Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

Mi lesz a vörös bástyákkal?

2010.03.26. 09:27 Módosítva: 2010.03.26. 09:27
Az ország 176 egyéni választókerületében csaknem negyedében, 41 helyen négy egymást követő választáson, tehát 1994 óta megszakítás nélkül az MSZP jelöltjei szereztek mandátumot. Ha valamiben, ezekben a körzetekben reménykedhetnek a szocialisták, bár többségükben várhatóan véget ér a nagy sorozatuk, és egyes körzetekben akár Jobbik-jelölt is előzheti őket.

Ipari körzetek, mint Dunaújváros, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Salgótarján, Miskolc, bányászvidékek, mint Tatabánya vagy Komló, a főváros pesti peremkerületei és egykori iparnegyede, Angyalföld, az évszázados agrárszocialista hagyományokra büszke dél-békési Mezőkovácsháza vagy a nagykunsági Kunszentmárton. Eklektikus felsorolás, de amiben megegyeznek: olyan egyéni választókerületek (vagy azok központi városai) ezek, amelyeken 1994 óta nem nyert más egyéni mandátumot, csak MSZP-s képviselőjelölt.

A Salgótarján üveggyár
A Salgótarján üveggyár

Az ország 176 egyéni körzetéből 41 ilyen, tizenhat éve mindig szocialista képviselőt parlamentbe juttató választókerület van. 1990 óta MSZP-s körzet nincs, akkor ugyanis a szocialisták egyetlen egyéni mandátumot szereztek, Szűrös Mátyás a püspökladányi választókerületben, ám ott 1998-ban – amikor az 1994-ben megnyert 149 egyéni mandátumból csak 54-et őriztek meg – már bukott a szocialista jelölt.

Stabil MSZP választókerületek Budapesten
Stabil MSZP választókerületek Budapesten

A 41 stabil szocialista körzetből 17 található Budapesten, a maradék 24-ből öt van Borsod-Abaúj-Zemplén, négy Jász-Nagykun-Szolnok megyében, három-három Baranyában, Hevesben és Komárom-Esztergom megyében – ez utóbbiban összesen öt egyéni körzet van, tehát a többségük MSZP-s hitbizománynak mondható –, kettő Nógrádban és Fejérben, egy-egy Szabolcsban és Békésben.

Gyurcsány Tiszaújvárosban 2005-ben
Gyurcsány Tiszaújvárosban 2005-ben

Ezekben a körzetekben a szocialista jelöltek egyéni eredményei általában meghaladták a párt területi listájának eredményeit (de emellett nem egyszer az adott választókerületben is több szavazatot kapott az egyéni jelölt, mint a párt). Holott a 41 választókerület több mint egyharmadában – a 17 budapestinek több mint felében – a tizenhat év alatt cserélődtek a politikusok. A legutóbbi választáson 17 helyen már nem az szerezte meg a mandátumot, aki 1994-ben.

A legkülönösebb a két szolnoki választókerület eredményeinek alakulása: az egyikben 1994-ben és 1998-ban Iváncsik Imre nyert, őt 2002-ben egyik helyen sem indították – ekkor az ő helyén Botka Lajosné került a parlamentbe –, majd 2006-ban már a másik választókerületben nyert, az ott 1994 óta mindig győztes Füle István helyén.

Stabil MSZP választókerületek országosan
Stabil MSZP választókerületek országosan

A további 24 szocialista politikusból öten biztosan nem lesznek újabb négy évre egyéni képviselők: az 1994 óta biztos győztesek közül Hajdu László (Budapest 23-as választókerülete), Gyárfás Ildikó (Kazincbarcika), Farkas Imre (Kunszentmárton), Zatykó János (Komárom) és Vojnik Mária (Nyíregyháza) nem indul egyéniben. Persze a politikai erőviszonyokat látva a maradék tizenkilenc képviselő sem lehet biztos a győzelmében, ráadásul – a tavalyi EP-választások eredményéből kiindulva – egyes helyeken nemcsak a Fidesz, hanem a Jobbik jelöltjétől is tarthatnak.

Vojnik nem indul újra
Vojnik nem indul újra

A 41 egyéni körzetből, mint látható, öt van Borsodban, négy Jász-Nagykun-Szolnok, három Heves, kettő Nógrád, egy pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ez összesen tizenöt. Ezekben a megyékben tavaly a Jobbik-lista több szavazatot kapott, mint az MSZP-lista. Persze önmagában ebből nem lehet messzemenő következtetést levonni, de ha megnézzük a települési eredményeket, akkor azt látni, hogy a tizenöt választókerület központi városainak egy részében is jobban szerepelt a Jobbik, mint az MSZP.

Hogy csak néhány kiragadott példát idézzünk: Borsodban, Ózdon a Jobbik 33 százalékot kapott – mindössze két százalékkal kevesebbet, mint a Fidesz –, míg az MSZP csak 23-at, Szerencsen 33:20 volt a listára adott szavazatok aránya a Jobbik javára. A Heves megyei Hatvanban 24 százalék volt a Jobbik, 21 az MSZP eredménye, Hevesen 34:17 arányban verte a Jobbik a szocialistákat (és szintén nagyon közel volt a 38 százalékos Fideszhez), de Füzesabonyban is több mint tíz százalékkal volt jobb a radikális párt az MSZP-nél. További négy olyan körzet van, amely központjában a Jobbik csak 5-8 százalékkal volt gyengébb a szocialistáknál; ezek többségében egyébként a Fidesz sem ért el negyven százalékot nagyon meghaladó eredményt.

Budapesten ennyire szoros eredményt csak a XIII. kerületben tudott elérni az MSZP, ott a Fidesz listája 39, a szocialistáké csaknem 30 százalékot kapott. A korábbi erős MSZP-s városrészek nagy részében így csak arra lehettek büszkék a szocialisták, hogy a Fidesz támogatottsága 50 százalék alatt maradt (bár Újpest kivételével mindenhol meghaladta a 45 százalékot). A maradék kilenc vidéki körzet központjának többségében viszont a tavalyi EP-választáson a szavazatok több mint ötven százalékát megszerezte a Fidesz – Kisbéren például majdnem 70 százalékot kapott –, csak Dunaújvárosban, Tatabányán és Szolnokon maradtak ez alatt az érték alatt.

Dunaújváros Polgármesteri Hivatalában
Dunaújváros Polgármesteri Hivatalában

Mindez a mostani választásra lefordítva azt jelentheti: korábbi fellegváraiktól azt remélhetik a szocialisták, hogy azok túlnyomó többségében legalább az első fordulóban nem szerez mandátumot a Fidesz. És azt, hogy egy esetleges második fordulóban – ha az elsőben tényleg begyűjt a Fidesz 130-140 egyéni képviselői helyet – ezeken a helyeken már kisebb lesz a jobboldali szavazók aktivitása, amivel relatív jobb eredményt érhet el az MSZP, és legalább néhány egyéni képviselői körzetet meg tud őrizni.