Vazul
11 °C
25 °C

Négy pártra szavazhat mindenki

2010.03.23. 00:22 Módosítva: 2010.03.23. 00:23
A Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik tudott csak minden egyéni választókerületben jelöltet állítani. Rajtuk kívül csak az LMP-nek lesz mindenütt területi listája. Az MDF Somogyban és Vasban nem tudott listát állítani. A Civil Mozgalomnak 9 megyei listája lesz, a szociáldemokratáknak és a Munkáspártnak 4-4, a MIÉP-nek 3. Soha nem volt még ilyen kevés jelölt 1990 óta.

Csak kevéssel több, mint nyolcszáz egyéni jelölt indulhat, és hat párt állíthat országos listát az idei parlamenti választásokon – vált bizonyossá hétfő délután, amikor lejárt a listaállítási határidő. Ekkorra döntöttek a választási bizottságok az egyéni körzetekben induló jelöltek többségéről is.

Teljesen biztos adatok még jóval a jelöltállítás befejezte után sincsenek. Az Országos Választási Bizottság honlapján egymásnak teljesen ellentmondó adatok vannak, még az egyéni jelöltekről is, holott már péntek délután lezárult a jelöltállítás. Hétfő délutánig a területi listákat is le kellett adni, de a hivatalos választási oldalon ennek állásáról is csak elévült adatok olvashatók. Az alábbi összesítésünkben ezért a pártok, illetve a területi választási bizottságok közleményeit is felhasználtuk.

Négy pártra szavazhat csak mindenki

Az országos lista állítására jogosult hat szervezetből négy állíthat minden megyében és a fővárosban is területi listát, tehát csak a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Lehet Más a Politika listája versenghet mind a nagyjából

 

nyolcmillió (jelen állás szerint 8 069 970) választópolgár támogatásáért. Ez azt valószínűsíti, hogy legfeljebb négypárti parlamentünk lesz idén áprilistól. Az elmúlt húsz év választásain ugyanis mindössze egyszer, 1990-ben sikerült úgy bejutnia egy pártnak a parlamentbe, hogy nem volt mindenhol listája (a KDNP-re akkor a fővárosban és 14 megyében lehetett szavazni).

Az MDF-nek nincs listája Somogyban és Vasban

Az országos listát állító pártok közül kettő biztosan elveszíti potenciális szavazóinak egy részét. Két megyében nem lesz ugyanis MDF-lista, bár a párt számára szerencsés módon ezek – Somogy és Vas – a kisebb lélekszámúak közé tartoznak. Összesen mintegy 480 ezer szavazó lesz, aki nem választhatják a Demokrata Fórumot, ami azt jelenti, hogy a parlamentbe jutáshoz szükséges országos 5 százalékos szint eléréséhez az MDF-nek ott, ahol elindul, 5,35 százalékot kell szereznie.

1 százalékra hajthat a CM

Ügyes taktikázással – kevesebb, mint 30 egyéni jelölt elindításával, de azok megfelelően sok megyében elindításával – szintén jogosult lett országos lista állítására a Civil Mozgalom (CM). A Seres Mária nevével fémjelzett szervezet legfeljebb az 1 százalékos küszöb elérésében, és így a pártoknak járó állami támogatás megszerzésében reménykedhet.

A szervezet mindössze kilenc megyében indíthat listát, de például az önmagában 1,3 millió választót jelentő Budapesten nem (a második legnagyobb lélekszámú területen, Pest megyében igen, a harmadik helyen lévő Borsodban viszont szintén nem). Így összesen mintegy 3,8 millióan szavazhatnak a Civil Mozgalom listájára, tehát nekik ott, ahol jelen vannak, 10,5 százalékos eredményt kellene elérniük a parlamentbe jutáshoz. És még az 1 százalékos küszöb átlépéséhez is 2,1 százalék fölött kell szerepelniük ebben a kilenc megyében.

Bukott kommunisták, futottak még szocdemek

A rendszerváltás óta most először nem lesz országos listája a Munkáspártnak. A Thürmer Gyula vezette kommunisták csak négy megyében jogosultak területi lista állítására, és miután csak 1,5 millió szavazóhoz jutnak el, minden bizonnyal jóval 1 százalék alatt maradnak (már négy éve is csak 0,41 százalékra volt jó a nekik leadott 21 ezer szavazat, ami százezerrel volt kevesebb a 2002-es, akkoriban több mint 2 százalékra jogosító eredménynél).

A MIÉP-nek három, és a Kapolyi László-féle szociáldemokratáknak négy megyei lista jöhet össze. A MIÉP azzal bukta el Bács-Kiskunban a listaállítás lehetőségét, hogy nyolc perccel lekésték a bejelentési határidőt, holott ott is volna elég egyéni jelöltjük az induláshoz. Ha akart volna, két megyében állíthatott volna listát a Földesi-Szabó László fémjelezte MESZ, egyben a Somogyért. Szintén egy megyében indulhatott, és ott le is adta listáját a monoki polgármester, Szepesi Zsolt László vezette Összefogás Párt (amely pártlista hatodik és hetedik helyén is a Szepesi-család tagjai vannak).

46 új egyéni képviselő biztosan lesz

A 176 egyéni választókerület negyedében, 44 körzetben biztosan új képviselő lesz, a négy évvel ezelőtti győztes ugyanis nem indul újra a mandátumért (jelenleg 175 egyéni képviselő van, Toller László pécsi képviselői helyét több időközi választáson sem tudták betölteni). Két további körzetben a mandátum jelenlegi birtokosa indul ugyan, de nem a 2006-os pártszínekben: az edelényi Molnár Oszkár és Lentiben Nógrádi László is független képviselőjelölt lett (négy éve mindketten a Fidesz-KDNP jelöltjei voltak).

Az egyéni mandátumának megvédéséért nem induló 44 képviselő többsége, 32 politikus a búcsúzó országgyűlésben az MSZP-frakcióban ült, köztük van Lendvai Ildikó pártelnök, Baráth Etele, a Medgyessy-kormány, valamint Csiha Judit és Szabó György a Horn-kormány volt miniszterei (persze az, hogy nem indulnak egyéniben, nem jelenti azt, hogy biztosan nem lesznek képviselők, Lendvai például a budapesti lista első, az országos második helyezettje).

A maradék tizenként politikusból nyolcat fideszes jelöltként választottak meg, egyikük az időközben függetlenné lett Lengyel Zoltán, de nem indul egyéniben Gógl Árpád, az Orbán-kormány volt egészségügy minisztere sem, aki négy éve Székesfehérváron szerzett mandátumot. A többi négy nem induló képviselő a négy éve SZDSZ-esként vagy SZDSZ-MSZP közös jelöltként parlamentbe jutott Hankó Faragó Miklós, Kuncze Gábor, Pető Iván és Sándor Klára.

A legtöbb változásra a Fejér és Komárom-Esztergom megyeiek készülhetnek fel. Előbbi megyében kettő, utóbbiban egy körzetben ismétlődhet meg a négy évvel ezelőtti eredmény. A dunaújvárosi Kálmán Andrásnak és a gárdonyi Ecsődi Lászlónak (mindkettő MSZP), valamint a kisbéri Keleti Györgynek jöhet össze az újrázás. Komárom-Esztergomban az MSZP csinált nagytakarítást, mind a négy nem induló képviselő (Schvartz Tibor, Tatai-Tóth András, Zatykó János és Tittmann János) a szocialista frakcióban ült, míg Fejérben a Fidesz váltott négy helyen (a már említett Góglon és Lengyelen kívül Schmidt Ferenc és Kelemen András sem indul).

Szintén jelentős változások lesznek a fővárosi és a Pest megyei egyéni képviselők között. A budapesti 32 egyéni mandátumból nyolcért nem száll versenybe annak jelenlegi birtokosa, míg a 16 Pest megyei körzetből hétben fognak biztosan új képviselőt választani. A fővárosban a már említett Pető Ivánon kívül hét szocialista képviselő nem indul újra egyéniben (Kékesi Tibor, Filló Pál, Hárs Gábor, Hajdu László, továbbá Baráth, Csiha és Lendvai). Pest megyében is csak a szocialisták váltottak – valamint nem lesz képviselő Kuncze –, mások mellett Tóth András, Gál Zoltán és Jánosi György nem indul a parlamenti helyért. Rajtuk kívül a szintén szocialista Donáth László, aki négy éve szerzett mandátumát megőrizheti is, meg nem is: ezúttal ugyanis nem a 4-es, hanem a 2-es számú egyéni választókerületben indul.

Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében három-három képviselő nem indul újra a mandátumáért, köztük Botka Lajosné (MSZP) volt szolnoki polgármester, Gyárfás Ildikó (MSZP) volt Borsod megyei elnök és Medgyasszay László (Fidesz-KDNP), aki még a Boross-kormányban volt politikai államtitkár. Baranyában is három új képviselő lehet, Toller László betöltetlen mandátuma mellett a komlói polgármester, Páva Zoltán (MSZP) és a szigetvári Paizs József. Bács-Kiskun megyében négy éve tízből kilencet a Fidesz nyert, most két helyen mégis cserélnek, Nyitray András és Szabó Erika nem indul egyéniben, két új képviselő biztosan lesz Csongrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.

Zalában, Vasban, Tolnában és Békés megyében csak egy-egy helyen választanak biztosan új képviselőt, utóbbiban Varga Zoltán, a Bajnai-kormány önkormányzati minisztere indul Fetser János (MSZP) volt polgármester helyett, Nagykanizsán Göndör István (MSZP) parlamenti frakcióvezető-helyettes nem indul újra. Öt olyan megye van, ahol minden jelenlegi képviselő ringbe száll egyéni mandátumért, ezek: Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy és Veszprém.

Ilyen kevés jelölt még sosem indult

Ha a parlamenti képviselők számának csökkentéséről szóló valamennyi ígéret beváltatlan is maradt az elmúlt kormányzati ciklusokban, a képviselőjelöltek száma húsz év alatt lefeleződött, 815 körülre csökkent. (A fellebbezések miatt nem pontos még ez a szám.)

Főleg a pártok által indított politikusok száma csökkent, a függetleneké, bár arányuk elenyésző, a rendszerváltozás óta most először nőhet a négy évvel korábbihoz képest (1990-ben még csaknem kétszázan voltak, négy éve tizenketten, most huszonegyen lehetnek).

A rendszerváltás évében 1623 egyéni jelöltnek sikerült begyűjtenie az indulásra feljogosító 750 ajánlószelvényt, ami nagyjából kétszerese volt a mostaninak, és még csak nem is ez jelentette a rekordot. Az 1994-es választáson 1878, tehát választókerületenként több mint tíz egyéni jelöltből választhattunk. A jelöltek számának csökkenése 1998-ban kezdődött, és azóta töretlen az a tendencia, hogy választásról választásra nagyjából húsz százalékkal csökken az egyéni mandátumért induló politikusok száma.

Jól érzékelteti az indulók számának csökkenését az is, hogyan alakult a választókerületek jelöltek száma szerinti sorrendje is. Húsz éve még több mint hetven körzetben, négy évvel később 128-ban indultak legalább tízen a mandátumért. A rekordot 1990-ben 14, a következő választáson 17 egyéni induló jelentette. Ami a másik végletet illeti: az 1994-es választáson egyetlen körzetben volt csak öt induló, háromban hat, a többiben legalább hét (négy évvel korábban két helyen csak négyen, további két körzetben öten szerepeltek a szavazólapon).

Ezzel szemben idén huszonnégy olyan körzet van, ahol csak három jelölt lesz, és csak néhány tucat azoknak a száma, ahol ötnél többen indulnak. A csúcsot hét egyéni jelölt jelenti, hat olyan körzet van, ahol ennyiből lehet választani (egy helyen lett volna egy nyolcadik is, de őt nem vették nyilvántartásba). És még egy árulkodó adat: 1998-ban még kilenc szervezet tudott legalább 100 egyéni jelöltet állítani, négy évvel később már csak hét, a legutóbbi választáson öt, most csupán három (bár az LMP csak néhánnyal maradt el ettől a számtól).

Kevesebb a lista is

Az egyéni indulók számának visszaesésével párhuzamosan jócskán, de nem töretlenül csökkent a listákat állítani képes szervezeteké is. Az 1990-es és az 1994-es választáson még 19-19 szervezet tudott legalább egy területi listát indítani, 1998-ban már csak 15, négy évvel később 13, azonban a legutóbbi választáson már ismét 15 volt a számuk. Most viszont legfeljebb 12 szervezet lehet erre jogosult, ám közülük csak tíz nevezett meg legalább egyet. Nyilvántartásba azonban még csak nyolc szervezet területi listáinak egy része került; hétfő éjjel 113 jóváhagyott és 21 döntésre váró területi lista szerepelt a választási bizottság honlapján.

Az országos lista állítására jogosult – tehát legalább hét területi listát összehozó – szervezetek száma 1990-ben 12 volt, ami négy évvel később 15-re nőtt. Azután 1998-ban ismét 12 országos lista volt, majd 2002-ben már csak 8, négy éve 10, idén viszont csak 6 pártnak lesz országos listája, ami szintén az elmúlt húsz év legalacsonyabb értékét jelenti.

A legtöbb listából a dolgok jelenlegi állása szerint a borsodiak választhatnak: a harmadik legtöbb szavazót jelentő területen kilenc szervezet is állított listát, bár három hétfő éjjel még döntésre várt. Szabolcsban és Hajdú-Bihar megyében akár nyolc lista is lehet, előbbiben négy, utóbbiban egy vár meg elbírálásra, míg Csongrádban hét, bár ott még szintén négyről nem döntöttek. A megyék többségében öt-hat listából lehet majd választani, ha minden párt jelentkezését jóváhagyják. Budapesten három lista van jelenleg (Fidesz-KDNP, MSZP, Jobbik), még kettő lehet (LMP, MDF), míg a legkevésbé a somogyiak szavazatai oszlanak majd meg: itt akkor is csak négy pártlista lesz, ha az LMP-ét jóváhagyják (jelenleg csak Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik listája van nyilvántartásba véve).