke nem elég egy hasonló méretű ház megvásárlására –, a különbözetet fedezhetik a 2012. december 31-ig működő alap terhére. Azaz egyelőre nem is cél az pénzek gyors szétosztása.

Majd perel az állam

Lasztovicza elmondása szerint a kormány úgy képzeli a kártalanítás folyamatát, hogy a felmért károk arányában mindent megtérít a károsultaknak, majd maga pereli be a Mal Zrt.-t az ellenértékek behajtására. Bár a károsultak maguk is csoportos keresetet indítottak a Mal ellen, Lasztoviczának kétségei vannak afelől, hogy valamennyi kárukat be tudják hajtani a cégen. Szerinte a teljes kárértékre nincs is fedezete a Malnak. Ha valaki netán mégis a kárértékén felüli kártérítésben részesülne, a kármentő alapról szóló kormányrendelet szerint a kárértéket meghaladó összeget vissza kell térítenie.

Amennyiben az alapban 2012. december 31-én még lesz pénz, azt karitatív szervezetek között osztják fel, azzal a kikötéssel, hogy az így kapott összegeket katasztrófahelyzetek kezelésére kell elkülöníteni. "A katasztrófa során bebizonyosodott, hogy a karitatív szervezetek hatékonyan működnek mind a segélyek elosztásában, mind a felajánlások gyűjtésében" – állította Lasztovicza.