István, Vajk
17 °C
34 °C

Lehet, hogy Orbán Viktor nem jut be a parlamentbe

2010.01.27. 07:58 Módosítva: 2010-01-27 07:58:49
A Fidesz áprilisban választástörténelmet írhat azzal, ha jelöltjei az összes választókörzetben győznek, és a listás szavazáson is veri a többi pártot. A szokatlanul nagy győzelemnek azonban az lehet a szokatlan mellékhatása, hogy Orbán Viktor kimaradhat az Országgyűlésből. A pártelnökökre jellemző arisztokratikus módszer, hogy kizárólag az országos lista élén akarnak képviselőséghez jutni, egy különösen nagy győzelem esetén meg is bosszulhatja magát.

A pártigazgató hivatalosan két hete nyilatkozott róla, a közvélemény viszont már rég hozzászokhatott a gondolathoz, hogy az országgyűlési választáson a Fidesz tarolni fog. A túlzott várakozásokat hűtve a fideszes vezetők eddig többnyire tagadták, hogy pártnak esélye volna a parlamenti kétharmad megszerzésére, a szocialisták azonban hosszabb ideje ezzel riogatják híveiket. Ha most vasárnap lennének a választások, meglepetést tulajdonképp senkinek sem okozna, ha a nagyobbik ellenzéki pár mind a 176 egyéni kerületben megszerezné a képviselői mandátumot, és győzne a pártlistás szavazáson is.

Választástechnikai szélsőérték

Hiába vált azonban az elmúlt hónapokban széles körben hihetővé és elfogadottá, a várható totális győzelem választástechnikai szempontból mégis különlegesnek minősül.

A magyar választási rendszer megalkotói előtt annak idején fontos célként lebegett, hogy megfelelően kezeljék, csökkentsék a szélsőséges helyzetek hatásait. A túlságosan népszerű pártok túlzott fölényének megakadályozására a veszteseket segítő elemeket építettek a rendszerbe. A legfontosabb ilyen elem az országos lista, amelyet eredetileg ezért kereszteltek kompenzációs listának. A lista lényege, hogy – a győzteshez képest kisebb mértékben – képviselethez segítse a választók által támogatott, de a végül alulmaradó, vesztes politikai szervezeteket is.

17

Ha áprilisban a Fidesz(–KDNP) minden rekordot megdöntve valóban megszerzi az összes egyéni mandátumot, akkor rekordot dönthet azzal is, hogy minden korábbinál rövidebbre zsugorodhat az országos listáján bejutók névsora. Sőt az sem zárható ki, hogy a nagy győzelem következtében a listáról egyetlen mandátuma sem lesz. Ebben az esetben a listavezető Orbán Viktor, akit a párt szimbolikus vezetőjeként a pártküzdelmektől megkímélve kizárólag az országos listán akarnak bejuttatni, kimaradna a parlamentből. Az országoslista-rövidségi rekordot eddig az MSZP tartotta: a szocialisták 1994-es győzelmekor létrejött 209 fős frakciójában mindössze hét képviselő volt országos listás.

Listaszámtan

A korábbi magyarországi választásokhoz képest szokatlan helyzet megértéshez érdemes felidézni néhány alapinformációt: az Országgyűlésben 386 képviselőnek van hely, közülük egyéni választókerületből 176-ot, területi listáról maximum 152-t, országos listáról minimum 58-at töltenek fel. Az egyéni és (arányosan) a területi listás helyeket az a politikai erő nyeri, amelyik az adott helyen a legtöbb szavazatot kapta, az országos listán viszont csak töredékszavazatokkal lehet mandátumot szerezni.

Az országos listás helyek számításákor az első fordulóban a jelöltekre és a területi listára (pártra) leadott, de mandátumként még nem hasznosított szavazatok, azaz töredékszavazatok oszlanak meg az 58 képviselői hely plusz a területi listákon el nem kelt mandátumok között. (A területi listás helyek elosztási módszeréből adódóan területi mandátumok is felcsúszhatnak az országos listás helyek közé, a tényleges szám minden választáskor változik, volt már példa arra is, hogy kilencvenre bővült a kompenzációs helyek száma.)

Abban az esetben, ha egy párt az egyéni választókerületekben mindenütt győz, innen nem gyűjt töredékszavazatokat, hiszen minden rá adott szavazat hasznosult. Töredékszavazatok ekkor csupán a területi listákról, a tizenkilen megyéből és a fővárosból érkezhetnek, számukat azonban lehetetlen előre megjósolni, mert azt több egymástól független tényező befolyásolja. A megyei listás helyek elosztásnál alkalmazott számítások viszont nemcsak növelhetik, hanem a kétharmados szabály miatt csökkenthetik is a felvitt töredékszavazatok mennyiségét.

A Fidesz esetében is előfordulhat, hogy amit az egyik megyében begyűjt, a másikban elveszíti, ezért minden korábbinál nagyobb az esély arra, hogy 2010-ben nem lesz országos listás képviselője.

Az országos listás helyeket az úgynevezett d’Hondt-módszerrel osztják el a pártok között. Az eljárás lényege, hogy összeállítanak egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra leadott töredékszavazatok képezik. Az országos listás pártok oszlopaiban a következő sorba az adott párt töredékszavazatainak a fele, a következőkbe a harmada, negyede stb. kerül. Ezután meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik párt számoszlopában találták meg, az a párt kap egy mandátumot, a következő legnagyobb szám hozza a következő mandátumot. Az eljárást addig kell folytatni, amíg az összes mandátumot ki nem osztják.

Eddig harmincegy volt a legtöbb, hét a legkevesebb

1990-ben a győztes MDF összesen 164 képviselői hellyel nyerte meg a választást, a sok induló szervezet miatt az első fordulóban listája (csak) 24,7 százalékot kapott. Egyéniben 114, megyei listákon 40, az országos listán 10 mandátumot kaptak. (Az országos listáról 90 helyet osztottak.)

1994-ben az MSZP volt a legerősebb politikai párt, 209 mandátumával a parlamenti helyek 54 százalékát birtokolta. Listáját a szavazók 33 százaléka támogatta, ez végül 53 megyei listás és 7 országos listás helyet eredményezett. (Az országos listáról 85 helyet osztottak.)

1998-ban a Fidesz nyert a képviselői helyek 38,3 százaléka, 148 hely megszerzésével. Az első fordulóban a szavazásra jogosultak 28,2 százaléka támogatta a pártot. (Érdekesség, hogy a vesztes MSZP 32,2 százalékot kapott.) A megyei és az országos listák 48, illetve 10 helyet eredményeztek. (Az országos listáról 82 helyet osztottak.)

2002-ben az MSZP győzött, az Országgyűlésben 46,1 százaléka, 178 mandátuma volt. Listája 42 százalékos támogatottsága 69 területi és 31 országos listás mandátumot eredményezett. (Ekkor 70 helyet osztottak ki az országos listán.)

2006-ban újra az MSZP nyert, 190 fős frakcióval a mandátumok 49,2 százalékát szerezte meg. Listája, egyetlen százalékkal megelőzve a rivális Fidesz–KDNP-t 43,2 százalékot kapott, területi listákról 71, országos listáról 17 helyük lett. (Országos listán 64 hely volt.)

(A Vokscentrum adatai alapján.)