Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Csak a Fideszen múlik, mihez kezd a kétharmaddal

2010.04.12. 02:09 Módosítva: 2010.04.12. 02:09
A Fidesz melletti és elleni érvek közös motívuma volt, hogy kétharmados parlamenti többsége birtokában a párt tetszése szerint szabhatja át a közjogi rendszert. De most, hogy a kétharmados többség realitássá vált, érdemes számba venni, valójában mit ígért a Fidesz, és mire utaltak a politikusai. Milyen korlátai vannak a demokratikus intézményrendszer átszabásának? Milyen változásokra van mindenképpen szükség? És mi lesz az alkotmánnyal?

A Fidesz elsöprő győzelmével új helyzet állt elő, a párt egyedül is képes lehet bármelyik törvényt megváltoztatni. Várakozásaink szerint a második fordulóban könnyen megszerezheti a kétharmados többséget. Ehhez még 52 mandátumot kell szereznie, és a még nyitott 57 körzetből 55-ben megnyerték az első fordulót.

A legfontosabb, köztük a közjogi rendszer alapjait meghatározó törvényeket azért kötötték az alkotmányozók kétharmados parlamenti többséghez, hogy a pártok csak konszenzussal nyúlhassanak hozzájuk. A Fideszt viszont pont az szoríthatja önmérsékletre, hogy a közjogi reform politikai felelősségét az új ciklusban egyedül viseli.

Amihez kevés a kétharmad

Kétharmados többségével a párt a hatályos alkotmány értelmében csak egyetlen dolgot nem tehet meg: nem írhat új alaptörvényt, annak előkészítéséhez ugyanis a képviselők négyötödének a szavazatára van szükség. A változtatásra pedig van igény: Orbán Viktor többször kijelentette már, hogy elégedetlen az 1989-ben jogállami alaptörvénnyé átírt 1949-es "sztálini" alkotmánnyal, novemberben például technokrata jogszabályhalmaznak nevezte. Konkrét kifogást viszont csak a preambulumban szereplő "átmeneti jelleg" miatt fogalmazott meg.

Kétségkívül sokkal grandiózusabb lenne a jelenlegi továbbfaragása helyett például a 2011/1-es számmal jelölt új alaptörvényt kodifikálni. Az akadály persze csak látszólagos, hiszen a mostani alkotmány négyötödről rendelkező, 24. § (5)-bekezdését egyszerű kétharmaddal ugyanúgy meg lehet változtatni, mint a többit. Igaz, ez nem lenne nagyon elegáns lépés, és valószínűleg elég rossz lenne az akusztikája.

Isten és a rendszerváltás

Az mindenképpen várható, hogy a preambulumból törlik a rendszerváltáskori politikai átmenetre történő utalást, és feltehetően bekerül majd valamiféle keresztény világnézeti hivatkozás. Ennek kívánatosságáról novemberben maga Orbán Viktor beszélt.

Az igazán fontos, az ország politikai karakterét átalakító változásokkal kapcsolatos tervekről egyelőre semmit nem lehet tudni. Ilyen kérdés lehet az Országgyűlés, a kormány és a köztársasági elnök hatásköreinek átszabása, vagy az Alkotmánybíróság jelenleg erős pozíciójának esetleges gyengítése, kontroll-lehetőségeinek szűkítése. Érdekes helyzetet teremthet a jogalkotó Országgyűlés kétkamarássá alakítása is, főleg a felsőház összetétele és hatásköre szempontjából.

Kétharmados személyi döntések

Az alkotmánybírák választása  kétharmadhoz kötött. A 11 tagú testületben jelenleg 9 hely van betöltve, közülük egy alkotmánybírónak sem jár le a mandátuma a következő négyéves kormányzati ciklus idején. A Fidesz így, ha akar, két alkotmánybírót választhat meg egyedül.

Kovács Tamás legfőbb ügyész megbízatása 2013-ban jár le, utódlásáról a Fidesz egyedül is dönthet majd. A legfelsőbb bíróság elnökét, Baka Andrást 2009 nyarán választották meg, hatéves mandátuma 2015-ben jár csak le.

Az Állami Számvevőszék elnökének, Kovács Árpádnak a 12 éves mandátuma 2009 decemberében járt le, azóta a poszt betöltetlen. A Fidesz megszavazta volna, hogy újabb mandátumot kapjon, de a szocialisták az alelnökök kinevezéséhez is ragaszkodtak, ezért azóta nincs vezetője a számvevőszéknek. Orbánék most egyedül is újabb megbízást adhatnak Kovácsnak.

A köztársasági elnök

A köztársasági elnök kinevezése szintén kétharmados többséghez kötött. Sólyom László nyáron lejáró mandátumának meghosszabbítása egyetlen, a következő parlamentbe bejutott pártnak áll igazán érdekében: az LMP-nek, Sólyom ugyanis 2005-ben az LMP szellemi-politikai forrásvidékének tekinthető Védegylet jelöltje volt.

A Fidesz alkotmányátalakítási tervei sokkal jobb színben tűnnének fel, ha azokat nem egyedül, hanem egy másik párttal karöltve szavazhatná meg. Racionális elképzelésnek tűnik, hogy – amennyiben hosszabbítana – egy második Sólyom-mandátumért cserébe az LMP vállalja egy mérsékelt közjogi reformcsomag megszavazását. Más, az alkotmánymódosításban közreműködni hajlandó partnert a Fidesz csak sokkal nehezebben találhat a parlamentben.

Kétharmados szándékok

A Fidesz bejelentett, kétharmadot igénylő tervei között szerepel a parlamenti képviselők számának mintegy felére csökkentése. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy a választási rendszert hogyan alakítanák át ennek érdekében.

Fontos fideszes cél az önkormányzati rendszer reformja. A budapesti kerületek számát a hírek szerint jelentősen csökkentenék, és országos léptékben megfeleznék az önkormányzati képviselők számát, bár hogy ez milyen közigazgatási átalakítást jelent, az még nem világos. Előrehoznák ugyanakkor az őszi önkormányzati választás időpontját.

Ugyanide tartozik a határon túli magyaroknak juttatandó alanyi jogú magyar állampolgárság is, ami deklarált célja a pártnak. Kérdés viszont, hogy az állampolgársághoz szavazójog is járna-e, vagy az a Magyarországon adózó magyarok privilégiuma maradna. Utóbbi esetben  létre kell hozni a szavazójoggal nem rendelkező magyar állampolgárság jogintézményét.

Kétharmados problémák

A pártfinanszírozás reformja is kétharmadhoz kötött. Az előző ciklusban a Fidesz a politikai hirdetések teljes száműzését szabta a pártköltések átláthatóságát célzó kormánypárti reformjavaslat megszavazásának feltételéül, amit a kormányoldal nem talált elfogadhatónak, ezért a kezdeményezés zátonyra futott. Most viszont semmi nem akadályozhatja meg Orbánékat, hogy a nekik tetsző módon próbálják megtisztítani a közéletet a pártok által gerjesztett korrupciótól.

Súlyos probléma az igazságszolgáltatás átalakítása is. A Fidesz nem szavazta meg a 97-es bírósági igazgatási reformot, és hátráltatta a táblabíróságok felállítását. A teljesen függetlenné, de mára ellenőrizhetetlenné és belterjessé is vált bírói hatalmi ág viszont jelentős változtatásokra szorul. A következő törvényhozási ciklus egyik legfontosabb feladata a bíróságok működésének újraszabályozása lehet.

Nem lehet tisztán látni a közszolgálati médiumok ügyében sem. A Fidesz határozottan cáfolta a közmédiumok összevonásával kapcsolatos szándékairól szóló híradásokat, az azonban tény, hogy miközben a Magyar Rádió a jelek szerint megfelelően működik, az MTV működésének jogi és gazdasági alapjait muszáj lesz újragondolni.

Időzítés

A Fidesznek nem lehet érdeke az alkotmányozás és a kétharmados törvénymódosítások elnyújtása: minél hamarabb kerítenek rájuk sort, annál inkább a hatalomátvételhez kötődő rendteremtéssel lehet azokat indokolni. Csakhogy ha Orbánék valóban előre akarják hozni az önkormányzati választásokat, kizárt, hogy az ahhoz szükséges, állítólag már előkészített önkormányzati reformmal egy csomagban kerítsenek sort az alkotmány, az állampolgárság a választási rend átalakítására.

Ennyi mindent ugyanis lehetetlen lesz a május végén összeülő új Országgyűléssel nyár végéig elfogadtatni. Azaz ha a Fidesz ragaszkodik az önkormányzati választás előrehozásához, a többi reformra valószínűleg ősszel, vagy 2011 tavaszán kerítenek majd sort. Minél később, annál érthetőbbé és egyértelműbbé kell tenniük, hogy az intézkedéseket nem hatalmi célok, hanem az ország szolgálata vezérli.