Hagyó a szinkronúszókat már otthagyta

Hagyó Miklós politikai teendői mellett a Magyar Szinkronúszó-szövetség elnöki posztját is ellátta, a karácsony előtti napokban azonban – az elnökség több tagjával együtt – váratlanul bejelentette: a február 13-i közgyűlésen már nem jelölteti magát elnöknek.

„Talán látta előre, hogy a dolgok nem jól alakulnak, nem tudja tovább biztosítani a sportág finanszírozását” – kommentálta most az akkor napvilágra nem került döntést Szimandl László, a Magyar Szinkronúszó Szövetség főtitkára.

Hagyó Miklóst hétfőn szólította fel pártja, hogy vonja vissza képviselőjelöltségét, és mondjon le fővárosi közgyűlési mandátumáról is. A BKV-s szerződések ügyében folyó nyomozásban a múlt héten őrizetbe vették, majd házi őrizetbe helyezték Antal Attilát, a cég volt vezérigazgatóját, akinek idején a feltételezések szerint Hagyó, még főpolgármester-helyettesként, kézi vezérléssel irányította a BKV-t. Antal a rendőrségen Hagyó ellen vallott. Az ügy még a héten átkerülhet az ügyészségre, és kérhetik az MSZP-s politikus mentelmi jogának felfüggesztését is.

A főtitkár szerint soha nem volt olyan fényes időszak a periférikus sportág életében, mint az elmúlt két év, amikor Hagyó elnökölt. A kapcsolataival sokat segített a sportágon, több szponzort is ő szerzett, különösen az utánpótlásnevelés erősödött a színrelépésével.

Hagyó Miklós 2007-es programbeszédében azt mondta, hogy a szinkronúszás idővel a magyar úszósport sikerágazata lehet.

Jelenleg körülbelül ezren szinkronúsznak, közülük négyszázan igazolt versenyzők. A magyar szinkronúszás (a szövetség csak 1992-ben alakult) ennek ellenére a világ harmadik harmadában van. A magyarok a legnagyobb sikert a 2000-es olimpián aratták, amikor a Hámori Zsuzsanna, Marschalkó Petra páros bejutott a döntőbe és 23. lett.

Hogy mi lesz Hagyó távozásával, azt nem tudni, de a főtitkár visszakérdezett: „Nem tud egy jó jelöltet?