68 ezer jelölt, 17 ezer mandátum

Vasárnap, október 3-án az ország közel 3176 településen választanak polgármestereket és önkormányzati képviselőket. Az Országos Választási Iroda adatai szerint 2010. augusztus elején 8,205,967 választásra jogosult polgár szerepelt az  nyilvántartásban, akik országszerte 68,370 jelölt között összesen 16,914 képviselői mandátumot oszthatnak szét. 2006-ban ez utóbbi szám közel 25 ezer volt – a parlament időközben csökkentette a képviselőtestületek létszámát.

Négyféleképpen szavazhatunk

Egy mandátum elnyeréséhez egyetlen szavazat is elég, ez az egyetlen érvényességi feltétel, aminek teljesülni kell: aki egyetlen szavazatot sem kap, nem lehet képviselő, és a választás az adott településen akkor is érvényes, ha a győztesekre csak egy-egy választó voksolt.

Attól függően, hogy milyen településen lakik, vasárnap négyféleképpen szavazhat. Budapesten négy szavazólapon lehet szavazni: egyen-egyen a főpolgármesterre, a fővárosi közgyűlés képviselőire, a kerületi polgármesterre és a kerületi önkormányzati képviselőkre. Budapesten négy főpolgármester-jelölt, és 23 posztra 81 kerületi polgármesterjelölt közül választhatnak. Négy pártot juttathatnak a fővárosi közgyűlésbe és összesen 413 kerületi mandátum sorsáról dönthetnek.

A megyei jogú városok szavazói nem szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira, így ők csak két szavazólapot kapnak: a helyi polgármesterről és a városi közgyűlés összetételéről dönthetnek..

A tízezer főnél népesebb városokban három szavazólapon ikszelhetnek a választópolgárok: a polgármesterre, a helyi képviselőtestület tagjaira és a megyei közgyűlés helyeiért induló pártok és szervezetek listáira szavazhatnak.

A tízezresnél kisebb településeken is három szavazólapon kell ikszelni: a szavazók a polgármesterjelöltek, a megyei közgyűlési listák és a helyi képviselők között választhatnak. A különbség a tízezernél népesebb városokhoz képest az, hogy a kistelepüléseken nincsenek választókerületek: a szavazólapon valamennyi jelölt neve szerepel, és azt is feltüntetik, hogy legfeljebb hány jelölt neve mellé lehet ikszet tenni. Ha a megadottnál több jelöltet választ, a szavazólap érvénytelen.

A kisebbségi jelöltekre csak a kisebbség szavazhat

Országszerte 15,599 kisebbségi önkormányzati jelölt között választhatnak azok, akik a nyári határidőig felvetették magukat valamelyik kisebbség választói névjegyzékébe. Erre azért van szükség, hogy az adott kisebbségi közösség képviseletéről azok dönthessenek, akik deklaráltan vállalják, hogy ismeri az adott kisebbségi közösség nyelvét, kultúráját, hagyományait.

Az ötfős kisebbségi testületek ugyanakkor csak akkor alakulhatnak meg, ha a jelöltek közül öten legalább egy-egy szavazatot kapnak. Ha azonban csak egy kisebbségi választó is vesz részt a választáson, de mind az öt jelöltre érvényesen szavaz, már meg is alakulhat a testület.

A legtöbb jelölt, 9985 a cigány kisebbséghez tartozik. A második legnépszerűbb a német kisebbség, az országban 2225-en indulnak e kisebbség színeiben. A harmadik hely a szlovákoké 649 jelölttel, őket alig lemaradva követik a horvátok 644 jelölttel. A legkisebb vagy leginaktívabb kisebbségnek a négy évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan a szlovének tűnnek, összesen 48-an jelöltették magukat.

Aki múlt péntekig nem kért igazolást, hogy vasárnap nem a lakóhelyén, hanem a bejelentett tartózkodási helyén kíván szavazni, az már elszalasztotta a lehetőséget.