Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A választók felét sem érdekelték az önkormányzatok

2010.10.03. 18:50 Módosítva: 2010.10.03. 19:59
A Fidesz legutóbbi parlamenti győzelmét hozó év, 1998 óta nem kísérte olyan csekély érdeklődés az önkormányzati választást, mint a mostanit. Fél hatig 41,77 százalékos volt a részvételi arány, ami négy-öt százalékkal kisebb az elmúlt két szavazásnál. Becslésünk szerint urnazáráskor 47 százalék lesz a részvétel. A fővárosban húsz év emelkedő trendje tört meg, az északkeleti megyékben viszont váratlanul aktívak voltak a szavazók.
 

Fél hatig a szavazók 41,77 százaléka választott polgármestert – a fővárosban élők főpolgármestert is –, helyi vagy kerületi önkormányzati képviselőt, illetve szavazott a fővárosi vagy a megyei közgyűlés tagjára. Ilyen alacsony 1998 óta nem volt a részvétel, akkor a negyven százalékot sem érte el azok aránya, akik fél hatig leadták a szavazataikat (ennél is alacsonyabb értéket, 36,9 százalékot az 1990-es helyi választások idején rögzítettek, de akkor nem fél hatkor, hanem öt órakor volt az adatközlés).

Az előző választások és az egyes megyék, illetve a főváros részvételi adataiból kiindulva úgy számolunk, az urnazárásig a választásra jogosultaknak nagyjából 47 százaléka adta le a szavazatát. Ez azt jelenti, hogy 1998 óta nem látott mélyponton van a választói érdeklődés (akkor 45,66 százalékos volt a részvételi arány).

Hogy mekkora volt a szavazók közönye, jelzi, hogy a négy és nyolc évvel ezelőtti önkormányzati választáson már délután háromig leadta szavazatát a választópolgárok több mint egyharmada. Most csak az utolsó, 17:30-as adatközlésnél érkezett jelentés 33 százalékosnál nagyobb arányú részvételről. Igaz, a választók közönye nem volt túlságosan meglepő, a Medián pénteken megjósolta, hogy nagyon kicsi lesz a részvételi arány, különösen Budapesten.

Utóbbi megbecsüléséhez nem kellett ördöngös jóstehetség. Míg a tavaszi választásokon általában a fővárosban a legnagyobb a részvételi arány – de mindenképpen az egyik legnagyobb –, addig az önkormányzati választás nemigen hozza lázba az ott élőket. 1990 óta sosem volt olyan őszi szavazás, amelyen itt lettek volna a legaktívabbak a választók.

Éppen az ellenkezőre volt példa: 1994-ben a 39,32 százalékos fővárosi részvétel országszerte a legkisebb volt (három megyében a szavazóknak több mint hatvan százaléka választott, az országos átlag 43,44 százalék volt). Ennél is kevésbé voltak lelkesek a fővárosiak 1990-ben, akkor csak 37,39 százalékuk ment szavazni (de akkor volt három ennél is passzívabb megye).

Budapesten egyébként ciklusról ciklusra egyre többen vettek részt a helyhatósági választáson. Az első két szavazás negyven százalék alatti részvételét 1998-ban 43,69 százalék követte, 2002-ben már megközelítette a szavazók aránya az 53 százalékot, négy éve 55,89 százalékos fővárosi részvételt regisztráltak (de még akkor is volt három lelkesebb megye). A mostani részvételi adatok tehát egy húsz éve tartó emelkedő trend megtöréséről árulkodnak.

Ez nemcsak Budapestre, hanem az egész országra igaz. Az 1990-es 40,19 százalékos országos átlagot négy évvel később 43,44 százalék követte, aztán 1998-ban 45,66 százalék volt a részvételi arány. Nyolc éve fordult elő először, hogy a szavazók több mint fele (51,1 százalék) véleményt nyilvánított arról, kit szeretne látni a helyi politikai vezetésben, majd négy éve már 53,12 százalékos volt a részvételi arány.

Csak két olyan megyét találtunk, ahol fél hatig többen szavaztak most, mint négy éve: ilyen Borsod-Abaúj-Zemplén (48,41 százalék most, 48,23 százalék négy éve) és Heves (47,57 a 47,06 után). A legnagyobb mértékben, több mint tíz százalékkal a fővárosiak szavazási hajlandósága csökkent, de hatszázalékosnál nagyobb mértékben esett vissza a részvételi arány Baranyában, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében is.

Klikk a képre a nagyobb verzióért!
Klikk a képre a nagyobb verzióért!

Ha területi bontásban nézzük a részvételi adatokat – a fenti térkép forrása: terkepem.blogspot.com –, jól látható, hogy az ország északkeleti régiójában voltak különösen aktívak a szavazók. Fél hatkor egyetlen megyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben volt ötven százalékosnál magasabb a részvételi arány, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben 48 százalék fölötti, Hevesben 47,57 százalékos volt.

A dunántúli megyék közül csak Vasban és Somogyban volt az országos átlagnál látványosan nagyobb (45-46 százalékos) a részvétel. A legpasszívabbak fél hatig a fővárosiak voltak – ahogy erről már írtunk –, de Komárom-Esztergom, Pest, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében sem volt meg a negyven százalék.

A korábbi választások adataiból kiindulva ez nem meglepő. Négy éve is Szabolcsban voltak a legaktívabbak a szavazók (58,07 százalék), 55 százalék fölötti részvétel volt Nógrádban, Győr-Moson-Sopron megyében, Vasban és Somogyban (valamint a fővárosban). A mostanival szinte megegyező volt a legpasszívabb megyék névsora: 2006-ban a választók kevesebb, mint fele adta le szavazatát Komárom-Esztergomban, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében.

A részletesebb térképen látható, hogy a mostani választáson Borsodban és Szabolcsban éppúgy, mint Vasban, Zalában vagy Baranyában, az aprófalvas környékeken volt a legmagasabb a részvétel. Sok ilyen helyen a szavazók több mint háromnegyede már választott fél hatig.

A legpasszívabbak a kis- és nagykunsági mezővárosokban, kisebb településeken voltak a választók. A vidéki nagyvárosokban mindenhol gyenge volt a részvétel, kiemelkedően passzívnak a debreceni, tatabányai és kecskeméti szavazók számítanak.

 

Miután minden közvélemény-kutatási adat a Fidesz elsöprő fölényét és átütő győzelmét valószínűsíti, a részvételi adatokból kár különösebb következtetést levonni arról, hogy ez kinek kedvezett, vagy kinek nem. Az viszont feltűnő, hogy a legpasszívabb megyék és nagyvárosok között olyan fideszes fellegvárak vannak, mint Bács-Kiskun megye vagy Debrecen: 1998-ban a Fidesz előbbiben a parlamenti választásokon, utóbbiban az önkormányzatin csak egy-egy helyet nem szerzett meg.