Gyanúsított lett Sukoró-ügyben a PM volt szakállamtitkára

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közölte: kedden gyanúsítottként hallgatták ki "M. Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagját". Az ügyészségi közlemény szerint a nőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével gyanúsítják.

Az ügyészség megalapozottnak mondott gyanúja szerint a volt szakállamtitkár a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként cselekedetével, illetve a mulasztásával hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. olyan szerződést hagyott jóvá, amely ha teljesül, akkor az államot 1,32 milliárd forint vagyonveszteség éri. Egyelőre a tulajdonosváltozást még nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

A főügyészség kedden házkutatást tartott a volt szakállamtitkárnál: több, az üggyel összefüggő okirati bizonyítékot foglalt le a nyomozó hatóság. A házkutatás ellen a gyanúsított nem tett panaszt. Markó Andrea, aki szabadlábon védekezik, tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és megtagadta a vallomástételt.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta nyomoz a King,s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok előnytelen cseréje ügyében. Az ügy lényege, hogy az állam 2008-ban egy albertirsai és egy pilisi gyümölcsösért odaadott egy telket a Velencei-tó partján külföldi vállalkozóknak, hogy kaszinóvárost építsenek Sukoró külterületén.

Augusztus 31-én gyanúsítottként hallgatták ki Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját. A főügyészség szerint az üzletkötéskor visszaélésszerűen alkalmaztak egyes jogszabályokat, és megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit. A nyomozás eddigi adatai szerint ugyanis a csereszerződésben a sukorói területeket több mint 734 millió forinttal alulértékelték, míg a cserébe szánt albertirsai és a pilisi ingatlanokat több mint 593,5 millió forinttal túlértékelték. A csereügyletnél eredetileg 300 millió forintos különbözetet állapítottak meg, ezt a külföldi befektetőnek ki kellett volna fizetnie. A nyomozás adatai szerint azonban a különbözet valójában több mint 1,3 milliárd forint volt. Az ügylet megsemmisítéséért indított polgári peres eljárás jelenleg is tart.

Az ügyben közokirat-hamisítással gyanúsítják a csereügyben érintett külföldi üzletember, Joav Blum két ügyvédjét. Blum ügyvédei a gyanú szerint olyan iratokat készítettek, melyek a pilisi és albertirsai földvásárlásokat ajándékozási szerződésnek tüntették volna fel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!