Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Kenedi János: Nem hagytak dolgozni

2010.12.20. 11:16
A történész szerint a kormányszervek és a Nemzetbiztonsági Hivatal úgy akadályozták az általa vezetett múltfeltáró bizottság munkáját, ahogy csak bírták, ezért nem végeztek a munkával. Az iratok megígért átadását abszurdnak tartja.

Logikus lépés – így minősítette Kenedi János azt a csütörtökön megjelent kormányrendeletet, amely az általa vezetett, az egykori állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó mágnesszalagok adatainak hiánytalan feldolgozását felügyelő háromtagú civil bizottság megszüntetéséről döntött.

A történész elmondta: a kabinet lépése nem lepte meg, szerinte az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása és a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami kezelésbe vétele után várható volt, hogy a kormány idővel az "ismeretmegvonás", a tudományos kutatás korlátozásának eszközéhez nyúl. "A jogállamból a diktatúrába vezető úton ez a közlekedési szabály" – fogalmazott.

Kenedi János ugyanakkor abszurdnak nevezte, hogy egy ugyancsak csütörtökön megjelent kormányhatározat alapján az előző rendszerben megfigyeltek nemcsak betekintést nyerhetnének a róluk írt ügynöki jelentések "eredeti példányaiba", hanem haza is vihetnék azokat. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ezt azzal indokolta, hogy az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat a jogállam nem őrizheti; a kabinet szándéka szerint az emberek maguk dönthetik el, hogy az iratokat elteszik, megmutatják unokáiknak, nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik.

Kenedi János szerint a kormány ezzel szembeállítja az információs önrendelkezési jogot a tudományos kutatás szabadságával, amely a múlt rendszer megismerését, működésének megértését szolgálja. Hozzáfűzte: az áldozatok adatainak védelme eddig is biztosított volt, így hamis az az érvelés, amely az ő jogaikra hivatkozik.

A történész beszélt arról is, hogy ha a kormány valóban engedélyezi a titkosszolgálati iratok magánkézbe adását, azzal úgyszólván bűncselekményre bújt fel. Törvény tiltja ugyanis, hogy bárki akár csak egy újságoldalt hazavigyen, mondjuk az Országos Széchenyi Könyvtár Hírlaptárából, vagy a Magyar Országos Levéltár iratait rongálja.

Feltette a kérdést: ha az állam valóban nem vállal felelősséget a nem jogállami keretek között keletkezett iratokért, miért őrzi a közgyűjteményeket, a monarchia időszakából származó dokumentumokat?

Kenedi János szólt arról is, hogy az általa vezetett civil szakértői bizottság a kormányszervek folyamatos akadályozása miatt nem tudta elvégezni feladatát.

Kenedi János történész és Bajnai Gordon miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az állambiztonsági adatok sorsáról a Parlament Munkácsy-termében
Kenedi János történész és Bajnai Gordon miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az állambiztonsági adatok sorsáról a Parlament Munkácsy-termében

Bajnai Gordon miniszterelnök tavaly áprilisban háromtagú bizottságot kért fel Kenedi János vezetésével arra, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer – 1944 és 1990 között tevékenykedő – hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, 18 mágnesszalagon található információk feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd végül a titokminősítés alól feloldott történeti források levéltárba adását.

Ezzel kapcsolatban Kenedi János közölte: a Nemzetbiztonsági Hivatal mindvégig vonakodott attól, hogy eleget tegyen a Bajnai-kormány rendeletének, és a kormányváltás óta sem történt előrelépés a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtésében. "Egyszerűen nem hagytak bennünket dolgozni" – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezt abban a jelentésben is leírja majd, amelynek elkészítésére tizenöt napot szabott számára a kormány csütörtöki rendelete.

Büntessen! Mekkora bírsággal sújtaná ezt a cikket az új médiatörvény értelmében?

  • 680
    25 millió
  • 383
    0 forint
  • 76
    10 millió
  • 71
    5 millió

Elmondta, hogy a mágnesszalagokon található H-jelzetű (hálózati) nyilvántartást kinyomtatták, és ezután az adatok rendezése, majd a titkosítás felülvizsgálata következhetett volna. Ez azonban a bizottság megszüntetésével feltehetően már nem történik meg, miként a G-jelzetű (célszemélyi) és a központi kémelhárítási adattár feldolgozása sem.