Ellenőröket küldtek a cigány gyerekek pénze után

2010.12.29. 18:45
Az uniós pályázati támogatás lenyúlásáról szóló vádak terjedtek el a sárkeresztúri tanodaprogramot működtető alapítványról. A cigány gyerekek fejlesztését vállaló tanoda körül csúnyán elmérgesedett a helyzet, az alapítvány vezetője rágalmazásért feljelentést tett. A pályázatot felügyelő hivatal helyszíni ellenőrzése feltárt ugyan hiányosságokat, de csak hiánypótlást kértek, a tanoda működhet tovább.

Ellenőrök vonultak ki a sárkeresztúri tanodába november 30-án, miután több bejelentés is érkezett arról, hogy az uniós támogatásból létrejött, halmozottan hátrányos helyzetű és cigány gyerekek fejlesztését vállaló intézmény működése állítólag komoly aggályokat vet fel.

A tanoda mint intézménytípus hasonlít a napközire, de annál többet nyújt. A gyerekek iskolaidőn kívül járnak a tanodákba, de a lényeg nem az, hogy felügyelet alatt legyenek vagy leckét írjanak, hanem hogy olyan foglalkozásokon vegyenek részt, amelyek eredményesebbé teszik őket az iskolában, segítenek továbbtanulni, hosszú távon javítják az esélyeiket a társadalmi integrációra, a munkahelytalálásra. Ilyen tanodákat több mint tíz éve működtetnek non-profit szervezetek Magyarországon, pályázatok támogatják az elterjedésüket.

7,7 milliót kaptak eddig

A sárkeresztúri tanoda elindítására a "Jobb Otthon" Szociális és Egészségügyi Ellátásért Alapítvány adott be pályázatot a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. A pályázat sikeres volt, olyannyira, hogy a teljes igényelt támogatást megítélték az alapítványnak: összesen 21 995 820 forintot. A közel 22 millió forintból eddig 7 698 537 forintot kapott meg az alapítvány előlegként, ezt a pénzt március 9-én utalták át, derül ki a pályázat megvalósítását felügyelő hivatal, a Wekerle Sándor Alapkezelő (korábbi nevén Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága) honlapjáról.

Képeink november 23-án készültek Fotók: Barakonyi Szabolcs
Képeink november 23-án készültek
Fotók: Barakonyi Szabolcs

A hivatal ellenőreinek novemberi megjelenését hónapokon át húzódó, egyre jobban elmérgesedő konfliktus előzte meg. Az alapítványt súlyos vádakkal támadták internetes fórumokon. Lényegében az terjedt el az alapítványról, hogy az elnyert pályázati támogatást nem a cigány gyerekekre fordították, a pénz jó részét eltüntették, a Sárkeresztúron megvalósult tanoda pedig nagyon távol áll attól az ideáltól, amelyre az uniós pénzt adták. Konkrétan többek közt azt rótták fel az alapítványnak, hogy a tanoda felszereltsége siralmas, és a programban alig alkalmaznak szakembereket, akik ténylegesen foglalkoznának a gyerekekkel. Az alapítvány vezetője, Zsigmond Ágnes válaszul rágalmazásért feljelentést tett a vádakat megfogalmazó férfi ellen. Zsigmond úgy tudja: azóta el is rendelték a nyomozást.

Kopott asztal, egybeszögelt székek

A sárkeresztúri kultúrházban berendezett tanoda szeptember óta fogad gyerekeket, hétköznap délutánonként fél egy és öt óra között. November 23-án, amikor előzetes megbeszélés nélkül beállítottunk, egy óra körül már öt-hat gyerek üldögélt a tanodában. Három felnőtt volt velük, a kopott asztalokon nyitott munkafüzetek: leckét írtak. A helyiség régi osztályteremre emlékeztetett: a gyerekek egymástól függetlenül nem mozgatható, egybeszögezett székeken ültek. A falakra, szekrényekre korábban gyerekrajzokat ragasztottak ki, a házirend több példányban – filctollal rajzolva és nyomtatva - is kint volt. A szabályok: nincs kiabálás, jelentkezni kell, verekedni tilos, oda kell figyelni a másikra, ok nélkül a tanárok sem kiabálhatnak.

Az ajtóra kifüggesztett, részletesebb házirend jóval azelőtt elkészült, hogy a tanoda ténylegesen megnyitott volna. Olvasható benne többek közt az a szabály, hogy a gyerekek a számítógép terembe csak felnőtt engedélyével mehetnek be. A házirend keltezése 2010. május 18. A számítógép terem azonban látogatásunkkor nem üzemelt még.

Az alapítvány már hetekkel ezelőtt megvette a laptopokat, mondta a kultúrházban ott jártunkkor a projektvezető, Németh Ibolya, aki szerint azért nem számítógépeznek még a tanodába járó gyerekek, mert először elő kell készíteni számukra a laptopokat, programokat kell telepíteni. A kultúrházban berendezett irodában állt már akkor egy – szintén az uniós támogatásból megvásárolt – multifunkciós gép is. „Annak a határideje sehol nincs rögzítve, hogy mikorra kell beszerezni az eszközöket” – mondta Németh Ibolya. Az alapítvány vezetője december 10-én telefonon azt mondta: látogatásunk óta, november második felében már elkezdték használni a gyerekek a laptopokat, és négy asztali gépet is szereztek számukra.

03

"Többet vártam"

„Lényegesen több dolog szerepelt a tervekben, mint ami itt van” – mondta november végén Kovács Györgyné, a tanodának otthont adó kultúrház vezetője, aki elsősorban a bútorokat hiányolta. Úgy tudja, a pályázatban eredetileg öt, használatba veendő kultúrházi helyiséget jelölt meg az alapítvány, de ezek közül novemberben rendeltetésszerűen csak azt használták, ahol a gyerekek tanulnak, meg egy nevelői szobát. A tanoda működésével ő is elégedetlen. „Tanulgatnak, sportfoglalkozások vannak, de én többet vártam tőle. Az én véleményem az, hogy nem tölti be azt a funkciót a tanoda, amiért létrehívták”- fogalmazott.

A kultúrház vezetője azt tapasztalta, hogy a tanoda indulása utáni első napokban kevés felnőtt volt a gyerekekkel, de a létszám később normalizálódott. Németh Ibolya, a projektvezető viszont ott jártunkkor rágalomnak nevezte, hogy bármikor is túl kevesen lettek volna a gyerekekkel foglalkozó felnőttek. A kötelező létszám minden esetben megvolt, önkéntesekkel fel volt duzzasztva a létszám, mondta, megjegyezve, hogy a projekt nem is írja elő kötelezően, hogy munkaszerződésre volna szükség.

A tanodaprogram sikerességének mércéje a pályázati feltételek alapján, hogy javul-e az oda járó gyerekek iskolai teljesítménye. A sárkeresztúri tanoda tényleges elindulása óta még nem telt el iskolai félév, új bizonyítványok még nincsenek. A településen beszéltünk ugyanakkor olyan szülőpárral, akik tizenegy éves kislányuk osztályzatait látva csalódtak a tanodában. A szülők szerint a kislány „semmit nem fejlődött”, mióta szeptembertől a tanodába jár, több tárgyból áll bukásra, mint tavaly.” Én ebben a tanodában nagyon-nagyon bíztam. De nem úgy foglalkoztak velük, ahogy kéne” – mondta az anya. Férjével együtt gondolkoznak azon, hogy kivegyék a kislányt a tanodából, mert nem látják értelmét.

01

Csúszott a projektkezdés

A sárkeresztúri tanodaprogram támogatásról tavaly szeptemberben született meg a döntés, a projekt megvalósítását a szerződés szerint idén januárban kellett volna elkezdeni, a befejezést pedig jövő év végére tervezték. Kérdéseket vetett fel az is, hogy a januári kezdési dátumhoz képest miért csak szeptemberben nyitott meg a tanoda.

Az alapítvány vezetője szerint a projektmenedzser többször kért időpontmódosítást a hatóságtól, erre meg is kapták az engedélyt. A tényleges munka szerinte már tavasszal elkezdődött: szintfelmérések készültek a sárkeresztúri gyerekekkel, így választották ki azt a 36 tanodás gyereket, akiknek a fejlődését dokumentálják majd. Nyáron tábort, kirándulásokat szerveztek a programba beválasztott gyerekeknek. A szeptemberi nyitásnak Zsigmond Ágnes szerint az a magyarázata, hogy mindenképpen iskolaévhez szerették volna kötni a kezdést.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) kapott tájékoztatás szerint két bejelentés érkezett a sárkeresztúri tanodával kapcsolatban, az első november 16-án, a másik november 22-én. Az NFÜ szerint „a tanoda működésével kapcsolatos aggályokat” fogalmaztak meg a bejelentők. Az alapítvány vezetője maga is jelezte az ellenőrzésre jogosult hivatal felé, hogy ellenőrzést szeretnének, tisztázandó a tanodát ért vádakat.

Súlyos hibát nem talált az ellenőrzés

A november 30-i helyszíni ellenőrzés során nem találtak annyira súlyos problémát, amely indokolná a sárkeresztúri program felfüggesztését, vagyis azt, amit a bejelentők információink szerint szerettek volna elérni, derül ki a helyszíni jegyzőkönyvből, melyet az alapítvány vezetője a rendelkezésünkre bocsátott. A gyerekekkel foglalkozó felnőttek létszámában nem találtak kivetnivalót az ellenőrök. A jegyzőkönyv szerint a szaktárgyi felkészítést kilenc pedagógus végzi, és rajtuk kívül önkéntesek is részt vesznek a programban. A bútorokról a jegyzőkönyv csak annyit jegyez meg, hogy állapotuk leromlott, „viszont új bútorok beszerzése van folyamatban”. Az ellenőrök megtalálták a helyszínen a beszerzett eszközök listáját, elhelyezésük kimutatását. Ezzel kapcsolatban sem emeltek kifogást, rögzítették a jegyzőkönyvben, hogy „nagy értékű eszközbeszerzés történt (laptopok, videókamera, fényképezőgép, multifunkciós gép)”.

Az ellenőrök rendben találták a tanoda pénzügyi dokumentációjának túlnyomó részét. Megállapították például, hogy „a kedvezményezett által a kifizetési kérelemhez benyújtott nyilatkozat összhangban van az azt megalapozó bizonylatokkal”.

Tíz nap volt a hiánypótlásra

Az ellenőrök átnézték az alapítvány által megőrzött számlák egy részét, amelyek összesen körülbelül 4 millió forint elköltését dokumentálják. A mintába bekerült 31 számla szerint az alapítvány többek között a kultúrház termeinek havi 25 ezer forintos bérleti díjára, a dolgozók bérére, kereskedelmi cikkekre költött. A 31-ből 3 számlát kifogásoltak az ellenőrök. Két számlát ugyanaz a cég állított ki, az egyik 128 400, a másik 1 845 218 forintról szól. A jegyzőkönyv szerint az volt velük a gond, hogy a helyszínen nem állt rendelkezésre a hozzájuk kapcsolódó állományba vételi bizonylat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár ekkor már leltárba vették a tárgyi eszközöket (többek közt a laptopok), amelyeknek a megvásárlását a számlák igazolták, a leltárnyilvántartás nem volt a helyszínen, magyarázta kérdésünkre az alapítvány vezetője.

05

A harmadik kifogásolt, 480 ezer forintról szóló számlán nem volt feltüntetve a szolgáltatás megnevezése, az egységár és a mennyiség. Hiányosságként rótták fel az ellenőrök az alapítványnak azt is, hogy a projektre vonatkozó, elkülönített könyvelés a helyszínen nem állt rendelkezésre. Kifogásolták még azt is, hogy a jelenléti íveket az alapítvány dolgozói nem íratták alá a gyerekekkel, és figyelmeztettek arra, hogy ezen a gyakorlaton változtatni kell.

Az ellenőrök szankciót nem szabtak ki, csak felszólították az alapítványt, hogy tíz napon belül pótolják a hiányosságokat.  Zsigmond Ágnes szerint az ellenőrzés óta a felszólításnak megfelelően pótolták a hiányosságokat, a kért dokumentumokat postázták.

Elhatárolódnak

A tanoda körül kialakult helyzetre jellemző, hogy többen visszautasították megkeresésünket az ügyben. „Az egy külső program. Az önkormányzat termet ad bérbe, de csak ennyi közünk van a programhoz” – hárította el kérdéseinket Csutiné Turi Ibolya, Sárkeresztúr polgármestere. Nem akart nyilatkozni a tanodáról az a pedagógus sem, aki információink szerint a pályázatban a projekt szakmai megvalósításáért felelős személyként szerepelt.„Én még a legelején befejeztem, mielőtt egyáltalán elindult volna, és azóta távol tartom magam tőle, jobbnak láttam ebben nem részt venni” – mondta. A programból nemcsak ő szállt ki, a korábbi tanodavezető novemberben kérte munkaviszonya megszüntetését. Információink szerint ő volt az egyik, aki bejelentést tett az ellenőrző hivatal felé.



  • Hírek
  • Hírek