Ambrus
-1 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Nem először követelik az OVB elnökének fejét

2010.04.13. 12:58 Módosítva: 2010.04.13. 12:58
A kampánycsend meghosszabbítása kapcsán az MSZP-n kívül az összes párt arról beszélt, hogy a Szigeti Péter vezette OVB hibázott. A Fidesz balos elkötelezettsége miatt régóta támadta Szigetit, míg a testületet azért kritizálták, mert sokáig nem engedték át a Fidesz népszavazási kérdéseit.

A kampánycsend vasárnapi rendkívüli meghosszabbítása nagy vitákat hozott. Az MSZP-n kívül az összes parlamentbe bejutott párt kritizálta a testületet, részben a kezelhetetlenre duzzadt sorok, részben pedig a részeredmények közlésének megtiltása miatt.

A rendszerváltás óta először a választók nem figyelhették élőben a szavazatszámlálásról szóló híreket. Ez nemcsak a természetes kíváncsiság kielégítetlenségét hozta, hanem árthatott annak a demokratikus eszménynek is, hogy a választók átélhessék a szavazás hangulatát. Valószínűleg milliók ültek csalódottan otthon, hiába várva a híreket. Az erősen vitatott döntésről azóta jogászok sora nyilatkozott elítélően és vizsgálatot indított az adatvédelmi ombudsman is.

Fejetlenség

Az OVB láthatóan teljesen szétesett vasárnap. Hét előtt tíz perccel döntöttek az elvben hétkor befejeződő kampánycsend meghosszabbításáról, de ezt csak negyed nyolckor jelentették be.

Addigra már az Index, és több más sajtótermék is közölte a kampánycsendben közölhetetlen közvélemény-kutatási eredményeket.

Aztán este tízkor az OVB mégis feloldotta a kampánycsendet, holott a hosszabbítás oka nem szűnt meg: még bőven éjfél után is volt ahol sorban álltak az emberek, hogy szavazhassanak. Ha tízkor fel lehetett oldani a kampánycsendet, akkor értelmetlen volt a hét órai hosszabbítás.

Mi nem néztük a tévét

Az OVB vezetője, Szigeti Péter hétfőn ismét egészen furcsa magyarázatokkal állt elő. Azt mondta, hogy nem tudtak a testület tagjai arról, hogy nagyok a sorok egyes szavazókörökben. Pedig erről már délben több tévé és újság, így például az Index is beszámolt.

„Mi nem néztük a tévét” – hárította el az erről szóló újságírói kérdést Szigeti. Nyilván egy testület tagjainak nem kell tévét nézniük, ám az mindenképpen bizarr, hogy a híreket fogyasztó emberek milliói hozzáférhettek olyan választási információhoz, amiről a választás lebonyolításáért felelős testület tagjai nem tudtak. Ez teljesen életszerűtlen. Ha igaz, akkor a testület tagjainak teljes alkalmatlanságáról árulkodik.

A konkrét helyzetben külön érdekes, hogy Szigeti korábban a kampánycsend eltörlését javasolta a parlamentnek, és Halmai Gábor később azt nyilatkozta az Origónak, hogy Szigeti hét előtt a kampánycsend feloldása mellett volt. Ebben az esetben Szigetinek most egy olyan döntés mellett kell érvelnie, amivel se általában, sem a konkrét helyzetben nem értett egyet. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az OVB kommunikációja rendkívül zavaros.

Mutogatók

Halmai vasárnap határozottan a kampánycsend meghosszabbítása mellett érvelt az OVB ülésén. Szerinte a sorokkal kapcsolatos hírek elhallgatásáért a kormányhoz tartozó Országos Választási Iroda (OVI) volt a felelős.

Az OVI és az OVB vezetői szerint a pártok a hibásak, mert rossz választási törvényt hoztak. Az igazolással szavazók egy helyre tereléséről szóló törvényt a parlamentnek 2007-ben benyujtó Bajnai Gordon szóvivője szerint fideszes képviselők voltak a hibásak, mert ők javasolták egy bizottsági ülésen a nem otthon szavazók koncentrását.

A bizottságban akkoriban az egy helyen szavazás mellett érvelő egyik fideszes, Salamon László pedig az Indexnek arra emlékeztetett, hogy ők legfeljebb az elvről beszéltek, a lebonyolítás technikai feltételeit már Bajnai minisztériumában fogalmazták meg.

A jobboldal régóta alkalmatlannak tartotta

Az OVB tagjainak mandátumát az önkormányzati miniszter kezdeményezésére idén februárban hosszabbította meg az országgyűlés kormánypárti többsége. Addigra már számos kritika érte a testületet.

A Fidesz frakcióvezetője például 2007-ben lemondásra szólította fel Szigetit, mert még két évvel korábban aláírt egy közleményt, amiben „nácimosdatónak” és „nyilasmentegetőnek” bélyegezték Kupper Andrást, a Fidesz egyik politikusát. (Akkoriban azon ment a vita, hogy lehet-e felszabadulásként ünnepelni a szovjetek 1945-ös budapesti bevonulását.) Kupper 2007-ben személyiségjogi pert nyert a levél aláírói ellen.

Megválasztása óta visszatérő vád Szigetivel szemben, hogy korábban az egypártrendszert, illetve az államszocialista gazdasági berendezkedést ünneplő cikkeket írt, és aktivistája volt a szélsőbalhoz tartozó ATTAC nevű szervezetnek is. Szigetit 2006-ban Lamperth Mónika javaslatára választották az OVB elnökének.

Szigetit nem csupán a megválasztásakor vádolták elfogultsággal. Az OVB 2006-ban visszadobta a Fidesz népszavazási kérdéseit (kórházi napidíj, vizitdíj, tandíj ügyében), és csak azután engedélyezte az aláírásgyűjtés megkezdését, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálta az OVB határozatát. Szigeti alelnöke, Halmai Gábor (őt később az SZDSZ alkotmánybírónak jelölte) az Alkotmánybíróság döntése után is arra szavazott, hogy a népszavazást ne lehessen kiírni.

A Fidesz is saját embereit ültette az OVB-be

Az OVB állandó tagjainak baloldali elkötelezettsége ugyanakkor nem meglepő, már hagyománya van annak, hogy a hatalmon lévők hozzájuk húzó embereket ültetnek pozícióba. A 2001-ben megválasztott testület összes tagját jobboldali elkötelezettséggel vádolták az akkor ellenzékben lévő baloldali pártok. Az Orbán-kormány idején a választások előtt beiktatott Ficzere Lajos vezette testülettel szemben a baloldal jelezte, hogy elfogult, és féltik tőlük a választás tisztaságát.

Nyilvánvaló, hogy sem a Ficzere-, sem pedig a Szigeti-féle testület sem csaltak el választást. Ugyanakkor az OVB-tagok körüli, immár évtizedes vádaskodások, és a tagok nyilvánvalóan erős pártkötődése állandó lehetőséget ad arra, hogy a pártok támadják ezt a testületet. Reális lehet a kockázata, hogy ezekben a vitákban megfáradva a tagok személyes sértettségüket is belevihetik döntéseikbe.