Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Orbán Viktor úgyis mindent rendbe tesz

2010.05.07. 09:49
A csodavárás fokozódik, de megvannak az első különös nyilatkozatok is. Egy hét múlva megalakul az új parlament, a Fidesz készíti az első törvényjavaslatokat, az országot nem árasztja el hárommillió új választópolgár, Pintér Sándor leendő belügyminiszter kihúzta a gyufát, az MSZP-ben zajlik a pozícióharc. A Demokrácia és Dilemma Intézet elemez.

Az emberek úgy érzik, ezentúl minden jobb lesz, megjött Orbán Viktor, helyükre rakja a dolgokat. Pedig ahogy kinéz, nem lesz könnyű neki. Az első Fidesz-ciklus idején az orosz válság következményei nehezítették az egész kontinens életét, most a görögök miatt recseg az euró, az unió és újabban a Wall Street is – már ha a lassan két éve tartó globális mélyrepülés nálunk fokozottan érvényesülő hatása önmagában nem lett volna elég. Kutatóink úgy látják, sok ok az optimizmusra nincs, de értik, hogy a kormányváltás után általában pluszba fordulnak a várakozások.

Pláne akkor, ha a kormányalakítás olyan flottul zajlik, ahogyan. Az Orbán-kabinet névsorát nyilvánosságra hozták, sok elemezni való nincs rajta, a teljes lista nem tartalmazott újabb meglepetéseket, csak Navracsics Tibor szuperminisztersége jött váratlanul, de arról idejében értekeztünk. Soha nem volt ilyen kevés miniszter, a változtatástól két dolgot remélhetnek, egyrészt a szervezettség fokozását, másrészt a költségek visszafogását. De legalább azt, hogy úgy látsszon, a Fidesz ezen a téren is a racionális megoldásokat preferálja. Hiszen hogy valóban lehet-e spórolni, az nem a miniszterek számán, hanem az apparátus méretén és ésszerű működtetésén múlik.

Nicsak, mit beszél Pintér?

A kormányalakítás körüli hírverés a fentiek jegyében pillanatok alatt elcsitult volna, ha nem nyilatkozik furcsát Pintér Sándor leendő belügyminiszter. Orbán Viktor embere azt mondta, nem gondolja, hogy Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány hibázott volna a 2006. októberi tömegoszlatáskor. Ahhoz képest, hogy az Index.hu Pintér-ügyi szakírója – aki, mint utólag világosan látszik, nem publikált tévedéseken alapuló cikkeket a témában – már februárban papírra vetette, a belügyminiszternek segítenie kell Gergényi és Bene László országos főkapitány lekapcsolását, ez a kijelentés minimum meghökkentő.

Nem is csak a Jobbik és köre akadt fenn rajta, hanem a Fidesz vezető politikusai is. Mert bár az valószínűnek tűnik, hogy a kormánypárt politikáját az elszámoltatás csak szőrmentén fogja meghatározni, az 56-os forradalom évfordulóján történt rendőri akciók ügyét mégis kiemelten kezelhetik. A megelőző zavargásokkal ellentétben ezen a napon nemcsak a radikálisokat fegyelmezték, hanem az Astoriánál tartott Fidesz-gyűlés nézőinek is kijutott a gumibotból és -lövedékből, ráadásul Révész Máriusz képviselőt is leverték. Hogy az ügyet nem lehet mulyán menedzselni, arra maga Orbán sietett felhívni a figyelmet, amikor jelezte, miniszterelnöki megbízottra hárul a sajnálatos események kivizsgálása.

Megfigyelőink mindazonáltal úgy tartják, téved, aki azt feltételezi, hogy Pintér Sándor pozíciói óvatlansága miatt már beiktatása előtt megrendültek. Az egykori főrendőrnek megvoltak a maga bajai az 1998 és 2002 közötti időszakban is, de a miniszterelnök kitartott mellette. 1998 nyarán derült ki, hogy találkozott a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodóval – akit vizsgálóbizottsági meghallgatásain következetesen Ditter Clodónak nevezett –, ám nehézségei ellenére vette az összes akadályt, maradt a posztján a végsőkig. A Fideszben ezt úgy magyarázták, olyan belügyminiszterre volt szükség, aki ismeri a rendőrség minden rezdülését, tisztában van az erőviszonyokkal, kézben tudja tartani a szálakat. Nyilván ez az a körülmény, ami miatt Pintér visszatérhet erre a bizalmi posztra.

Mihez fognak először?

Még néhány nap, és összeül a parlament, utána a kormány is munkához lát. A következő  időszak legfontosabb kérdése, hol tesznek gyors lépéseket ténylegesen. Az adó-, illetve az önkormányzati rendszer átalakításáról hallani, és a határon túli magyarok állampolgárságáról.

Ez utóbbiról nyilatkozva Martonyi János leendő külügyminiszter már konkrétumokat is mondott. Ebből is kiderült, amit eleve lehetett tudni: Orbán Viktor nem személyesen visz ki az érdekelteknek hárommillió új útlevelet két nap alatt. Az állampolgárságot az elképzelések szerint ugyanúgy kérvényezni kell, mint eddig, annyi a különbség, hogy nem lesz feltétele az állandó magyarországi lakcím. További fontos momentum: nem jön szóba a magyar választójog megadása, annak változatlanul állandó itt-tartózkodás lesz a feltétele. Mindez elvben lehetővé tenné, hogy a benyújtás előtt álló törvény elfogadása ne rontsa a diplomáciai viszonyokat a szomszédos országokkal, más kérdés, hogyan használják majd fel a közelgő szlovákiai választási kampányban.

Van természetesen más is, a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésétől az úgynevezett három csapásig és az alkalmi munkavállalók alkalmi munkavállalásának könnyítéséig, amelyek közül az első kettő például politikai indulatokat gerjeszthet pillanatokon belül. Kivárjuk. Intézetünk munkatársai körében egyébként vérre menő belső vitát váltott ki az a KDNP-s ötlet, amely vasárnapi zárva tartásra kötelezné a kereskedők nagy részét. Azt feltételezzük, amennyiben mindez konkretizálódik, a teljes társadalomban is hatalmas hullámokat vethet az ügy.

Elvtárs, segítsd a lebukottakat

Mindeközben az ellenzékbe szorult MSZP elsősorban önmagával és a belső erőviszonyok felmérésével van elfoglalva. A különböző csoportok közötti törésvonalak nagyjából kirajzolódtak, és kísértetiesen emlékeztetnek a Medgyessy Péter miniszterelnök távozása utáni helyzetre, vélik elemzőink. A párt kipróbált vezetői akkor Kiss Péter mögött sorakoztak fel, de a nagy lendülettel érkező Gyurcsány Ferenc elsöpörte őket. Most új arcot talált ugyanaz a kör – amely természetesen jóval heterogénebb, mint amilyennek most a szükséges egyszerűsítés végett beállítjuk – Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt személyében.

A bukott kormányfő természetesen nem hagyja magát, rá jellemző módon dolgozatot írt, amelyben határozott támadást indított az MSZP-elit ellen. Csakhogy egyelőre úgy néz ki, az egykorihoz hasonló sebességgel nem keveredhet vissza a párt élére. A frakcióvezetői tisztet Mesterházy Attila nyerte el, és ha a néhány hét múlva esedékes kongresszuson a pártelnöki székbe is beülhetne, szinte behozhatatlan előnyre tenne szert Gyurcsány Ferenccel szemben. Ellenzékben nehezebb megbukni, mint kormányon, ostoba intézkedéseket hozni és elkúrt beszédeket mondani szinte lehetetlen, egy kis elvtársazás simán belefér, akár jól is ki lehet jönni belőle. Azt meg nem is olyan nehéz elérni, hogy apránként és fokozatosan javuljanak a népszerűségi mutatók. Mert az fix, hogy bár a Fidesz az első néhány hónapban emelkedhet, tartalékai középtávon nem kimeríthetetlenek. Ahogy az is, hogy a baloldalon valamilyen erőre mégiscsak szükség van.

Más kérdés, mi történne, ha a hitelességdeficites, de roppant ambiciózus Gyurcsány – belátva, hogy az MSZP-t többé nem gyűrheti be maga alá – feltétlen híveinek kíséretében új politikai alakulat létrehozásával vágna bele a baloldal felemelésébe. De ennél tovább egyelőre nem mennénk, MSZP-szakadást vizionálni ebben a pillanatban még sarlatánság lenne. Maradjunk annyiban, a pártkongresszus után lesz helyes visszatérnünk ezeknek a dilemmáknak a boncolgatásához.