Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Ösztökével terelik az államhoz a magánnyugdíjvagyont

2010.12.12. 18:06
Hétfőn elfogadják a törvényt, amit a kormány nyugdíjreformnak nevez. A vagyont az önkéntesség látszatát keltve államosítják, aki marad a magánpénztárban, lemondhat állami nyugdíjáról. Elfogadják a Költségvetési Tanácsot a gyakorlatban is megsemmisítő törvényjavaslatot is. Szavaznak az önkormányzati törvény módosításáról, a nagyvárosoknak több aljegyzője is lehet. Kedden pedig újra megnyitják a jövő évi költségvetés részletes vitáját.

Több lesz az aljegyző

A hétfői ülésen először ratifikálnak pár nemzetközi szerződést - Moldáviával az ország területén jogellenesen tartózkodó személyek átadásáról, Bulgáriával az uniós állampolgárok szabad mozgásáról, illetve az élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szólót -, majd módosítják a helyi önkormányzatokról, illetve a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényeket. Ez utóbbiak módosítására azért van szükség, mert mindkét törvény rendelkezett az alpolgármesterek felmenthetőségének szabályairól, de nem egységesen. Ráadásul egy nyári alkotmánymódosítással immár külsős is lehet alpolgármester, ami szintén indokoltá tette a módosítást. Kósa Lajos, Kovács Zoltán és a mandátumáról időközben lemondott Tarlós István kormánypárti képviselők javaslata alapján az alpolgármester megbizatása megszűnik az önkormányzati választás napján, ha nem választják képviselővé. Ha megválasztják, akkor az új képviselőtestület alakuló ülésének napján szűnik meg a megbizatása, illetve a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel leváltható.

Az önkormányzati törvény módosításával a jövőben a megyei önkormányzatok, megyei jogú városok, a főváros és a fővárosi kerületek közgyűlései több aljegyzőt is kinevezhetnek.

Meghatározzák a csekély mennyiséget

Elfogadják a törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással kapcsolatos módosításait, illetve egyes büntető tárgyú törvények módosítását is.  A módosítás főleg technikai-jogharmonizációs jellegű, egyrészt uniós kötelezettségvállalásokat teljesít, másrészt a Btk. legutóbbi módosításával összhangban módosítja a vonatkozó jogszabályokat. Így rendezik a szabadságvesztés részbeni felfüggesztésének szabályait, illetve meghatározzák a csekély mennyiség fogalmát azoknál a kábítószereknél, amelyeknél ennek hiányában eddig az volt a mértékadó, hogy élettani hatásuk hogy viszonyul 0,9 gramm morfin, vagyis a halálos adag élettani hatásához. Erre olyan kábítószerek esetén van szükség, melyeknek nincs halálos adagja, így a jelenlegi szabályozás szerint bármennyi csekély mennyiségnek számítana. Ilyen például a pszilocibin tartalmú halucinogén gomba is.

Elfogadják az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását is, amely alapján a jövőben a gazdálkodóknak nem kell teljesíteniük a felvásárlókkal kötött szerződésben foglalt kötelezettségeiket, amennyiben terményük vis maior miatt semmisült meg.

Beszántják a Költségvetési Tanácsot is

Elfogadják az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó tövények módosítását, vagyis a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó törvényt is, melyben újra rögzítik, hogy a banknak nem feladata a profittermelés, ellenben feladata a kormány gazdasági céljainak támogatása, a gazdasági növekedés ösztönzése. Azaz, újra megnyitják annak a lehetőségét, hogy bizonyos költségvetési tételeket a bank tevékenységeként számoljanak el, így kivonják a költségvetésből. (A tervezetet itt olvashatja .pdf-ben.)

Hétfőn semmisíti meg a kormánytöbbség a költségvetési tanácsot is a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat címet viszelő indítvány elfogadásával. A javaslat elfogadásával gyakorlatilag is felszámolják a költségvetésétől már megfosztott, független háttérintézményt, amelynek helyét az egykori fideszes képviselőből lett állami számvevőszéki elnökből, Schmitt Pál kinevezettjéből és Simor András jegybankelnökből álló bizottság veszi át. A költségvetési tanács negyven fős stábbal dolgozva elemezte a törvényjavaslatok gazdasági hatásait, egyedüli ilyen itnézményként az országban.

Elfogadják a PSZÁF-ről szóló új törvényt, amely alapján a felügyelet szabályozói hatósági jogkört, elnöke pedig rendeletalkotási jogosítványt kap. Megszavazzák az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító salátatörvényt. Javarészt uniós jogharmonizációs kötelezettségeket teljesít a törvényjavaslat, de egy gyakorlati módosítást is megejt. Növeli a lakás-takarékpénztárak állami támogatását, a jövőben az állam 8 helyett 10 évig támogatja évi 72 ezer forinttal az előtakarékosságot. Ezzel a szerződés végösszege 6,5 millióról 8 millió forintra nő. Változás még, hogy a közeli családtagok szerződéseit össze lehet majd vonni.

„Nyugdíjreform”

A nap talán legnagyobb hatású törvényalkotása a Nyugdíjreform és Adóságcsökkentő alap létrehozásáról, magyarán a magánnyugdíjpénztári pénzek államosításáról - erős kényszer hatására történő önkéntes felajánlásáról - szóló törvény elfogadása. A nyugdíjreformalapról és szabad pénztárválasztásról szóló törvénytervezet elfogadása az 1998-ban bevezetett vegyes, állami és tőkefedezeti elemeket vegyítő nyugdíjrendszer végleges felszámolását jelenti.

A törvényjavaslat kimondja, hogy mindenki kiírja magát az állami nyugdíjrendszerből, aki 2011. január 31. után pénztártag marad. Az erre vágyók személyesen nyilatkozhatnak majd az állami nyugdíjbiztosító legközelebbi kirendeltségén, a nyilatkozattétel határideje szintén január vége. A korábbi munkaviszony alapján járó állami nyugdíjjogosultságot ők sem vesztik el, csupán a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveik után nem szereznek újabb jogosultságot, miközben a nyugdíjjárulékot (amit a törvény nyugdíj-hozzájárulásra keresztel) változatlanul fizetniük kell. Az állami rendszerbe visszalépők sem lehetnek túl boldogok, a törvény alapján például elveszítik jogukat, hogy szabadon megnevezzék nyugdíj-megtakarításaik örökösét.

A törvénytervezet lényegében a privát nyugdíj-megtakarítások államosítását indítja be, ennek pedig az lesz az egyik eredménye, hogy a költségvetés a négyéves kormányzati ciklus valószínűleg legnagyobb egyszeri bevételét könyvelheti el. A tervezet eközben több részletkérdésre nem ad választ, például nem egészen tiszta, hogy pontosan hol és az országban hány helyen kell a maradóknak nyilatkozniuk, ahogy az sem lehet tudni, hogy az államhoz kerülő megtakarítások inflációt meghaladó hozamát ki és mikor fogja kifizetni. A törvény elfogadása miatt a nyugdíjkasszák hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak.

Ehhez kapcsolódik az a politikai nyilatkozat, amit Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János terjesztettek be a múlt héten, amikor még nem volt biztos, hogy az ösztökélésre visszatérők inflációt meghaladó reálhozamukat adómentesen vehetik majd fel. Mivel a kérdés azóta megoldódott, a nyilatkozat már elfogadása előtt teljesítette feladatát.

Újraosztják a falvakat Ajka és Devecser között

Gyorsított eljárásban rendezik át az ajkai és a devecseri kistérségek határait, ugyanígy módosítják a sporttörvényt is. A módosítás értelmében újra a a Magyar Olimpiai Bizottság dönthet majd a sportcélú állami támogatások elosztásáról, valamint folyósítja is azokat.

Hétfőn szavaznak a honvédelmi törvényhez benyújtott módosító indítványokról is. Magáról a törvényről bővebben olvashat Katonák őrzik majd a koronát című cikkünkben.

Szavaznak a közlekedési salátatörvényhez benyújtott módosító indítványokról is. A törvény egyrészt felsőfokú képesítéshez kötné a gépjárművezető-oktatói tevékenységet, másrészt megteremtené a távképzés feltételeit is. Változnak a forgalomba helyezés és a műszaki vizsga szabályai is, ahogy az útépítés engedélyezési és ellenőrzési szabályai is. Egyben megteremtik a külföldi szabálysértők megbírságolásának a lehetőségét is.

Nyugdíjas nők, határon túli magyarok, közszolgák

Tárgyalják a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló törvényhez, illetve a legújabb médiatörvényhez benyújtott módosító indítványokat is.

Még hétfőn lefolytatják négy törvény részletes vitáját: a határon túli magyarok támogatására felálítandó Bethlen Gábor Alapról szóló törvényét, az cég- és társasági jogi salátatörvény, illetve a köztisztviselők és közalkalmazottak jogálásáról szóló törvények módosításáról. Ez utóbbi tovább egyszerűsíti a köztisztviselők elbocsátását, egyben rugalmasabb bérmegállapítást tesz lehetővé - a jól teljesítők akár 30 százalékkal többet, a gyengébbek akár 20 százalékkal kevesebbet is kereshetnek vezetői döntés alapján.

Újranyitják a költségvetési vitát

Kedden újra megnyitják a jövő évi költségvetés részletes vitáját. Mivel a javaslatot december 23-ig el akarják fogadni, már most valószínűsíthető, hogy karácsony hetén négynapos parlamenti üléssel búcsúztatja az évet az országgyűlés, mert még a módosító indítványokról is szavazni kell. Kedden kezdik meg a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló, illetve a bíróságok nevéről, székhelyéről és illetékességi területéről szóló törvénymódosítások tárgyalását, valamint lefolytatják a szociális és családtámogatások módosításáról szóló salátatörvény, valamint a társasáházi törvény részletes vitáját is.